Connect with us

Blogbazár

Vágó István: Megjött a boríték Magyarország kormányától

Megosztás

Egy korábbi posztomban kifejtettem már, hogy szerintem nem a válaszok érdeklik a kérdések kiküldőit, hanem az a fontos számukra, hogy a kérdések fölött olvasható „kék” szöveggel bódítsák el az embereket.

vago-istvan
Megosztás

Egy korábbi posztomban kifejtettem már, hogy szerintem nem a válaszok érdeklik a kérdések kiküldőit, hanem az a fontos számukra, hogy a kérdések fölött olvasható „kék” szöveggel bódítsák el az embereket.

Miközben például ez a kérdés arról szól, hogy rendelkezzék-e kétharmados törvény a családtámogatások új rendszeréről, előtte azt állítja a „kék” magyarázó szöveg, hogy „a 2002-ben hatalomra jutott szocialista-liberális koalíció eltörölte a gyermekek után járó adókedvezményt és más családi támogatásokat”.

fotó: Vágó István facebook oldala

Szemmel látható, hogy a kérdésnek és a „magyarázó szövegnek” nincs sok köze egymáshoz, de az agymosáshoz annál több.

Lássuk tehát, mit is tett a családi támogatások terén a 2002-ben hatalomra jutott koalíció.

„Nemzeti konzultációt” akarnak? Hát kapják meg!

 

Az állítással ellentétben a szociálliberális kormányzat alatt szélesedett a szociális támogatások rendszere:

  • Annak, hogy eltörölte a gyermekek után járó adókedvezményt, oka volt: az adórendszerben nyújtott családtámogatás ugyanis azoknak ad többet, akiknek magasabb a jövedelmük. Ezzel szemben viszont ha a családi pótlék azonos összeggel támogat minden gyermeket, akkor az alacsonyabb jövedelmű családoknak arányaiban nagyobb hozzájárulást biztosít a gyermeknevelés költségeihez. A kormány ezt a megoldást választotta, amivel jelentősen mérsékelte a gyermekszegénységet. Sőt, 2009-től nem csak arányaiban, de abszolút összegében is többet kaptak a legalacsonyabb jövedelműek.
  • A családi pótlék 2009 második felétől adóterhet nem viselő járandósággá vált, vagyis a nem bérből élőket, vagy csak alacsony keresettel rendelkezőket nem érintette.
  • A 8 év alatt több mint kétszeresére nőtt a gyermeket nevelő családok támogatása. A családi pótlékra, GYES-re, GYET-re, GYED-re fordított kiadások a 2002. évi 250 milliárd forintról 2010-re 530 milliárd forintra emelkedtek!

És hogy eltörölt volna „más családi támogatásokat”? Nézzük!

Emlékeztetőül, hogy nincs új a Nap alatt: „…a nemzeti konzultáció a Harmadik Birodalom propagandagépezetében fontos szerepet töltött be

 

  • 2002-2008. között 31 ezerről 53 ezerre nőtt az ápolási díjban, 175 ezerről 326 ezerre emelkedett a pénzbeli vagy természetbeni lakásfenntartási támogatásban részesültek száma.
  • Célzott, szociális támogatássá vált a korábban alanyi jogon járó gázár-támogatás. 2007-től a család egy főre jutó jövedelmétől függött a gáz- és távhőtámogatás, míg korábban mindenkinek járt az elfogyasztott energia mennyisége alapján. A társadalmi szolidaritás jegyében jelentős támogatás védte meg a rászorulókat a világpiaci árak drámai növekedésétől, aminek egyik forrása 2009-től az energiaszolgáltatókra kivetett – mintegy 30 milliárd forintot jelentő – Robin Hood adó.
  • 2009 májusában 1,6 millió háztartás részesült szociális alapon gáz- vagy távhőtámogatásban, és további 350 ezer távfűtéses lakásban lakó család kapott havi 1150Ft támogatást. (Kis lépésekben 2008-tól mérsékelték a magasabb jövedelműek támogatását. 2009-2010-ben a világpiaci árak csökkenése már lehetővé, a világgazdasági válság pedig elkerülhetetlenné tette a támogatási mértékek csökkentését).
  • 2010-ben – a világválság hatására bekövetkező visszaesés ellenére – a keresetek reálértéke 30%-kal haladta meg a 2001. évit
  • A 2002-2006-os kormányzati ciklus kiugróan gyors nyugdíjnövekedését követően a 2006-2007. évi kiigazítás sem csökkentette a nyugdíjak korábban elért magas szintjét. A nyugdíjak vásárlóértéke 2008-ban több mint 40%- kal volt magasabb, mint 7 évvel azelőtt. A nemzetközi gazdasági válság elmélyülése, a gazdaság visszaesése azonban elkerülhetetlenné tette a lakossági jövedelmek reálértékének csökkenését. A nyugdíjak reálértékének 2009-2010. évi csökkenése ellenére is 2010-ben a nyugdíjak vásárlóértéke több mint 32%-kal volt magasabb a 2001. évinél!

Jól látható tehát,

hogy amit egy rövid mondattal próbál elmagyarázni a „nemzeti konzultáció” egyik tétele, annak se a feltett kérdéshez, se az igazsághoz nincs sok köze…

(Köszönöm Korózs Lajos részletekbe menő segítségét)

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük