Kenyerem javát már megettem, nincs már annyi hátra, mint amennyi letelt. Nagyapám mesélte, hogy a fronton cigit cserélt kenyérre, és te mit szólsz majd ehhez? Ki tudja mit jelent kenyérmező, csatát, vagy búzatáblát? Volt egyszer egy zsíros kenyér.
Kenyerem javát már megettem, nincs már annyi hátra, mint amennyi letelt. Nagyapám mesélte, hogy a fronton cigit cserélt kenyérre, és te mit szólsz majd ehhez? Ki tudja mit jelent kenyérmező, csatát, vagy búzatáblát? Volt egyszer egy zsíros kenyér.
Emlékek
Suliba menet kenyeres pajtásommal frissen ettük szilvával, meg játékokkal jóllakottan. Nem kenyerem a sírásrívás, ó az a régi zsíros kenyér. Bár mindezek oly ártatlanul hangzanak, akár kenyérre is kenhetők.
Manapság
Amikor annyi a konkoly, parlagfűvel és oly sok kenyérkereső nyakig sárga csekkel betakarva, panem et circenses, azaz kenyeret és cirkuszt a népnek. De lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér, ha el nem viszi a folyékony kenyér.
Utána már brúgó a cipó, meg a vekni, ó az a régi zsíros kenyér. Kovászolt szavakban magyarán szólva, kinek nem kenyere a sok beszéd.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk és az éheztetetteknek.
Magánügyeink
Krisztus testeként áldozati átlényegülés, dagasztom malasztom, nekem ez nem kenyértörés, hanem ostyává nemesült proszfora. Mert a kölcsönkenyér visszajár, innen csak egy ugrás az Úr átvonulása Egyiptomon a kivonulás előtti éjszakán, zsidó pászka utolsó vacsorával, liszt meg a só, lélek víz a természetben, vegyétek és egyétek kenyeretek.
István ünnepén tűzijátékkal emlékezvén vigadjatok, hogy ne legyen rontás rajtatok, meg szemmel verés, csak szeretet kalácssütés, meg kenyérdagasztó napsütés! Úgy kellesz nekem, mint egy falat kenyér, mit nagyanyám szegett meg keresztet vetve rá.
