Connect with us

Kerítésen innen

Visszavonja a kormány a civileket megbélyegző törvényt!

csengo-dull
Megosztás

„Magyarország Kormányának nem sikerült bizonyítania azt, hogy a Civil-törvényre miért volna szükség” – áll a benyújtott tervezet indoklásában, a kormánypárti képviselők által is támogatva.

Jobb belátás? Ugyan már!

Visszavonja a kormány a

„külföldről finanszírozott” civil szervezeteket megbélyegző jogszabályt

– derült ki az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága hétfői ülésén, ahol a Fidesz-KDNP képviselőinek támogatásával vették tárgysorozatba az erről szóló ellenzéki indítványt.

A Szabó Tímea (Párbeszéd), Tóth Bertalan MSZP elnök és Harangozó Tamás szocialista képviselő által jegyzett indítvány szerint

hatályát veszti a „Külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló”,

még 2017-ben elfogadott törvény, melynek értelmében

azok a civil szervezetek, melyek külföldről is kapnak adományokat, ezt kötelesek feltüntetni, különben a Nemzeti Adó és Vámhivatal eljárást indíthat ellenük.

A jogszabály egyértelműen a kormány által „sorosistának” nevezett civil szervezetek ellen irányult,

akkor széles körű kormányzati lejárató kampány is indult az érintettekkel szemben. Az Európai Unió Bírósága azonban idén június 18-án az uniós joggal ellentétesnek minősítette a törvényt. A mostani parlamenti tárgysorozatba vett ellenzéki indítvány így hangsúlyozottan az eredeti állapot visszaállítását célozza.

A törvény indoklásában

– a kormánypárti képviselők támogatásával – többek között az szerepel:

„Fontos kiemelni azt is, hogy Magyarország Kormányának nem sikerült bizonyítania azt, hogy a Civiltörvényre miért volna szükség, nem sikerült igazolnia azt, hogy ez valóban bármiféle jogszerű célt szolgálna, mivel Magyarország Kormánya által hangoztatott célok túlságosan általánosak voltak és a konkrét esetben a célok elérése érdekében alkalmazott lépések nem voltak igazolhatóak. Magyarországnak, az Európai Unió tagjaként, teljesítenie kell az Európai Unió Bíróságának ítéletét és helyre kell állítania az Unió jogával összeegyeztethető állapotot. Meg kell szüntetni a civil szervezetek megbélyegzését, a velük szembeni ellenséges légkör kialakítására irányuló kormányzati lépéseket.”

Forrás

Jóformán senki nem állt mellette, mégis szinte falig vitte a vitát az október közepén rendezett csúcstalálkozón – egy most kiszivárgott beszámoló szerint.

Részletes beszámolóhoz jutott a 444 az október 15-én és 16-án lezajlott, amúgy zárt ajtók mögött rendezett EU-csúcstalálkozóról. A második napon lezajlott egyik vita főszereplője Orbán Viktor volt. A magyar kormányfő szerint, nem kell használni a gender szót, az afrikaiak helye pedig Afrikában van.

A vita a decemberi Európai Unió-Afrikai Unió találkozó előkészítéséből indult, amelyben azt kellett volna megfogalmazni, mit vár az EU a találkozótól. Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök jelezte, hogy neki nem tetszik, hogy egy dokumentumban „férfiak és nők egyenjogúságáról” van szó, amikor rögzítik, hogy milyen értékek fejlesztésében akar az EU együttműködni Afrikával, és szerinte jobb lenne, ha „gender equality”, azaz „nemek közti egyenlőség” szerepelne.

Egy kis nemzetközi vita után érkezett Orbán,

aki kijelentette: „Magyarországon mi nem használjuk azt, hogy gender equality. Ez egy túlideologizált szó.”

Ekkor szállt be a vitába

például a holland, a spanyol, a belga, az ír, a finn, a svéd, a lett és a szlovén miniszterelnök, a német kancellár, a francia és román elnök- Kijelentették, nekik nincs bajuk a szóval, de ragaszkodni nem ragaszkodott hozzá mindenki. A vitában egyedül a cseh miniszterelnök, Andrej Babis támogatta Orbánt, de ő képviselte a koronavírus miatt otthon maradt lengyel Mateusz Morawieckit is.

A háromnegyed órás vitában Angela Merkel tett rendet, aki azt javasolta, hivatkozzanak csak egy már korábban elfogadott dokumentumra (ebben amúgy szerepel a gender szó).

Ezzel még nem volt vége a vitáknak,

ugyanis a dán Mette Frederiksen azon veszett össze Orbánnal, mennyire keményen kéne fogalmazni azzal kapcsolatban, hogy az afrikai országoknak vissza kell fogadniuk az Európában menedékjogot nem kapott embereket. Frederiksen azt úgy szerette volna, hogy az Afrikai Unió „tiszteletben tartja” az EU igényét a visszafogadásokban való közreműködésben, míg Orbán azt javasolta, hogy

tegyék bele a szövegbe azt is, hogy „az afrikaiak jövője Afrikában van.”

arany

Szerző

1 Comment

1 Comments

  1. Marta+Brash

    2020.10.26 21:03 at 21:03

    Pont az meri kijelenteni, hogy az afrikaiaknak Afrikaban van a helye, akinek az orszagabol mar tobb mint egymillio ember vandorolt ki az elmult 10 ev alatt! Hat orban komam, hogy neked is vilagos legyen a nullas IQ-dal: a magyarok helye is Magyarorszagon van, nem Londonban, Berlinben, Parizsban, Barcelonaban, tudod? Majd ha elerted otthon, hogy a seggukon maradjanak az orvosok, ertelmisegiek, jo szakemberek, akkor szovegelhetsz! De addig….

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük