Kezdőlap Bulvár Vidnyánszky Péter, Vidnyánszky Pál – Honthy Hanna forog a sírjában

Vidnyánszky Péter, Vidnyánszky Pál – Honthy Hanna forog a sírjában

3
4258
Csardaskiralyano
Fotó: Operettszínház
- Hirdetés -

A kormánypárti lakájsajtó hangosan ünnepli Vidnyánszky Csárdáskirálynőjét, méghozzá a vérszegényebb, 1916-os eredeti változatot, tehát nem a Kellér Dezsőék által átdolgozott, sokkal jobb szerepekkel megáldott variációját.


Nem úgy van az!

Nem titok, Kellér Dezsőék azért dolgozták át a művet, mert a magyar operettjátszás egyedi csodája, Honthy Hanna lassan kifutott a primadonnakorból, de az akkori színházvezetés, élén Dénes Zsófiával tudta, hogy bűn lenne Honthyt egyszerűen leírni. A feldolgozásban tehát elvették a primadonna dalainak jó részét és átadták a kibővített anyakarakternek, amit Honthyra igazítottak. Az átdolgozástól sokkal jobb előadás született, mint az eredeti.

A közösségi oldalon az alábbi vélemény jelent meg az előadásról, amivel lehet egyetérteni, vagy nem, de tény, hogy néhány valóban érdekes megállapítást is tartalmaz:

- Hirdetés -

“Ha valaki eddig nem látta még a Csárdáskirálynőt a Vidnyánszky rendezésében és gondol a lelki békéjére és szépérzéke megóvására, az ezután se nézze meg!

Egyszóval: szörnyűség

Vidnyánszkynak nem mondta meg a Fidesz, hogy az operett egy olyan műfaj, ahol táncolnak és énekelnek, illetve táncolva énekelnek.

A színpadkép: egy szürrealista kupolabelső, amire ki van vetítve az Osztrák-Magyar Monarchia nagy címere. Ezzel nem is lenne baj, ha egyáltalán bármi köze is lenne Kálmán Imre világsikerű operettjéhez. De hát nincs köze, mert eredetileg a kor maga is csak díszlet, azaz a mű szinte bármely korban játszódhatna.

A forgószínpadon egy óriási sötét színű gramofon, elölről olyan, mint egy vénasszony vaginája, hátulról meg, mint a Loch Ness-i szörny farka

Szilvia belépője

A primadonna kezdi az előadást a “Hej rózsám”-mal, közben a díszletgramofon lépcsőjén a Nyírfácska táncegyüttes csápol a Bolsoj balett kidobott ruháiban. Szilvia kicsit flitteres sötét ruhában játssza végig az első felvonást (csak kettő lesz a részekből)

Edvin – bár jó énekhangja van – a többiekkel együtt úgy adják elő a kiváló művet, mint az alsóderecskei általános iskola amatőr színjátszókörre a helyi tornatanár irányításával

A koreográfus a Bozsik Yvette, egy ilyen produkcióba már a Trafóban is bukott embert lett volna. Statikus, merev, idétlen motorikus mozgásokkal “színezett” táncot alkotott. Az orfeum táncosnői a kárpátaljai idős parasztasszonyok hétköznapi ruháiba voltak öltöztetve.

A dalbetétek, mivel az átdolgozást szokta meg a fülünk, megcsonkítottnak, átköltöttnek, ötletszerű alkalmakkal a darabba illesztetteknek tűnnek, még akkor is, ha tudjuk, hogy így volt ez eredetileg.

Egy primadonna szerepelt:

Felföldi Anikónak a szerepe szerinti dalokat nem is engedte Vidnyánszky elénekelni, Miska meg csak megjelent kétszer a darabban, talán egy fél mondatot motyogott.

Szóval, ez a nemzetis direktor azt képzelte, hogy hozzányúlhat ehhez a műfajhoz? Hát kurva nagyot tévedett, önhittségében.”

A fentiekben az eredeti poszt szerkesztett változatát adtuk közre.

A Stáblistát itt olvashatja.

 

- Hirdetés -

3 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Nem láttam, de nem is fogom látni az biztos, mert nem vagyok kíváncsi ennek a fasz ukránnak a ,,művére,, ! Én még a Kellér Dezső féle változatot láttam anno, maradok annál !

  2. Nagyon egyetértek. Láttam a Szigeten. Se tánc, se látvány. Inkább dögunalom. És olyan rettentően hosszú, hogy fél 12 kor már a nézők menekülőre fogták. 7 kor kezdődött. Megnézte Vidnyánszky a Szinetár féle rendezés? Legalább fogalma lenne, hogy mi az, hogy operett.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Mobil verzió