Jóváhagyta Klaus Ioahnnis román államfő, hogy a legfőbb ügyészség lefolytassa a bűnvádi eljárást Ion Iliescu volt elnök ellen az 1989-es forradalom ügyében.

Iohannis kiadta az igazságszolgáltatásnak Petre Roman volt miniszterelnököt és Gelu Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettest is.

A katonai ügyészek másfél éve fújták le a port az 1989-es aktákról, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Romániát, amiért nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek, illetve a halálos áldozatok hozzátartozóinak.

Az ügyészség szerint a kommunista diktátor elűzése után hatalomra került új politikai és katonai vezetés hatalmának megőrzése érdekében sok ember halálát, testi és lelki sérülését eredményező fegyveres diverziót szervezett, amely – emberiesség elleni bűntettként – elévülhetetlen.

A vádhatóság eddig „ismeretlen tettes” ellen folytatott nyomozást, Iliescut is, akinek meghatározó szerepe volt az 1989-es kommunistaellenes népfelkelést követő hatalomátvételben, tavaly márciusban tanúként hallgatták ki.

Amikor távozáskor egy ott várakozó újságíró azt kérdezte: bűnösnek érzi-e magát, Iliescu kérdéssel vágott vissza.

„Miért is? A román forradalomért? Lehetne azért egy kis ítélőképessége” – oktatta ki a volt államfő az újságírót.

A katonai ügyészség már 2016 decemberében bejelentette, hogy emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítja az 1989-es forradalom idején hatalomra került vezetést. Ezzel hatósági megerősítést nyert az a Romániában széles körben elfogadottá vált feltételezés, miszerint 1989 decemberében a hatalmat Ion Iliescu vezetésével magukhoz ragadó reformkommunisták szerveztek több száz áldozattal járó diverziót Nicolae Ceausescu kommunista diktátor elmenekülése után, hogy egy nem létező ellenséget legyőzve, harci érdemeket szerezve igazolják hatalmukat.

A korábbi nem hivatalos statisztikai adatok szerint a Temesvárról induló, Nicolae Ceausescu kommunista diktátor bukásához vezető 1989-es forradalom napjaiban 1142-en vesztették életüket, és 3138-an sebesültek meg. Túlnyomó többségük a diktátor elűzése után, amikor a lakossággal elhitették, hogy „terrorista” mesterlövészek lövöldöznek az utcákon Ceausescu hatalmának helyreállítása érdekében.

A 88 éves Iliescu ellen tavaly júniusban már vádat emeltek a „bányászjárásként” elhíresült, 1990. júniusi erőszakos cselekmények ügyében, de a perben még nem született ítélet. A jelenleg visszavonultan élő politikus 1990 és 1996, illetve 2000 és 2004 között volt Románia államfője.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

Romániában az igazságszolgáltatás politikai ellenőrzés alá vonása ellen tüntettek

Csaknem 30 év után is még sok a kérdőjel az 1989. decemberi romániai események, és a Ceausescu házaspár kivégzése körül. Nemrégen a Magyar Nemzetben egy szemtanú, Gelu Voiculescu, az akkori ideiglenes kormány miniszterelnök-helyettese nyilatkozott arról, hogy szerinte mi is történt.

Vérben úszott Temesvár

Temesváron, a Tőkés László lelkész parókiájánál december 15-én kirobbant népfelkelésben 1142-en estek el, és több mint háromezren megsebesültek, a legtöbben – mintegy kilencszázan – azonban a diktátor 22-i elmenekülése, majd 25-i kivégzése után vesztették életüket. A bukaresti igazságszolgáltatás tíz évvel ezelőtt megpróbálta ugyan felkutatni a felelősöket, ám mindössze két tábornokot ítéltek börtönbüntetésre a temesvári események vérbe fojtásáért.

Az események 28. évfordulójának apropóján a nyomozó hatóság feltárta, hogy a forradalom idején az ország történetében egyedülálló összetettségű és mértékű katonai diverzió történt az új hatalom legitimálása érdekében. A katonai ügyészek arra a következtetésre jutottak, hogy az 1989. december 22. után hatalomra került politikai és katonai vezetés tagjai számos civil és katona megöléséért, megsebesítéséért tehetők felelőssé. Új elem volt a nyomozati anyagban, hogy a diktátor elmenekülése után nem keletkezett hatalmi űr Bukarestben, sőt – egyelőre nevek ismertetése nélkül – azonosították, kikből állt a hatalmat átvevő politikai-katonai parancsnokság.

Forradalom volt és nem puccs

Gelu Voiculescu, vitatta az ügyészség állításait. Úgy vélte: tájékozatlanságra vall elvitatni a forradalmat, és azt állítani, hogy 1989-ben puccs történt volna Romániában:

Iliescu és mindnyájunk számára, akik csatlakoztunk hozzá, külön érdemet jelentene, ha lett volna bátorságunk az összeesküvésre, előkészítve a majdani kitörést. Büszkék lennénk, hogy volt merészségünk titokban összeesküvést szőni, szembeszállva a Securitate megtorlásával. De nem volt eltervezve, hogy Iliescu átveszi a hatalmat, őt is váratlanul érték az események.

Voiculescu emlékeztetett, hogy Iliescu általa ismeretlen forradalmárokra, az utca embereire támaszkodva alakította meg az ideiglenes kormányt, ami szerinte újfent azt bizonyítja, nem készült a hatalomátvételre. Szerinte igenis létezett hatalmi űr annak idején. A megmentési front megalakítása után elhunytak haláláért pedig a Ceaușescu által különleges helyzetekre létrehozott, R elnevezésű, a romániai nagyvárosokban gerillaharcot folytató hálózat tagjai a felelősek.

A lap kérdésére kiemelte: „egybehangzó nemzeti kérelemnek” tett eleget a rögtönítélő bíróság a diktátorházaspár december 25-i elítélésével, majd kivégzésével, ő pedig személy szerint a kötelességét teljesítette, amikor részt vett a tárgyaláson, majd titokban megszervezte Ceausescuék elhantolását.

Gelu Voiculescunak meggyőződése, az akkori helyzet alapján, hogy Romániában nem volt realitása a magyarországihoz hasonló bársonyos forradalomnak, ugyanakkor bár a nagyhatalmaknak és más országoknak érdekükben állt a diktátor eltávolítása, az eseményeket a román nép tartotta ellenőrzése alatt.

Konrád György: Orbán Viktor, ha majd nem akar Nicolae Ceausescu sorsára kerülni, akkor önként elmegy valahova