Nemrégiben költöztem Érdre és tősgyökeres fővárosiként igencsak sok mindent szoknom kell. Azon például teljesen elképedtem, hogy – a Budapesten megszokottal totális ellentétben – mintha nem is lett volna önkormányzati választási kampány. Senki sem csöngetett be, senki nem kérte, hogy rá vagy az általa képviselt jelöltre szavazzak.


Köpönyegfordítás várható

Az ellenzéki összefogástól két egyszerű szórólap landolt a postaládámban. Az önkormányzatot vezető Fidesz-KDNP-től drága papírra nyomtatott füzet a jelöltek fotójával, programjával, meg az érdi fideszes újság, amely számos cikkben, még több hazugsággal mocskolta az ellenzéki jelölteket.

Most aztán nagy bajban lehetnek, hiszen Érden az ellenzék elsöprő győzelmet aratott. Tehát minden bizonnyal a köpönyegfordítás következik. Persze kérdés, majd mennyire hisznek  el az olvasók egy ekkora gondolkodásváltást.

És tegnap megérkezett az első kísérlet. Az újság kommentár nélkül közölte az új polgármester, dr. Csőzik László – Aradszki András fideszes parlamenti képviselőnek írt – nyílt levelét és az arra érkezett választ.

Csőzik László azt kérte

Aradszki Andrástól, hogy felejtsék el a nézet- és párthovatartozási különbségeket. Közösen tegyenek városért, Érdért:

„… előállt egy helyzet, amikor is a méltó ellenfelek meg kell, hogy nyugodjanak, kezet kell, hogy nyújtsanak egymásnak.” Mert „Egyedül Érd, az érdiek és a város fejlődése számít.”

Aradszki András az első két mondat után

megeresztett egy nem igazán kedves megjegyzést:

„Tudom, hogy a nyílt levelek elsősorban a nyilvánosságnak szólnak, s csak utána a címzettnek.” … „számomra Érd és a környező települések sorsa mindig is fontosabb volt, mint a személyes érzelmek, ezért nem térek ki az ajánlatod elől.”

Igen ám, de néhány sorral lejjebb kibújt belőle a klasszikus fideszes:

„Sokan kérdezik tőlem, hogy lehetséges-e az együttműködés azzal a megválasztott polgármesterrel, azaz Veled, aki a kampány során kocsmai stílusban gyalázta közös hazánk megválasztott miniszterelnökét.”…

„ragaszkodom ahhoz, hogy nyissunk közösen egy új lapot. Javaslom, hogy világos és egyértelmű nyilatkozattal egy sajtótájékoztatón, a nyilvánosság előtt kérj bocsánatot a kampány során tett sértő megnyilatkozásaid miatt az ország miniszterelnökétől, Orbán Viktortól s így minden érdi szavazótól is, aki nem a baloldalra szavazott. Ha ezt megteszed, azzal bizonyítod jó szándékodat.”

Hazudtak, de soha nem kértek elnézést

Elgondolkodtató feltétel… Sok évtizede vagyok újságíró. Számos választást volt módomban figyelemmel kísérni. A rendszerváltás óta számtalanszor leírtuk, hogy ilyen ízléstelen, mocskos kampány még soha nem volt. Aztán ez a „soha” az eddigiekhez képest csúcsra járt. A kormánypárti lapok minden olyan ellenzéki jelöltet besároztak, akiről valószínűsítették, hogy legyőzi a helyi fideszest. És hiába bizonyosodott be, hogy hazudtak, nem kértek elnézést. Hasonlóan a kabinet hű médiájához, kormánytagok, fideszes vezetők is mocskolódtak rendületlenül. Kért egyikük is bocsánatot? A legutolsó nyilvános sértés most történt, amikor a ferencvárosi átadást-átvételt követően, Baranyi Krisztina búcsúzóul kezet nyújtott fideszes elődjének, aki ezt nem fogadta el. A bocsánatkérés természetesen elmaradt. És nem említettem a Zeneakadémia előtti tettlegességet, amelyről orvosi látlelet is készült. Ráadásul férfi ütött meg egy fiatal nőt. Elnézést ő sem kért.

Az elmúlt kilenc év alatt nem egyszer fordult elő, hogy a Parlamentben szexista sértéseket kellett elviselniük az ellenzéki képviselőnőknek. Kért bocsánatot a sértegető? Kért bocsánatot bárki is a nagyon keresztény kormányból, a nagyon keresztény Fidesz-KDNP vezérkarából? Kértek bocsánatot a nyugdíjasoktól, amiért elvették a magánynyugdíj-pénztári befizetéseiket? Kértek bocsánatot a rokkantnyugdíjasoktól, hogy elvették a nyugdíjuk jó részét? És folytathatnám azon elképesztő intézkedések sorát, amelyek miatt bizony illene megkövetni az érintetteket – a helyzet korrigálásáról már nem is szólva.

Aradszki egyébként nem sajnálta arra az időt,

hogy az előző önkormányzatot és természetesen önmagát földicsérje, megjegyezve, hogy bezzeg az ellenzék:

„Érdet 2006-ban T. Mészáros András polgármesterrel közösen kezdtük építeni. Az érdi Fidesz és KDNP helyi politikusai a kormánnyal együttműködve soha nem látott fejlődési pályára állították a várost. Tették ezt úgy, hogy a helyi ellenzék, s köztük Te ezt a törekvést a gyakorlatban soha nem támogattátok… Itt az idő, hogy tévedésed beismerésével lehetővé tedd a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést.”

Megjegyzem, én egyetlen olyan mondatot sem hallottam, olvastam Csőzik Lászlótól, ami ezt a vehemens és egyoldalú bocsánatkérési feltételt indokolná. Bezzeg T. Mészárosék!

Mit lehet mindebből leszűrni? Van egy latin mondás, így szól: „Amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek. – Quod licet Jovi, non licet bovi.”  És minden bizonnyal ők Jupiter mai magyar megfelelői…

No, be is fejezem, mert a végén még engem is bocsánatkérésre kötelez Aradszki képviselő úr.

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét