Akármilyen rosszul hangzik is első hallásra, az jár a fejemben (ha már a face ezt kérdezi), hogy ez a hatalom most már menjen végig azon az úton, amin elindult.


Először a politikai és intellektuális ellenfeleit csinálta ki a legnemtelenebb , aljas, diktatórikus módszerekkel, most pedig a tehetséges alattvalóin van a sor, azokon, akik idáig lelkes együttműködő partnerei voltak az ellenfelek, másként gondolkodók kinyírásában.

Most feketén-fehéren megmutatja magát a rendszer lényege,

amelynek legnagyobb ellensége a tehetség és az autonómia. Mert arra a vazallusi alázatra, amelyet a rendszer elvár, csak a frusztrált, megkeseredett tehetségtelenek képesek. Akiben van szemernyi tehetség, az képtelen az autonómiáját olyan szinten feladni, ahogyan ez a rendszer elvárná.

A Kádár-rendszer azért vált elviselhetővé, mert rájöttek, hogyha a tehetséget teljesen elnyomják, akkor ez az ország meghal, és emiatt mérsékelte a kontraszelekciót. Bizonyos határok között teret adott a kreativitásnak és a tehetségnek és nem várt el szolgai alázatot.

Az Orbán rendszer nem a Kádár rendszerre, hanem a Rákosi-korszakra hasonlít

Most tehát a saját soraikban vadásznak az ellenségre, mindazokra akik nem adták fel teljesen az autonómiájukat és a kritikai érzéküket és képesek az önálló gondolkodásra. Ahogyan Simicska Lajost Mészáros Lőrincre, Pokorny Zoltánt Németh Szilárdra cserélték, úgy fogják most a szellemi életben és a médiában Borókai Gábort, Stumpf Andrást vagy Prőhle Gergelyt Siklósi Beatrixekre, Szakács Árpádokra és Dörner Györgyökre cserélni.

És úgy fog lerohadni körülöttük minden, ahogyan szétrohad az ócsai lakópark

Mert szolgai alázatból nem lehet “országot építeni”. Mert sértett és frusztrált tehetségtelen emberekkel csak bosszútállni és rombolni lehet. Márpedig az egyre erősődő kontraszelekció eredményeképpen ma már senkit mást nem tűrnek meg a környezetükben csak a janicsárokat. Miközben egyre szaporodnak ellenfeleik. És ezen az úton már jól láthatóan nem tudnak visszafordulni.

De akármilyen szörnyű is lesz az előttünk álló időszak, mégis úgy gondolom, hogy ne is forduljanak vissza. csinálják végig. Menjenek el a falig, szembesüljön az ország a csőddel, ahová ez a politika vezet, csak minél gyorsabban legyünk túl ezen.


Ha azt akarjuk, hogy Magyarország egyszer még valamikor demokratikus köztársaság legyen,

akkor ezt a szembesülést nem spórolhatjuk meg. 1989-ben nem kellett megharcolnunk a szabadságért és a demokráciáért, az ölünkbe pottyant. De egyszer minden nemzetnek meg kell küzdenie ezért. Ez az ország akkor fogja megvívni ezt a harcot, amikor elzavarja Orbán Viktort és bandáját. És ha így lesz, akkor értékelni is fogja, hogy egy szabad és demokratikus országot teremtett magának.

Forrás

3 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Kivalo cikk, mint Vasarhelyi Maria minden megszolalasa – mintha az en gondolataimat is leirta volna… Igen, most mar inkabb vegig kell menni ezen a rombolo uton, le egeszen a pocegodor aljaig, mert a meg most is a kenyelmes fotelokban uldogelo, velemenyt nem nyilvanito, elvtelen magyaroknak is meg kell tapasztalniuk azt, hogy igen, ilyen melysegbe rantotta az orszagot orban es mafiozo haverjai. Igen, ez a legsotetebb rakosista idoszak, a mai idokre adoptalva, kihasznalva a technikai fejlodest

    • Kedves Márta,
      ez a megfogalmazás em olyan mint egy Rákosi vezercikk?
      Arnyalni kéne, hisz Soros is katonatisztkent akkor emigrált, mozgatott milyen pénzeket?

  2. Kedves Márta,
    ez a megfogalmazás em olyan mint egy Rákosi vezercikk?
    Arnyalni kéne, hisz Soros is katonatisztkent akkor emigrált, mozgatott milyen pénzeket?
    Nem mondtam nem szóltam soha Mariahoza valóság valóban ez, Arnyalni gondolkodni kéne, annak van értelme, ők ez politika, ez indulat beszed, ők forradalmarok
    😄😄😄😄

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét