Egy törvény pontosan annyit ér, amennyit betartanak belőle… avagy a hivatkozási alapról…kicsiben és nagyban. Friss rendőrségi hír szerint egy nálunk, Baranyában, Orfűn nyaraló férfi eltörte egy hattyú nyakát, mert zavarta a madár hangja.

Nem tudom, hogy milyen büntetést fog kapni az elkövető, maximum feltételezem

Toepler Zoltán rendező filmjében- a művészi alkotás kedvéért- vízbe fojtottak egy kismacskát, ezt pedig végig vette a kamera. A cica elpusztult. Ment a csűrés-csavarás, a rendező végül nem kapott büntetést.

- Hirdetés -

HIVATKOZÁSI ALAP LETT!

Távolról hozott példa, hogy papíron TILOS a cigarettacsikkek eldobálása, mégis van olyan város, ahol egy év alatt egyetlen büntetést szabtak ki. Az ezer-egyedik szemetelő pedig nyugodtan mondhatja:

“Mások is ezt teszik!”

Megjósoltam így is lett, Kaleta Gábor megrendítően enyhe büntetését

követően (több, mint 19.000 letöltött pedofil képe után egy év felfüggesztett börtönt és 540.000 forintos bírságot kapott) már megindult az ujjal mutogatás, hogy kinek mi jár. A következő pedofil pedig felháborodhat, hogy miért kell börtönbe mennie 700 kép után, amikor a nagykövet úr így megúszta?! Az ügyben a politika is megtette a magáét: Kaletát valaki jobboldali, van aki baloldali pedofilnak hívja.

Miközben nem mindegy, hogy egy ilyen elvetemült gazembernek mi a pártállása, politikai nézete?!

Nos, pont ezzel a felfogással van a bajom

Amikor azt mondják egy politikusra, hogy lop, mindjárt ott a válasz:

“A másik többet lopott!”

Mintha az egyik bűn felmentené, relativizálná a másikat. Mintha nem minden lopás, szemetelés, állatkínzás lenne bűn.

A nemzeti minimum nálam az azonos mércénél kezdődik. A fentiekben is!

Nem vagyok büntetéspárti. Szép szó párti vagyok

De hogyan lehet szép szóval szólni egy olyan emberhez, aki (figyelem, konkrét magyarországi esetek következnek):

  • gólyával focizik,
  • purhabbal tölti tele egy bárány száját,
  • tégladarabokkal veri szét egy kiskutya fejét,
  • kutyáját az autó mögé kötve vonszolja a szerencsétlen állatot, amíg az el nem pusztul,
  • leitat, majd felgyújt egy kisállatot…?!

Mindez “csak” NÉHÁNY PÉLDA, nem a világ végéről, hanem innen, Magyarországról, magyar elkövetőktől!

Természetes, hogy ilyenkor forrnak az indulatok,

de aztán az élet -ebben a mederben- megy tovább. Sosem kívánnám más halálát, távol áll tőlem, hogy az elkövetőnek hasonló kínokat reméljek! Tudom, hogy most lesznek olyanok, akik élből rávágják erre, hogy “PEDIG AZT ÉRDEMELNÉ!”

Őszintén nem tudom, hogy mit érdemelne egy ilyen ember, de enyhe büntetést semmiképpen sem.

Sarkára kellene állnia a törvénykezésnek,

és IGEN, években mérhető börtönnel kellene jeleznie az elkövetőknek, hogy Magyarország nem a barbárok hazája, a bestiális szadisták nem úszhatják meg némi ejnye-bejnyével. Nem akarok demagóg lenni, de egyetlen kisállat sem azért született a Földre, hogy rettenetes kínszenvedés közepette purhabbal fojtsák meg, s nem azért úszott a vízen a hattyú sem Orfűn, hogy egy ember (!) mérgében eltörje a nyakát!

Mondom, nem vagyok büntetéspárti, de hiszem, hogy a szegény hattyú nyakát eltörő férfi komoly büntetést érdemel

Büntetése nem adja ugyan vissza a halott madár életét, de ha egyetlen jövőbeni gonosz elkövető is meggondolja magát, talán megmenthető pár, védekezésre képtelen élőlény élete. Addig pedig mehet a hivatkozás:

“Más is ezt csinálja büntetlenül vagy enyhe büntetésért, én sem érdemlek többet a kevésnél, vagy a semminél!”

Végtelenül sajnálom szerencsétlen hattyút, ezért írtam Nektek le ezt a pár sort. Gondolatébresztőnek szántam, remélem, hogy sokakhoz eljut!

Forrás

hivatkozási alap

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét