Az utóbbi években több színházat, így az Operettet is megrázta az USA-ból indult  MeToo-botrány. Most befejeződött a legutóbbi vizsgálat is, amit az Operettszínhátban történtek, vagy nem történtek kapcsán végzett a Kásler Miklós miniszter által összeállított bizottság. 

Operett nyomozás, vagy nyomozás az Operettben?

Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere utasítására felállt egy bizottság, hogy kivizsgálja, hogy a Budapesti Operettszínház főigazgatója megtett-e mindent az intézményben kitört botrány tisztázásával kapcsolatban. Az eredményt most közölték – írta a Blikk

“A vizsgálóbizottság a főigazgató meghallgatása után megvizsgálta a rendelkezésre álló dokumentumokat, amelyek alapján megállapítható volt, hogy az Operettszínház főigazgatója felé szóbeli jelzéssel élő munkatárs meghallgatását követően a főigazgató az elvárható gondossággal járt el: megtette a szükséges intézkedéseket, még független szakértőket is felkért az ügy kivizsgálására.

A főigazgató és a független szakértők vizsgálata során sem nyert bizonyítást, hogy a Budapesti Operettszínházban bármilyen zaklató jellegű tevékenység történt volna.”

-idéz a verdiktből a portál.

A botrányt az Index robbantotta ki

Az Indexnek korábban két operettszínházas munkatárs azt állította, hogy a februárban közös megegyezéssel távozott ügyvezető igazgató, Kriza Zsigmond elviselhetetlen munkakörülményeket teremtett, bánásmódja megalázó volt, amelyet jeleztek is Kiss-B. Atilla főigazgatónak. A teátrum vezetője korábban azt nyilatkozta, külső szakemberrel kivizsgáltatta a vádakat, ám a vizsgálat nem igazolta az állításokat – Kriza mégis távozott.

Így indult a metoo-botránysorozat Magyarországon

2017 október 14-én Sárosdi Lilla színésznő azzal vádolta meg Marton Lászlót, a magyar színházi élet egyik legmegbecsültebb alakját, hogy két évtizeddel korábban szexuálisan zaklatta őt. A rendező néhány napig tagadott, majd tettét nem beismerve bocsánatot kért:

“Az elmúlt napokban napvilágot látott, személyemet érintő hírek mindent összetörtek körülöttem. Nem kímélték sem a családomat, sem a munkámat, sem önnön magamat. Igyekeztem egész életemben teremteni, alkotni és átadni. Mindez most megsemmisült, olyan – nagyrészt névtelen – közlések alapján melyekben egyoldalú értékelések is találhatók.

Pályám során arra törekedtem, hogy másokat ne bántsak, hanem segítsek. Úgy a színpadon, mint azon kívül. Soha nem akartam egy másik embert megalázni.

Most megértettem, hogy vannak, akik azt gondolják, úgy érzik, hogy oly módon közeledtem hozzájuk és olyat cselekedtem, amivel megsértettem őket.

Ezúton üzenem minden névvel vagy név nélkül megszólaló személynek, hogy bocsánatot kérek, ha olyat tettem vagy úgy viselkedtem, amivel megsértettem, nehéz helyzetbe hoztam őket. Tisztelettel kérem bocsánatkérésem elfogadását.

Bocsánatkérésem mellett, továbbra is a Vígszínház és a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendelkezésére állok, hogy hallgassák meg vezetői, rendezői és tanári működésemmel kapcsolatban a társulat tagjait, a színház dolgozóit, valamennyi volt és jelenlegi tanítványomat.”

A botrány addig dagadt, amíg végül Marton minden szerződését felbontották, és teljesen visszavonult. Csak halála előtt néhány hónappal tért vissza a pályára, amikor egykori tanítványa, Oberfrank Pál a Veszprémi színházba hívta rendezni.

Marton László hosszan tartó, súlyos betegség után 2019. szeptember 12-én hunyt el

Az első botrányt -ahogy az lenni szokott- több hasonló is követte, ám ezek közel sem kavartak akkora port, ahogy az lenni szokott, mint az a legelső.

Kivételt talán csak a Gothár-ügy jelent, ami szinte az egész szakmát és a színházat kedvelő közvéleményt is megmozgatta, de ez -ahogy mondani szokás- már egy másik színmű.

Ez is operett

operett

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét