Minden évben október 5-e a Raoul Wallenberg Emléknap – az Embermentők Napja. Amerikában 1992. óta, Magyarországon pedig 2000. óta szerepel a naptárban ez az emléknap.

A Wallenberg-rejtély

Illés György író, irodalomtörténész rövidesen megjelenő könyvében hosszú fejezet foglalkozik a Wallenberg-rejtéllyel. Miért és hogyan tüntették el a Budapestet felszabadító szovjetek katonai biztonsági hatóságai? Mi történt a rengeteg emberéletet megmentő svéd diplomatával 1947-ben bekövetkezett haláláig? Milyen erők határozták meg tragikus sorsát?

A szerző 1988 és 1993 között, tehát lélegzetelállítóan izgalmas korszakban vezető kulturális diplomata volt a gorbacsovi Szovjetunióban, majd a jelcini Oroszországban. A levéltárak rövid ideig tartó megnyílása akkoriban felcsillantotta a reményt, hogy a világ, és különösen a legérintettebb nemzetek, mint a Wallenbergnek rengeteg életet köszönő magyar nép is, végre megismeri az igazságot Raoul Wallenberg elhurcolásáról, rabságáról és haláláról.

Akik nem segítettek Raoulnak: hosszú a lista

Illés György könyvében részletesen leírja találkozásait két kiváló svéd történésszel, akik még 2018-ban is szenzációs újdonságnak számító részleteket mondtak el Wallenbergről. A második világháború végén a szovjetek és az amerikaiak között kirobbant titkosszolgálati konfliktusról, annak szereplőiről,Wallenberg elárulóiról tudhatunk meg részleteket. De az is kiderül, hogy a svéd hatóságok, és maga a befolyásos Wallenberg-klán is feltűnően enervált volt, amikor minden követ meg kellett volna mozgatniuk Raoul Wallenberg megmentéséért. Szóba kerül a katyni szovjet vérengzés is és Wallenberg titkos kapcsolatai menekült lengyel diplomatákkal.

Egyértelmű válasz nincs, talán soha nem is lesz – de annyi bizonyos, hogy nagyon is racionális oka volt annak, amit Raoul Wallenberggel tettek.

Tömeges embermentés Budapesten

Wallenberget legtöbbször úgy emlegetjük, hogy a náci megszállókkal és a nyilasokkal dacolva kellett mentenie az üldözötteket. Csakhogy a svéd diplomata 1944 júliusának elején érkezett Budapestre, és megbízatása hivatalosan szeptemberig tartott volna. Nem a hónapokkal később, októberben akcióba lépő nyilasok ellenében kezdődött meg az embermentő szervezkedés, hanem a Horthy által legitimált, nácibarát magyar “nemzeti-keresztény” állammal szemben!

Különösen fontos erre emlékeztetnünk 2018-ban, amikor az Orbán-rezsim kurzustörténészei részéről meg-megújuló kísérleteket tapasztalunk a Horthy-rezsim mosdatására, a felelősség nácikra és nyilasokra kenésére.

A fogoly a hetesből

Idézet Tamás Pál írásából, amely a Népszava honlapján olvasható: Raoul Wallenberg rokona, egy svéd asszony

“a mai orosz államvédelemtől, az FSZB-től újabb részadatokat követelt: kihallgatási jegyzőkönyveket, börtönnaplókat a fogoly belső mozgatásának időpontjairól, a változó zárkalétszámokról. A belügyér-levéltárosok nem állították, mint sok évvel ezelőtt, hogy nincsenek papírok (a szovjet belügy mániákusan gyűjtött papírokat mindig, mindenről). Mindent megtaláltak, de hát a dokumentumokban Wallenbergen kívül más foglyok neve is szerepelt, s ha a svéd nőnek most valamit odaadnának, azokról is kiderülne valami… De mi?”

Tamás Pál cikke itt olvasható.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét