A helyhatóságokat kivéreztették, hatásköreik nagy részétől megfosztották, a kisebb településeket pedig már-már halálra ítélték. Most viszont az alaptörvényben deklarálnák a helyi közösségek önazonossághoz való jogát, ami akár azt is jelenthetné, hogy a képviselő-testületek korlátozhatnák a településre beköltözők számát. De kiket és milyen alapon tartanának távol? Ez igen rossz emlékeket idéz. Inkább életképes önkormányzati rendszert kellene kiépíteni, ez azonban a NER-nek nem érdeke.

Rossz emlékű önkény

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a helyi önazonosság védelméről szóló törvényről konzultált a kerületi polgármesterekkel és Karácsony Gergely főpolgármesterrel. A készülő szabályozás szerint az alaptörvényben deklarálnák a helyi közösségek önazonossághoz való – amúgy teljesen értelmezhetetlen – jogát, míg sarkalatos törvény lehetőséget adna a képviselő-testületeknek akár arra is, hogy korlátozzák a településre beköltözők számát. Ám kiket és milyen alapon minősítenének nem kívánatos személynek? Az efféle önkényes megkülönböztetés igen rossz emlékeket idéz.

„A miniszterelnök évértékelő beszédében kifejezetten azt mondta, hogy meg akarjuk adni a kistelepüléseknek az önazonosság védelméhez való jogot, és ez ügyben engem bízott meg azzal, hogy az ezzel kapcsolatos jogszabályokat előkészítsem”

– közölte Navracsics. Azonban hozzátette,

„hogy tervezetről van szó, tehát a konzultáció most a szó igazi értelmében vett konzultáció. Nyílt végű a dolog, és ez különösen így van Budapest tekintetében”.

Azt meg már én teszem hozzá, hogy a miniszter szinte beismerő vallomást tett: az eddigi (nemzeti) konzultációkat nem tekinthetjük „a szó igazi értelmében vett” konzultációnak. Miközben a jogalkotásról szóló törvény a kormány által előterjesztett jogszabályok esetén minden esetben kötelezően előírja a társadalmi egyeztetést. Úgy tűnik, legalább erről az abszurd szabályozásról valódi konzultációt folytatnának, és nem szombatról vasárnapra virradóan farigcsálnák a jogszabályokat.

Konzultációs ív görbetükre: 7 millió 800 ezret nyomtattak, amiből cirka 6 millió 450 ezer a kukában, vagy a kályhában végezte

Vegyük sorra, a készülő törvényjavaslat Navracsics szerint milyen szabályozási lehetőségeket biztosítana az önkormányzatok számára

• Ingatlanszerzés kizárása vagy feltételekhez kötése. Az önkormányzat dönthetne arról, ki vásárolhat az adott településen ingatlant. Ez alaptörvény-ellenes, hiszen „mindenkinek joga van a tulajdonhoz”, és ezzel kapcsolatban nem lehet semmilyen alkotmányosan indokolt feltételt meghatározni.
• Elővásárlási jog biztosítása a helyben élőknek. Ez lehetővé tenné, hogy az adott településen élők elsőbbséget élvezzenek az eladósorba került ingatlanok megvásárlása során. Ez alapjogokat sért, és a gyakorlatban kivitelezhetetlen.
• Lakcím létesítésének feltételekhez kötése. Ha egy település elérte a maximális befogadóképességét, bárkinek megtilthatnák újabb állandó lakcím létesítését. Ki mondja meg, hogy a település megtelt? Ha pedig megtelt, mi értelme a helyben lakók elővásárlási jogának? Vajon lesz olyan őshonos helyi polgár, aki már tucatnyi ingatlanra páláyzik, de azt nem adhatja bérbe, mert oda nem jelenthet be senkit? Ennek mi értelme lenne?
• Helyi adók előírása a beköltözők számára. E szerint az új lakosokra magasabb adót vethetnének ki, hogy kompenzálják a közszolgáltatásokra nehezedő nagyobb terheket. Itt előjön a diszkrimináció alaptörvényben foglalt tilalma. Milyen alkotmányos érveket lehet találni az egyes lakosok közötti hátrányos megkülönböztetés mellett?

Amíg a partizános csörtén pörögtünk, megjött a Magyar Közlöny formájú nagy fekete autó 854 önkormányzathoz

A miniszterelnök kétségkívül valós problémákra utal

Az egész történet egyik előzménye, hogy a fővárosi agglomeráció települései ész nélkül minősítettek át mezőgazdasági területeket, és alakítottak ki lakóingatlan építésére alkalmas telkeket. A cél alig titkoltan az lehetett, hogy tehetősebb budapesti lakosokat csábítsanak kiköltözésre, akiknek az szja-bevételéből részesül a település. Melléfogtak, mert ma már a személyi jövedelemadónak csupán a töredéke marad az önkormányzatoknál, bukták a gépjárműadót, ráadásul a budapesti agglomeráció önkormányzatai fizethetnek szolidaritási hozzájárulást is. Miközben kötelező feladat maradt például a településüzemeltetés, a bölcsődék és óvodák fenntartása, a víziközmű-szolgáltatás stb. Ezek fejlesztésére azonban nincs pénz. Előre kell tervezni, bár nehéz figyelni például arra, hogy a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások felülírhatják a helyi szabályokat, beépítési terveket.

Mindennek az lett a vége, hogy egyes települések valóban „megteltek”,

mert többek között nincs elég óvodai férőhely, nincs háziorvos, és nem kis részben a rezsicsökkentés okán nincs forrás az ivóvíz-szolgáltatás fejlesztésére. Akik pedig a fővárosba ingáznak, jobb, ha nem ülnek autóba, mert reggel és este hosszú ideig szenvedhetnek a mindennapos dugókban. Ennek azonban semmi köze a helyi közösségek önazonossághoz való jogához. Időben át kellett volna gondolni, hogy az agglomerációs települések mit kezdenek a saját lehetőségeiket meghaladó lakosságszám-bűvölés jelentette kihívásokkal. Ám ha már így alakult, annak semmi köze a helyi közösségek önazonossághoz való jogához. Ennél fontosabb a lakosság közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítása.

Kis pénz, nagy pénz – Dögrováson az önkormányzatok

A kérdés másik oldala az ország távolabbi zugaiban a kistelepülések elnéptelenedése

Azoknak aligha érdeke a beköltözés akadályozása. Mi több, vannak olyan települések, amelyek akár ingyen kínálnak építési telkeket, csakhogy ne haljon ki egy-egy falu.

„Meg akarjuk adni a kistelepüléseknek az önazonosság védelméhez való jogot”

– mondta a kormányfő. Ám aligha tudta, mit beszél. Nem az önazonosság, hanem az önkormányzatiság védelme a tét. A helyhatóságokat kivéreztették, hatásköreik nagy részétől megfosztották, a kisebb településeket pedig már-már halálra ítélték.

Ezen aligha tud segíteni az önazonosság védelmének esetleg alaptörvénybe foglalandó joga. Az önkormányzatiság ethoszát tiszteletben kell tartani.

Azokat a településeket, amelyek kitehetnék a „megtelt” táblát, nem sanyargatni kellene, hanem hagyni őket, hogy a helyi bevételeikkel szabadon gazdálkodjanak. Az elnéptelenedő térségek pedig a népesség megtartása érdekében valóban állami segítségre szorulnának, de amit elvettek a tehetősebbektől, azzal nem a rászoruló önkormányzatokat támogatják, hanem az ebül szerzett szolidaritási hozzájárulásból a büdzsé lyukait foldozgatják.

Az igazán autonóm, működőképes helyi közösségek fenntartása azonban nem érdeke a NER-nek. Ez az alapvető probléma. Az önazonosság pátoszának hangoztatásától nem lesz hatékony önkormányzatiság.

<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>

Forrás

Magyar György: lehet zárkából vezetni egy önkormányzatot?

Különleges gazdasági övezetté nyilvánította a kormány a paksi atomerőművet, és ezzel hatmilliárd forint iparűzési adót vett el a várostól, de a telek- és építményadóval együtt már évi hétmilliárdot. Ezt az összeget Tolna és Bács-Kiskun megye önkormányzata kapja meg.

A rendelet azonban alighanem törvényellenes,

mert nem biztosított a jogalkotásról szóló törvény szerinti felkészülési időt a jogszabály alkalmazására. Ugyanakkor felvetődik: igazságos megoldás-e, hogy az évi 1100 milliárdos iparűzési adón közvetlenül a települések mindössze tíz százaléka osztozik, ami messzire vezető kérdés.

Megérdemlik a paksiak a hétmilliárdos elvonást, mert nem jól szavaztak. Megmondták ezt a helyi polgároknak korábban is. Nem értettek a szóból, hát így jártak. A fideszes politikusok ugyanis már a kampányban arról beszéltek, hogy elvehetik a várostól az iparűzésiadó-bevételek jelentős részét, ha nem kormánypárti lesz a polgármester, de a választók azt gondolhatták, hogy „ez csak blöff”

– nyilatkozta a júniusban megválasztott ellenzéki településvezető.

Tévedtek,

mert a Magyar Közlönyben megjelent szöveg szerint az

„Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel a kormány Paks közigazgatási területén különleges gazdasági övezetet jelöl ki”.

Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon, tehát mindjárt hatályba lép. Ráadásul a különleges gazdasági övezetet kategóriája jogi nonszensz. Egy jogállami Alkotmánybíróságon ez nem mehetne át.

Azt persze senki nem tudja, mi köze Paksnak a háborúhoz

Legfeljebb annyi, hogy a nem létező veszélyhelyzet okán addig tart a rendeleti kormányzás, ameddig a Fidesz úgy látja jónak. Ettől azonban a jogalkotási törvényre még illenék figyelni: a

„jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre”.

Most erről nehéz beszélni, mert a város idei költségvetését év közben kell az új szabályokhoz igazítani.. Ráadásul olyan helyzetben, amikor Paks jelenlegi polgármestere júniusban elbukta a választást, az ellenzéki utódja pedig októbertől lép hivatalba.

Ha jól értjük,

az augusztus 15-től hatályos jogszabály az idei bevételeket időarányosan egyelőre „csak” valamivel több mint kétmilliárddal kurtítja meg, de a 2024-re tervezett 19 milliárdos költségvetéshez képest ez sem kevés. Jövőre pedig már a teljes évre igaz lehet az elvonás, tehát a település nem is álmodhat arról, hogy ehhez mérhető büdzsével tervezzen. Annak eldöntését, hogy ez büntetés vagy a települések közötti egyébként valóban súlyos aránytalanságok mérséklésére irányuló racionális döntés – hiszen ezen pénzek elosztásáról Tolna és Bács-Kiskun megye önkormányzata dönthet –, az olvasókra bízzuk. Mindazonáltal tény, hogy az éves szinten befolyó 1100 milliárdos helyi iparűzési adó zömén az összes önkormányzat nagyjából tíz százaléka osztozik. Nem szeretnénk az olvasókat számokkal túlterhelni, de a fenti összeg több mint fele, 560 milliárd Budapestet illeti – aminek 56 százalékával a fővárosi önkormányzat, a maradék 44 százalékkal a kerületek gazdálkodhatnak–, míg a 25 megyei jogú város összesen 350 milliárdra számíthat.

Így 900 milliárd nekik, a többi pedig mintegy további háromszáz településnek jut, miközben van még legalább 2800 önkormányzat, ahol minimális vagy nulla az iparűzési adóból származó bevétel.

Elvileg a területi különbségek csökkentése érdekében találták ki a szolidaritási hozzájárulást,

amelynek teljes összege az idei költségvetés szerint 307 milliárd forint. Ami azt jelenti, hogy az önkormányzati szférának biztosított 1000 milliárdos állami támogatás csaknem harmadát a tehetősebb városokon hajtják be. Paks, a „bűnös” város ezen az alapon további kétmilliárd forint elvonására számíthat, mert az előző két év adóalapját veszik számításba. Ez igazságos megoldás? Nem tudjuk. Azt viszont nehéz kétségbe vonni, hogy az önkormányzatiság lényege a saját bevételekkel történő önálló gazdálkodás. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy Budapesten 1,7 millió, a mintegy 350 városban pedig ötmillió ember él, miközben a 2800 község teljes népessége 2,8 millióra tehető. Elnézést kérünk, de még egy adat:

nagyjából 2300 azoknak a településeknek a száma, ahol kétezer főnél kevesebben élnek. Ezek zömében iparűzési adót legfeljebb a vegyesbolt, esetleg a kocsma üzemeltetője fizet. Ebből miként lehet olyan színvonalon közszolgáltatásokat biztosítani, mint például a megyei jogú városok között listavezető, 130 ezres népességű Győrben, ahol a harmincmilliárdot is meghaladhatja az iparűzési adó? (Igaz, ennek harmadát szolidaritási hozzájárulás címén elveszi az állam.)

Nyilván sehogy

Véget kell vetni annak a káros gyakorlatnak, hogy egyes településvezetők városuk fejlesztése helyett mulatságokra, fesztiválozásra, szavazatszerzésre tapsolják el a helyi vállalkozók által befizetett adót, majd sorban állnak a kormánynál, hogy nyújtson mentőövet, mert elfogyott a pénz – erről beszélt az önkormányzati választás után szűk két héttel Lázár János építési és közlekedési miniszter. Ám korántsem új az a felvetés, hogy az állam szedje be az iparűzési adót.

Voltak már az adózás szabályait illetően váratlan döntések korábban is

Ilyen a személyi jövedelemadó ügye: 2013-tól a települések egyetlen fillért sem kapnak az ott lakók által befizetett szja-ból, miközben először – a rendszerváltozás idején – annak száz százaléka jutott nekik. Jött azután a gépjárműadó. Ez 2012-ig teljes egészében a helyhatóságokat illette meg, ami később negyven, 2020-tól nulla százalékra csökkent. Ezekkel kapcsolatban is sok százmilliárdról beszélünk. Igaz, államosították a korábban önkormányzati fenntartású közoktatási intézményeket és kórházakat, meg okmányirodákat, ám az azok fenntartására fordított összegnél több pénzt vontak el a helyhatóságoktól.

Mára az önkormányzatok – már a szerencsésebb adottságú települések – gyakorlatilag szinte egyetlen saját forrással gazdálkodhatnak, és ez az iparűzési adó.

Kivethetnének persze építményadót, telekadót, kommunális adót és idegenforgalmi adót is, ám ez az összes saját bevétel töredéke. Ha az iparűzési adót is elvonják, az az önkormányzatiság végét jelenti. Akkor az ilyen bevétellel rendelkező helyhatóságok – amelyek térségi feladatokat is ellátnak, ilyen például a közösségi közlekedés, az egészségügyi alapellátás, az óvodák fenntartása, a vízhálózat működtetése stb. – ugyancsak állami köldökzsinóron lógnának, miként a kistelepülések zöme.

A fiamnak mondom, hogy a menyem is értsen belőle – szól a közmondás. Félő, hogy most hasonló cipőben járunk: a kormány üzen valamit Paksnak, ezzel figyelmeztetve a többieket, is hogy abból mindenki felfogja: az önkormányzatok az iparűzési adótól is búcsút vehetnek. És akkor vége a Lázár János vizionálta dőzsölésnek!

Forrás

Kapcsolódó

Közlöny szól róla: elveszi a kormány Pakstól a Paksi Atomerőművet - Tetszettek volna jól ikszelni?

A járvány kitörése óta lassan nincs olyan hét, amikor a kormány ne követne el merényletkísérletet az önkormányzatok és az önkormányzatiság ellen.

A péntek este rendeletbe foglalt kormánymerénylet első áldozata Göd. Maximális szolidaritásom a gödiekkel, akiktől a kormány egyetlen tollvonással elvonta a nekik járó bevételek egyharmadát.

Ez a kormányrendelet fenyegetést jelent minden magyar városra,

a fővárosra ezúttal kisebb mértékben, mint például a megyei jogú városokra. Visszaélve ugyanis a rendkívüli felhatalmazással, a kormány bármelyik települést különleges gazdasági övezetté nyilváníthat, és amelyik településsel ezt teszi, onnan a saját bevételek jelentős részét kitevő helyi iparűzési adó bevételét a települési önkormányzat helyett a megyei önkormányzathoz irányítja.

Mit talált ki Orbán péntek estére? A kormány felhatalmazta magát különleges gazdasági övezetek létrehozására

Október óta van egy komoly különbség a megyei jogú városok és a megyei önkormányzatok között

Előbbiek közül 10 ellenzéki vezetésű, a megyei önkormányzatok viszont mind fideszes többségűek. Nem függetlenül attól, hogy a megyei jogú városok lakói a megyei önkormányzati listákra nem szavazhatnak a választáson. Hogy mit jelent ez?

Ha egy nagyvárost a kormány különleges gazdasági övezetnek nyilvánít, akkor az ott élőknek járó iparűzési adó bevételről nem az általuk választott – adott esetben ellenzéki – városvezetés, hanem az általuk soha meg nem választott fideszes megyei pártemberek dönthetnek.

Ez elveiben elfogadhatatlan, gyakorlatában példátlanul visszataszító

A kormányrendelet ráadásul újra csak a multikat szolgálja ki. A válság mikro-, kis- és közepes vállalkozások tízezreit hozta szörnyű helyzetbe, sok százezer ember veszítette el munkáját, egzisztenciáját, őket Európa leginkább szűkmarkú támogatási rendszere „várja”. A gazdasági válság kezelését ezeknek az embereknek a megmentésével kell kezdeni, nem a multik újabb kiszolgálásával.

A felhatalmazással visszaélő kormány legújabb rendelete ellen a tiltakozás minden formája indokolt, amelyről egyeztetést kezdeményezek a szabad városok polgármestereivel.

Forrás

A kormány megfelezi a pártok támogatását, de az önkormányzatok sem ússzák meg!

Az október 13-i választás arról is szól, hogy lesz-e még egyáltalán önkormányzatiság, önkormányzati politika – jelentette ki Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelölt hétfőn Budapesten.

Szeretnénk a településeket zöldebbé és egymással szolidárisabbá tenni

Karácsony Gergely több város ellenzéki polgármesterjelöltjével közösen, a helyi önkormányzatok napja alkalmából sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „hiszünk abban, hogy a változást akaró emberek akaratát képviselve visszaszerezzük azt az önkormányzati szabadságot, amelyet az elmúlt évek politikája elvett a településektől”. Ezzel a szabadsággal élve szeretnénk a településeket zöldebbé és egymással szolidárisabbá tenni – mondta.

Karácsony Gergely közölte, magyar európai parlamenti képviselőkkel közösen szeretnék elérni azt is, hogy az Európai Unió növelje azokat a forrásokat, amelyeket az önkormányzatok közvetlenül is megszerezhetnek a saját településük fejlesztésére.

Veszélyben egy fontos érték, az önkormányzatiság

Példaként említette, hogy az általa vezetett Zugló az elmúlt öt évben több mint kétmilliárd forintnyi ilyen támogatást nyert az uniótól.

Karácsony Gergely elmondta: az a változás, amit október 13-án szeretnének elindítani Budapesten és minden más településen, éppen arról szól, hogy a rendszerváltás nagyon fontos értékét, az önkormányzatiságot megőrizzük. „Veszélyben van ez az érték, hiszen az elmúlt kilenc évben a Fidesz igen nagy mértékben csorbította az önkormányzatok jogait” – fogalmazott Karácsony Gergely, hozzátéve: elvették a helyben lakók jogát attól, hogy maguk határozzanak településük sorsáról.

MTI/Mónus Márton

Nincs szükség látványberuházásokra

Hegyesi Beáta, Budakeszi ellenzéki polgármesterjelöltje arról beszélt, a fideszes városvezetés felülről irányított pénzeket fordít projektekre, ugyanakkor a településeknek nem erre, hanem organikus fejlődésre van szükségük.

Glázer Tímea, győri polgármesterjelölt azt mondta, ők nyitott városházát szeretnének, hogy a városban élők beleszólhassanak a helyi döntésekbe.

Márton Roland, székesfehérvári polgármesterjelölt kijelentette: elszántan dolgoznak a szabad, szolidáris Székesfehérvárért, és a látványberuházások helyett az adófizetők pénzét egészségügyre, közlekedésre, valamint oktatásra kell költeni.

Radócz Zoltán, szolnoki polgármesterjelölt a korrupció visszaszorítását jelölte meg fő céljaként, és azt mondta: az elmúlt öt évben szinte minden közbeszerzésről a Fidesz pártközpontjában döntöttek.

A pécsi polgármesterjelölt, Péterffy Attila arról beszélt, hogy a város morális és gazdasági válságba került, mert a városvezetés az elmúlt években felelőtlen, vagy tudatos, az állami „korrupciót kiszolgáló döntéseket hozott” – mondta, hozzátéve, hogy Pécs adóssága mára ismét 10 milliárd forint feletti.

A Fidesz orwelli világa

A sajtótájékoztatón Karácsony Gergelyt arról is kérdezték, nem érzi-e kínosnak, hogy már a harmadik verzióval áll elő a csütörtökön kiszivárgott hangfelvételével kapcsolatban.

Elmondta, óriási skandalum, hogy egy ellenzéki párt elnökségi ülését valakik lehallgatják egy olyan helyiségben, amely nemzetbiztonságilag szigorúan védett. Az ügyben a szükséges jogi lépéseket megtették – közölte.

„Ez az egész ügy nem rólunk szól, hiszen ebben a beszélgetésben én semmit nem mondtam, amit nyilvánosan ne képviseltem volna korábban. Ez szerintem a Fideszről szól” – fogalmazott, hozzátéve, hogy mindez egy orwelli világ része.

(Forrás: MTI)

Manapság egy település polgármestere inkább gondnok, mint felelős vezető

Minden településnek magának kell eldönteni, milyen oktatást szeretne, hogyan gondoskodik a rászorulókról és a gyámhivatalt is neki kell működtetni. Egyszóval nekik kell a kezükbe venni mindazt, ami a helyiek sorsát rendezi – közölte Budaörs polgármestere pénteken sajtótájékoztatón, Törökbálinton.

Az önkormányzatiság szabadságjogi kérdés

Wittinghoff Tamás (Budaörs Fejlődéséért Egyesület), aki Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje árnyékkormányának önkormányzatokért felelős minisztere, azt mondta: a települések önrendelkezése az autonómia lényege, amit mára kiirtottak az emberekből.

Hozzátette, ha az emberek vasárnap úgy döntenek, hogy megalakulhat a Karácsony-kormány, akkor az önkormányzatok újra betölthetik korábbi szerepüket, ami egy demokratikus rendszerben alapvető.

Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt ügyvivője úgy fogalmazott: az Orbán-kormány porig rombolta az önkormányzatiságot, amiben benne van az ember- és társadalomképe, és ez nem közigazgatási, hanem szabadságjogi kérdés.

Kitért arra, hogy az ország sok önkormányzatától számos hatáskört vontak el, ami azt jelenti, hogy ezeknek a közösségeknek nem lehet hatásuk a saját jelenükre és jövőjükre.

A települések „önálló városállamok”, gazdasági autonómiával

Csőzik László, aki az MSZP-Párbeszéd országgyűlési képviselőjelöltje Pest megye 1-es számú választókörzetében, arról beszélt, hogy a Karácsony-kormány nem fogja leállítani a Modern városok programot, hanem azt inkább kiterjeszti, és nem az oligarchákat fogja a kivitelezéssel támogatni.

Azt mondta, hogy szerintük a települések „önálló városállamok”, és gazdasági autonómiával kell rendelkezniük.

(MTI)

Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetője, a nemrég megalakult Új kezdet párt elnöke, szerint 1990 óta az önkormányzatiság a demokratikus berendezkedésnek az alapja.

A feladatok helyben sokkal jobban lebonyolíthatók, így az ország hatékonyabban működhet:

„De ma nem az a cél, hogy átláthatók legyenek a folyamatok és hogy a közjó szolgálatában legyenek elköltve azok a források, amelyek helyben felhasználhatók fejlesztésre. Ebből fakadnak az önkormányzatiság ellen irányuló törekvések. A polgármesterek vagy zavaró tényezők, vagy beállnak vazallusnak azért, hogy a településük előrébb jusson.”

Az Alaptörvényből már világosan látszott, hogy a stratégiai célok közé tartozik az önkormányzatiság leépítése:

„Kikerült az alkotmányos jogok közül a települések önkormányzáshoz való joga, ami már önmagában azt okozhatja, hogy ha valaki majd épp úgy gondolja, a kisebb településeknek nem lesz joguk önkormányzatot alapítani. Aztán a törvény átrendezte a feladatköröket, és megszűnt a kétezer lakosúnál kisebb települések önálló hivatali lehetősége. Elvitték az egészségügyi intézményeket, a kórházakat, amivel talán egyet is lehet érteni, hiszen a fekvőbeteg-ellátásnak komoly szakmai irányításra van szüksége. De elvették az önkormányzatoktól az oktatási intézmények fenntartói jogosultságát, a háromezer főnél kevesebb lakosú települések esetében pedig az iskolaüzemeltetési jogot is. Ezzel az iskolákat és az önkormányzatokat is rövid pórázra fogták, hiszen úgy vették el az intézményeiket, hogy közben alapítvány vagy egyház fenntarthat iskolákat ”

A  fejlesztési pénzek elosztása a párthűség alapján történik:

„Noha köztudott a jobboldali elkötelezettségem, a dolognak mégis láthatóan politikai oka van. És tapasztalatom szerint ez ma már országos jelenség. Mindenben a pártorientáció dominál. Fontos a forráselosztás célja is. Kósa Lajos például most, miniszterként 3400 milliárd forintot felügyel, amelyet 23 városnak ígérnek oda. És mi lesz a többivel? Sőt miközben Orbán Viktor azt mondta, hogy a 2014 utáni uniós forrásokat gazdaságfejlesztésre kell fordítani, ennek a 3400 milliárd forintnak hány százaléka megy erre? Megnézte valaki, hogy a megígért, bejelentett beruházások kapcsán milyen munkahelyek, helyi bevételek keletkeznek?”

A tervezett beruházás jó dolog,

de az itt tervezettek többsége csak pénzt visz el, soha nem fogja eltartani magát, és munkahelyeket sem ad:

„Miközben lehetne olyan vidék- és településfejlesztési projekteket csinálni, amelyek a gazdaságot élénkítik. 2400 kis, kétezer fő alatti település van ma Magyarországon. Ez az ország területének 45-48 százaléka. Ott van a föld, a természeti források. Ha revitalizálnánk a falvakat, a fiataloknak volna értelme maradni vagy odaköltözni, lenne munkájuk, Magyarországnak pedig mezőgazdasága. Ez lenne a gazdaságfejlesztés és a kulturális értékvédelem. Mert ha a forrásokat csak a városokba viszik, akkor a lakosságszám ott fog növekedni, még úgy is, hogy a látványberuházások nem adnak munkát.”

A látványfejlesztéseknek amortizációs költségük is van, azaz néhány éven beül újabb és újabb kiadások keletkeznek, máskülönben mehetnének a kukába:

„A források jó része még csak nem is az építőipari kivitelezőnél landol, hanem a pályázati kiírástól a megvalósulásig tartó hosszú úton diplomatikusan fogalmazva a környezet erősítésére megy el. Számos tipikusan korrupciós beruházást is láthatunk, hiszen a Tiborcz István nevéhez köthető ügyben is tetten érhető az a kapcsolati háló, amely törvényellenes. Ráadásul az a cég nem jól csinálta meg az elnyert munkákat.”

Gémesi a polgármesterektől értesül arról, hogy mely térségben kinek a cégén a hozzá közel álló vállalkozáson keresztül kell megíratni a pályázatot.

„Az a pályázat lehet sikeres, amelyet az adott parlamenti képviselő és a Fidesz által uralt megyei önkormányzati bizottságban három kormánypárti képviselő felpontoz és átenged, a közgyűlés már csak ezekről szavaz. Így van ez az egész országban. Megmondják, hol, ki írja a pályázatot. Aztán azt is, hogy a pályázat nyomán kivel, kikkel kell szerződni. Minek nevezi ezt, ha nem bűnszervezetnek?”

Az Új Kezdet párt elnökének meggyőződése, ha ez így marad, akkor ez a rendszer olyan mélyre fogja vinni az országot, hogy az embereknek esélyük sem marad arra, hogy azt az életet éljék, amelyet 1989–90-ben célul tűztek ki:

„Minden lopás lopás, és a lopás bűn. Ez a kormány magát keresztény elkötelezettségűnek nevezi. Én hívő vagyok, persze nem bigott és nem álkeresztény, és azok, akik körében a keresztény értékrenddel vagy legalábbis azt hirdetve kampányolnak, biztosan nem hunyhatnak efelett szemet. Főként nem a lopáshoz alkotott törvények felett. Ebbe nem lehet belenyugodni.”

(Forrás: 168ora.hu)

Kapcsolódó

Van meglepetés is az LMP országos listáján

Az MSZP és a Párbeszéd szövetségi programjának különösen fontos eleme a kistelepülések erősítése, amihez önkormányzatbarát közigazgatást kell kiépíteni – mondta a két párt közös kormányfő-jelöltje sajtótájékoztatón kedden, Győrben.

Szociális demokrácia

Karácsony Gerely kifejtette, hogy meg kell erősíteni a helyi közösségeket a földbirtok-pályázatoknál, támogatni kell a helyi gazdaságot a kisvállalkozások fejlesztésével, valamint erősíteni kell a helyi közösségeket a jó minőségű közszolgáltatásokkal.

Ehhez a helyi termőföldeket vissza kell adni, másfajta adórendszert kell bevezetni, és olyan vállalkozásfejlesztési politikára van szükség, amely megerősíti a helyi kis- és közepes vállalkozásokat – mondta a politikus.

A szövetség szociális demokrácia programjával nemcsak megvédi az embereket a piaci kiszolgáltatottságtól, hanem erősíti a helyi közösségek gazdasági és politikai eredményeit – hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy az önkormányzatiságon keresztül a helyi közösségeket védi, hogy legyen, akitől számon lehet kérni, ha valami nem jó irányba megy.

Az elmúlt 21 év legnagyobb gazembersége

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese azt mondta, hogy a jelenlegi vidékpolitika falurombolás, mert a helyben megtermelt javak jelentős része nem marad helyben, noha azoknak épp a helyi embereket kellene szolgálniuk.

Az elmúlt 21 év legnagyobb gazembersége volt, amikor a Fidesz az állami kézben lévő termőföldeket spekulánsoknak adta el. Ezeket 3-4 ezer érdekeltség szerezte meg, s most az aktív vidékfejlesztésből hiányzik a magyar termőföld-vagyon legjava.

A szociális demokrácia program legnagyobb nyertesei a kistelepülésen élők lesznek – mondta.

A politikus igazságtalannak nevezte azokat a sajtóhíreket, hogy a kormány egyik tervezete szerint az ötezer lélekszám alatti településeken 2019-től nem lesznek választások, megszűnnek ezeken a településeken az önálló önkormányzatok. „Most tagadják, de amit eddig tagadtak, azt megcsinálták” – hangsúlyozta.

A kistelepüléseken a polgármester nem egy személy, hanem poszt,intézmény

Greguss András, az MSZP-Párbeszéd helyi képviselőjelöltje azt mondta, hogy a kistelepüléseken a helyi testületeken keresztül folytatnak tevékenységet az emberek, az összes ügyes-bajos dolgukkal a polgármesterhez, vagy a képviselőkhöz fordulnak. Úgy véli, hogy a polgármester nem egy személy, hanem egy poszt, egy intézmény, a saját települése érdekében tevékenykedik.

Arra a kérdésre, amely szerint 2015-ben a déli határon lévő kerítés szükségtelenségéről, múlt héten pedig annak szükségességéről nyilatkozott Karácsony Gergely, a miniszterelnök-jelölt azt válaszolta, hogy a kerítés marad, ez az MSZP, a Párbeszéd és a saját álláspontja is. „Azt a gonosz rendszert szeretnénk lebontani, amit Orbán-rendszernek hívnak, a kerítés pedig marad” – jelentette ki.

(Forrás: MTI)

Parlamenti vitanapot kezdeményez az LMP a közszféráról, az önkormányzatiságról és az önkormányzati dolgozók béréről – jelentette be Szél Bernadett, a párt miniszterelnök-jelöltje hétfőn, az Országgyűlés rendkívüli ülését követően, amely határozatképtelenség miatt meghiúsult.

A közszféra egésze bajban van

A társelnök kifogásolta a kormánypártok távolmaradását a hétfői ülésről, mondván, nem adtak választ az önkormányzati dolgozók bérkövetelésére.

Azt mondta: a szektor bérrendezése 50 milliárd forintból megoldható lenne, amelyre azonban a helyhatóságoknak szerinte nincs fedezetük. De a Miniszterelnöki Kabinetirodának juttatott forrásokból a probléma megoldható lenne.

Szél Bernadett kijelentette: a közszféra egésze bajban van, ennek ellenére a témáról kevés szó esik az Országgyűlésben, a kormány „elblicceli” az ügyet.

Az LMP nem bontana kerítést

„Aggasztó hírek érkeznek a Fidesz-KDNP háza tájáról” – fogalmazott, hozzátéve: hadat üzennek a vidéknek azzal, ha a kétezer fő alatti településeken megszüntetik az önkormányzást.

Az LMP ezzel szemben visszaadna a településeknek minden jogot, hatáskört, felelősséget és forrást, amelyeket elvettek tőlük.

A politikus kérdésre, Gyurcsány Ferenc DK-elnök pártját érintő bírálatára azt mondta: Gyurcsány Ferenc épp úgy hazudik, ahogyan a Fidesz. Egy rendszer két oldala; évtizedeken keresztül tartották fogva ezt az országot. Pártjának ezért az a célja, hogy ne hozzá hasonló pártvezetőkkel kelljen foglalkozni, hanem valós alternatívát nyújtsanak az országnak.

Szél Bernadett kérdésre cáfolta, hogy pártja lebontaná a határkerítést.

(Forrás: MTI)