Connect with us

Banánköztársaság

Rémforgatókönyv? Zentai jól felbosszantotta Farkas Zoltánt — Lapzsemle

lapzsemle
Megosztás

A Brexit utáni magyar uniós szakítás rémforgatókönyvéről, a Huxitról kérdezte a Klubrádió külpolitikai újságírója a HVG szakértőjét. Zentai Péter komolyan vette a lehetőséget, hogy kiszállunk az EU-ból. A végén bocsánatot kért Farkas Zoltántól. Heti lapzsemle.

Mi lesz velünk, ha a Brexit után jön a Huxit?

„A Brüsszel elleni hadviselés konoksága láttán egyre többekben vetődik fel a kérdés, nem fogja-e kivezetni az Orbán-kormány Magyarországot az Európai Unióból, illetve nem löki-e el magától renitens tagját „Brüsszel”. Bár mindez fikció, nem árt egy pillantást vetni a rémforgatókönyv lehetséges és számszerűsíthető következményeire.” Kétrészes elemzést olvashattunk a hvg.hu oldalon Farkas Zoltántól, a HVG tekintélyes főmunkatársától. (Itt és itt találja a cikkeket.)
A Klubrádió Eurózóna című műsorában Zentai Péter, aki nyílt gondolkodásáról, örök, szinte gyermeki kíváncsiságáról, elpusztíthatatlan vitakedvéről ismert, a stúdióban vendégül látta Farkas Zoltánt, hogy az általa felvázolt rémforgatókönyvekről beszélgessenek. Zentai borúlátó, nagyon is reális lehetőségnek látja a Huxit-katasztrófa közeli bekövetkezését, mint mondja, Farkas Zoltán cikkei is ezt támasztják alá. A szerző tiltakozik:

„nem akarom eljátszani a félreértett szerzőt, de éppen azért írtam a kétrészes cikket a hvg.hu-nak, hogy megmutassam: 1. nincs élet az EU-n kívül; 2. képtelenség Magyarország kiválása az unióból…”

Zentai Péter azonnal tromfol: ha egy olyan demokratikus hagyományokkal rendelkező országban, mint Nagy-Britannia, sikert arathatott az Unió elleni uszítás és hazudozás, a magyar sajtóviszonyok között még inkább fennáll ez a lehetőség… Ne hasonlítsuk Nagy-Britannia viszonyát az EU-hoz a magyar uniós kötelékek erejéhez — figyelmeztetett Farkas Zoltán, és így tovább, stb.

Zentai Péter a továbbiakban eleresztett a magyarok  — általa érzékelt — unió-ellenességével kapcsolatban néhány állítást, ezeket Farkas Zoltán visszautasította, mint „megengedhetetlen általánosításokat”; és még egy-két hasonló csörte kialakult köztük a pár perc alatt a Zentai által felsorakoztatott „euroszkeptikus” csúsztatásokkal kapcsolatban. A beszélgetés végén pedig hamisítatlan „zentais” lezárás következett:

„Remélem, nem haragszol, amiért ilyen agresszívan beszélgettem veled, de a hallgatókat talán ez élvezettel töltötte el, legalábbis az, hogy te milyen frappáns válaszokat adtál. Farkas Zoltán, gazdasági újságíró, a HVG vezető munkatársa, köszönöm!”

Érdemes meghallgatni a heves vitát, itt.

Gorbacsov ébredése

Lapzsemlénk másik témája egy különleges filmélmény.

Óriási siker a „Csernobil” című öt részes filmsorozat. Egybehangzó vélemény, hogy sok korábbi próbálkozás után megszületett a globális katasztrófával fenyegető atombaleset egészen kiváló feldolgozása. A Magyar Narancsban Bori Erzsébet méltatását olvashattuk. („A rendszer kötőanyaga: a hazug­ság­áradat, ami a pofánkba csap„)

„A nyolcvanas évek Szovjet­uniója már önmagában is elég nyomasztó – és némely vonásában kínosan emlékeztet a saját átkosunkra –, de az a hazug­ság­áradat, ami innen a pofánkba csap, olyan lávasűrűségű, hogy már-már a rendszer támaszának és kötőanyagának látjuk”

— írja a recenzens.

„Minden szinten, vertikálisan és horizontálisan, keresztbe és kasul hazudnak.

Hazudnak a dolgozók a főnökségnek, a főnökségek a minisztériumoknak, a minisztériumok egymásnak és a pártvezetésnek. A vezetés a népnek és a külföldnek, béketáboron belül és kívül. Az agyonbürokratizált rendszer mintha csak a hazugságok folyamatos cirkulációjára épült volna ki ilyen hézagmentesen.
(…) Itt van Gorbacsov is, de még messze nem nagy reformerként; új fiú a poszton, egyelőre a hatalma megszilárdításán és a hatalom folyosóinak kiismerésén dolgozik.”

Gorbacsov filmbeli alakjával kapcsolatban más kommentárok is kiemelik, hogy meglepő, sőt, csalódást keltő a pártfőtitkár jellemzése. A későbbi glasznoszty- és peresztrojka-kampányokat, a Szovjetunió önkéntes visszavonulását, majd békés szétválását vezénylő SZKP-vezér a 20. század végi világtörténelem egyik főalakja, de ebben a filmben, 1986. április-májusának heteiben egészen más szerepet játszik. Megrendült embert látunk, aki az idővel és a rá nehezedő roppant felelősség súlyával harcol.

Úgy látom, nincs itt ellentmondás

A „Csernobil” sorozat első részében kulcsjelenet az első csúcsszintű tanácskozás a Kremlben. Pár órával a baleset hÍre után Moszkvában összeül egy vezető szakértőkből és pártvezetőkből, állami vezetőkből álló bizottság. Eleinte egyszerű rutinnak tűnik: az Ukrajnából érkezett adatok szerint „nincs komoly baj”, de mégiscsak atomerőműről van szó… Gorbacsov rövid beszámolót kér az energiaügyi felelőstől, aki csak annyit tud mondani, amit neki is hazudtak:

„Csernobilban a helyzet stabil, a szakemberek kézben tartják a dolgot, a robbanás egy tartályban történt, a reaktor sértetlen, a sugárzás szintje rendellenes, de nem tragikus…”

A pártfőtitkár megköszöni, már mennének is, amikor a jelen lévő egyetlen igazi szakember, Legaszov atomfizikus közbeszól: az, amit a minden jelenlévőnek átadott néhány oldalas helyszíni jelentésben lát, az nagy bajt sejtet. A Kremlben finoman szólva „nem szokás” kotnyeleskedni, a professzort többen próbálják elhallgattatni, de Gorbacsov felfigyel. Hagyják beszélni az asztalnál ülő számára ismeretlen elvtársat. Legaszov ezután elmondhatja, hogy mindaz, ami a jelentésben van, egyszerre nem lehet igaz. Ha a sebesült tűzoltók valóban súlyos fekete kőzetdaraboktól szenvedtek komoly kézsérülést, akkor az a reaktorból robbant ki a környékre, tehát nem igaz, hogy a reaktor sértetlen.

Gorbacsov ekkor küldi a területért felelős miniszter-helyettest a professzorral együtt Csernobilba. Ő pedig láthatólag megrendül, és elgondolkodhat, hogy miféle gépezet élén áll, ahol ilyen súlyos ügyben is a legfelsőbb szintig egyszerű, életveszélyes hazugságok érnek fel. Sok helyütt idézik is Gorbacsov egy megállapítását a kilencvenes évekből: utólag úgy látja, a Szovjetunió megroppanása és felbomlása felé vezető úton a csernobili katasztrófa és annak kezelése volt a döntő lépés.
(A sorozat öt részét az HBO3 csatorna június 17-e, hétfő estétől újra, elölről megismétli.)

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük