Vértes András: nincsenek halhatatlan miniszterelnökök, akik csak jót csinálnak

Nem szabad úgy szétszakítani a társadalmat, ahogy most van, mert ez súlyos gazdasági károkkal jár mondta Vértes András, a Gazdaságkutató Zrt. elnöke a Vasárnapi Híreknek. 

A magyar gazdaság az uniós pénzek nélkül is megállna a lábán:

Magyarország évente átlagosan 1000 milliárd forint ingyen pénzt kap az Európai Uniótól. Ez a befizetések és a különféle alapokból érkező összegek különbözete. Egy közreműködésünkkel készült elemzés azt hozta ki, hogy az uniós források nélkül körülbelül  1,5  százalékkal  lenne  kisebb  a  magyar GDP, tehát 2,5 százalék körül lenne a gazdaság éves növekedése.”

Napjainkban Magyarországon  az  állam  nagyon erőteljesen  beavatkozik  a  gazdaság  működésébe, túl erőteljesen:

„Szinte előre megmondja, ki nyer és ki nem nyer a magyar gazdaságban. A legnagyobb befektetések eldöntésénél nagyon kevés a verseny. Általában legfeljebb 2-3 szereplő jelenik meg a pályázatokon,  és  ők  is  gyakran  megállapodnak  egymással. Sok esetben csak egy ajánlattevő felel meg a feltételeknek. Ezek mind azt mutatják, hogy előre megbeszélt egyezségek működtetik a folyamatokat.”

A magyar kormányzat gyakran változtatja a különböző jogszabályokat,

sok rendkívüli ágazati adót vezettek be, ez is nehezíti a gazdálkodást:

„Erre szoktuk  mondani,  hogy  Magyarországon  jogbizonytalanság van. Mindemellett az állam nagyon kevéssé modernizálja saját magát. Nincs digitális államunk, szemben Észtországgal például. Mi ettől őrületesen messze vagyunk. Nincs normális oktatási rendszerünk. A magyar kormányzat nem előrevitte a közoktatást, hanem hátra, a 19. század felé mozdította a 21. század helyett. És az egészségügyben is szörnyű lemaradások és komoly problémák mutatkoznak.”

Az a magatartás, amiben a kormányzat úgy tünteti fel magát, mint aki teljes mellszélességgel  szembemegy  az  Európai  Unióval, egyes választói csoportok befolyásolására való:

„Brüsszelben a magyar kormányzat egyáltalán nem olyan veszekedős, mint itthon, sokkal puhábban és együttműködőbben viselkedik. És nincs is más lehetőség. A lengyel változások – régi kormánypárt, új miniszterelnök – is mutatják, nem lehet teljesen mereven  szembemenni  a  német–francia  koalícióval. Vitatkozni persze lehet és kell a részletekről. Azt gondolom, nagyon jelentős változás lesz a mostani  kormányzati  kommunikációhoz  képest,  ami buta, primitív módon szól a magyar néphez. Remélem, a magyar nép megbünteti ezt a kommunikációt az elkövetkező időszakban.”

A gazdasági folyamatok másik oldala az, hogy akármi lesz Magyarországon, nem szabad  így  szétszakítani  a  társadalmat:

„Ez  súlyos gazdasági károkkal jár. Magyarország egy ország, a magyarok  magyarok,  mindegy,  hogy  jobboldaliak, baloldaliak  vagy  „középoldaliak”,  az  embereknek jobb  életet  kell  biztosítani,  párbeszédet  kell  folytatni,  hogy  megértsék  egymást.  Nyugodtabbnak kellene lenni, hogy ne ez a szörnyűséges, egymással szemben álló magatartás uralkodjon, amely csak az abnormális viselkedéseket segíti elő.”

A NER  mesterségesen teremtett, egyáltalán nem valódi együttműködés. Pontosan az a célja, hogy deklarálja, aki velünk van, az rendben van, aki nincs velünk, az ellenünk van:

„Ez nem a  21.  századnak,  nem  az  európai  magatartásnak, nem egymás megértésének az eszköze. Vissza kell térnünk ahhoz a gondolkodáshoz, hogy attól, hogy valaki egy picit másként látja a világot Magyarországon, Budapesten vagy éppen Hódmezővásárhelyen,  attól  még  normális,  kiváló  ember  lehet.  Aki tévedhet is akár. Nincsenek halhatatlan miniszterelnökök sem, akik csak jót csinálnak.”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük