Zárvány

Görögországra a XXI. században úgy tekint a világ és benne Európa: ez a demokrácia bölcsője. Ám az európai demokráciába rengeteg minden belefér. Még a demokratikus eszmék, normák, moralitás ellenkezője, a teokrácia is. Tessék kérem, lehet megdöbbenni…

Valódi teokrácia

A Klubrádió kínálta meg hallgatóságát, és portálja olvasóit Csutka István színész, világjáró, blogger úti beszámolójával.  Az Athosz-hegyi Köztársaságba látogatott el.

Erről a páratlan, a szekularizációtól – az állam és az egyház szétválasztásától – tökéletesen mentes, elszigetelt mini államalakulatról pedig megtudhattuk, hogy

– mintegy kétezer lakosú autonóm ortodox szerzetesi köztársaságról, azaz egy valódi teokráciáról van szó, ahol 20 kolostorban élnek szigorú cölibátusban a feketét viselő, szakállas szerzetesek a legősibb bizánci hagyományok szerint;

– ahonnan – azzal az indokkal, hogy az Athosz Szűz Mária kertje – már 1046 óta (!) a nők, de még a nőstény állatok is ki vannak tiltva. Nem is léphetnek a földjére. (Még akkor sem, ha azóta „járt” ott már egy pestisjárvány elől oltalmat kereső szerb cár a feleségével, Helénával, ám ő nem hagyhatta el a gyaloghintót, és sikerrel próbált illegális határsértőként bejutni egy francia írónő meg egy szépségkirálynő is – álruhában);

– a szerzetesek napi több órát imádkoznak, továbbá fogadják és ellátják a kizárólag férfi – és persze kívánatos esetben ortodox hitű – látogatókat, zarándokokat;

– a vendégek megcsodálhatják a „lenyűgöző koncentrációban felhalmozott” vallási, kulturális, művészeti és anyagi értékeket;

– e különös kis állam túlélte a több száz éves török megszállást, a fél évszázados orosz gyámságot, a görög megszállást. Görögország autonómiához, semlegességhez, majd alkotmányosan elismert önkormányzathoz – mondhatjuk így is: „szuverenitáshoz” – juttatta őket. Azt a náci megszállás idején a szerzetesek kérésére Hitler sem bolygatta, így hivatalosan a védelmezőjüknek tekintik; s hálából ikonon is megfestették a Führert…

Csak a vak véletlen műve

Nem szól a fáma arról, hogy a puritán életű szerzetesek vajon építenek-e stadiont, járnak-e luxusrepülővel meccsekre és yachttal nyaralni. Folytonosan bővülő szerzetesi cellákról, kisvasutakról, nőknek kínált letelepedési államkötvényekről sem esik szó. Ami a többit illeti: a magyar történelemmel, az ortodoxiával, az elszigetelődéssel, a trón és az oltár összefonódásával, Szűz Mária territóriumával, a gender-üggyel, a női nem társadalmi szerepével, a kincsek „lenyűgöző” felhalmozásával, a mai európai értékekhez – köztük a humanista moralitáshoz, a felvilágosultsághoz, a haladáshoz – való viszonnyal és „a lakosságot védelmező jótevők” megítélésével kapcsolatos bármiféle hasonlóság pedig nyilván csak a vak véletlen műve lehet.

Tanulhatnánk tőlük!

Ám volna talán mégis, amit tényleg átvehetnénk mi, magyarok, ettől a teokráciától. Kifúrja az oldalamat a kíváncsiság: hogyan tartják távol az Athosz-hegyi Köztársaság területétől a vérszívó nőstény szúnyogokat…

Kapcsolódó

Orbán úgy döntött, Jézus Krisztus a következő, akit meghekkel