Már megint Vidnyánszky! “A POSZT elfáradt”, le vele!?

A kormány kultúrharcának legfrissebb zsákmánya a Pécsi Országos Színházi Találkozó, amely nemcsak nevet vált, de végleg el is tűnhet a kínálatból – derül ki a Hvg360 cikkéből.

Már megint a Vidnyánszky!

A POSZT nonprofit szervezőcégébe 2012-ben vásárolta be magát a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrum Társaság. Vidnyánszky korábban kritizálta a rendezvény irányvonalát, azt mondta:

„az elmúlt tíz évben meglehetősen behatárolt ízlés, színházi és ideológiai irányvonal szerint válogatták a POSZT programját, amiből nagyon sokan kirekesztve érzik magukat.”

A közös munka sem volt konfliktusmentes, gyakran nem tudott megegyezni az MTT és az eredeti irányító Magyar Színházi Társaság. Utóbbi végül bedobta a törölközőt, és otthagyta a céget,

ekkor már csak Vidnyánszkyék és Pécs városa volt tulajdonos,

és szakmailag az MTT dominálta a fesztivál programját.

Vidnyánszky már 2019-benkinézte magának a POSZT-ot

Vidnyánszky Attila, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke egy televíziós műsorban azt mondta,

szívesen látná, ha a POSZT újra vándorolna, vagyis minden évben más városban rendeznék meg, például olyan városokban, ahol megújul a színházépület, mint Kaposváron.

Időközben azonban ellenzéki lett Pécs vezetése,

és úgy tűnik, így már nem megy az együttműködés: Pécs mostani polgármestere, Péterffy Attila a HVG-nek elmondta, hogy

a kisebbségi tulajdonos, vagyis Vidnyánszkyék a két héttel ezelőtti taggyűlésen kezdeményezték a cég megszüntetését.

Az MTT titkára, Szabó László szerint ugyanakkor közösen döntöttek a megszüntetésről, mert

a POSZT „elfáradt”.

Korábban felvetődött, hogy a POSZT vándorfesztivál legyen, de egyelőre nincs kiforrott terv a folytatásról.

„Az biztos, hogy ebben a formában megszűnik a POSZT, ahogy az is, hogy szükség van hasonlóra”

– nyilatkozta Szabó. Péterffy viszont azt mondta a lapnak, ők nem akarják elengedni a fesztivált, vételi ajánlatot tesznek az MTT részére a cégben.

Mi a kormány-baj Péccsel és a kultúrával?

A polgármester elmondása szerint a minisztérium a pécsi színház állami finanszírozásáról folyó tárgyalásokon is megpróbálkozott a zsarolással. Azt a feltételt szabta volna a dotációnak, hogy

a város adja el az államnak a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.-t és benne a vidék legnagyobb és legmodernebb koncerthelyszínét, a Kodály Központot.

A város azonban ellenállt. Tehette, hiszen az állam egy 2017-ben kötött szerződésben vállalta, hogy tíz évig milliárdos összeggel támogatja a Kodály Központot és zenekarát, a Pannon Filharmonikusokat.

Persze akkor Pécs még fideszes bástya volt.

Péterfy Gergely: “elképesztő, hogy lassan az ember arcizma sem rezdül egy ilyen hírre!”

“Megszűnik a POSZT – elképesztő, hogy lassan az ember arcizma sem rezdül egy ilyen hírre. Szépen módszeresen, szisztematikusan verték szét a magyar kultúrát, pusztán a rombolás öröméért, ahogy a barbárok Rómát – makogva valamit morálról, meg erkölcsi igazságról meg nemzeti izéről a füstölgő romokon, miközben mindenki, ők maguk is tudták, hogy pusztán lopásról és rombolásról szól az egész. A helyébe természetesen semmit sem tudnak teremteni, maximum bőrsátrat, gödörlakást – mint a barbárok tették a római romokon. Irodalmuk? Ne vicceljünk már. Színházuk? Agyrém. Filmművészet? Szekunder szégyen. Stadion meg jó sok térkő, ez a NER kultúrája. Az „Annál jobb itt, minél rosszabb”-állapota ez, amikor a rendszer megrohadt és bűzlik, de még nem omlott össze. Ilyenkor az emberen erőt vesz valami fásult cinizmus.

Emlékszem erre az állapotra rohadó Kádár-korból, nem volt jó érzés Mindig és mindent tagadtál, mindig és mindenkin röhögtél, ami és aki a rendszer része volt, mindentől viszolyogtál és semmiben sem voltál hajlandó részt venni. Romboló lelkiállapot. Védekezni kellene ellene: nagy műveket olvasni, nagyszerű zenéket hallgatni, és csak olyan emberekkel beszélgetni, akik meg tudták óvni lelkük és elméjük épségét és szépségét. És messziről el kell kerülni mindent, ahol NER van: lelkeket, valós- és virtuális tereket.”

 

felhívás
illusztráció: V.K.

 

 

Izrael, Bensouda
illusztráció: V.K.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük