A vakok nagy része jelenleg is az ellátási rendszeren kívül van

A többségük mindössze havi 80 ezer forintból tengődik. Mindössze száz körül van azoknak a vak embereknek a száma, akiket kiképzett vakvezető kutya segít.

A Központi Statisztikai Hivatal szerint több mint nyolcvanezer vak vagy gyengén látó ember él Magyarországon, ám közülük csupán 15 ezren tagjai valamelyik vakokat segítő szövetségnek, egyesületnek, a többiekről nem tudunk semmit – mondta a Magyar Nemzetnek Nagyné Berke Mónika, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) munkatársa. Mellette ült kutyája, a labrador fajtájú, kilencéves vakvezető, Alezredes.

Mindössze száz körül van azoknak a vak embereknek a száma, akiket kiképzett vakvezető kutya segít. De így sem egyszerű a közlekedés: az akadálymentesítés is nagyon sok helyen probléma, egy 30-35 kilós kutyát például még látóként sem egyszerű feltenni a vonatra, ha túl távol vannak a lépcsőfokok.

Férje, Nagy Sándor, aki a szövetség elnöke, arról beszélt ottjártunkkor: fejlődik a társadalom, egyre inkább tapasztalható, hogy az emberek tudják, hogyan kell segíteni. Megérintik az embert, és úgy szólnak hozzá. – A bevásárlásnál is egyre magabiztosabbak a bolti eladók, hiszen ez a teljesen hétköznapi dolog egészen másfajta kihívás egy vak ember számára – mondta.

Arról is kérdezte a lap az elnököt, mennyire jellemző, hogy továbbtanulnak a látássérültek, és egyáltalán milyen munkákat végezhetnek. Mint mondta, korábban, amikor még léteztek telefonközpontok, sokan ott találtak maguknak munkát. Voltak, akik kosarat fontak, kárpitosok voltak, kefét kötöttek. Azonban mára ezek mind háttérbe szorultak, így nehezebb a helyzet. Sokan helyezkednek el valamilyen gyárban, ahol összeszerelési munkákat végeznek. A gyógymasszőrképzés most újraindult, de évekig kellett harcolni érte. Sokan megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégeknél végeznek betanított munkát.

Nem könnyű munka nélkül, vakon megélni hazánkban

Gyerekkorban még magasabb összegű családi pótlék jár a családnak, 14 éves korig lehet igénybe venni a gyest, és az ápolási díjat is kaphatja a szülő, de ezek nem nagy összegek. – Ha a gyermeket intézményi ellátásba helyezi valaki, akkor ez az államnak közel százezer forintjába kerül havonta. A kérdés, hogy ezt miért nem kaphatja meg a szülő, ha otthon gondozza a gyermekét – veti fel Nagy Sándor. Szerinte a végső cél az lenne, hogy a vak ember, amennyiben nem halmozottan fogyatékos, képes legyen önálló életre, és dolgozzon. Akinek ez nem megy, felnőttként rokkantsági ellátást kaphat, de csak ha 70 százalékban rokkant. Ez a többi, elérhető támogatással együtt is minimális, nettó 60-80 ezer forint. Aki szerencsésebb, 100 ezer forintot is kap, de ez is nagyon kevés.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük