A nemzetközi közösség segítségét kérik a Quaestor-károsultak, hogy az állami kártalanításon túl a felszámolási eljárásban is érvényesíthessék kártérítési igényüket – közölte az MSZP elnökhelyettese csütörtökön Budapesten.

220 milliárd tűnt el

Szakács László a Parlament déli bejáratánál tartott sajtótájékoztatón – ahol mintegy ötven károsult is megjelent – elmondta: 220 milliárd forint tűnt el a Quaestornál, a károsultak száma 32 ezer, és három éve nincs felelőse az ügynek.

Elvett jogaikat követelik vissza

Hozzátette: az állam a kártalanítási alapból a kisbefektetők kárának 17, illetve 25 százalékát fizette ki, majd elvették tőlük annak jogát, hogy saját követelésük után menjenek.

A szocialista politikus kifejtette: a törvény szerint a károsultak az állami kártalanításon túl nem érvényesíthetik követelésüket a felszámolási eljárásban, vagy ha a felszámoló csalárdul járt el, akkor a felszámoló ellen.

Azért fordulnak a nemzetközi közösséghez, hogy adják vissza nekik ezt a jogot – mondta Szakács László.

Quaestor-vagyon eltűnt, régen kormányközeli vállalkozóknál van

Kálmán-Pikó István, a Quaestor-károsultak képviselője közölte, levelet írnak az összes európai parlamenti képviselőnek, továbbá az EU és a NATO tagállamai magyarországi nagyköveteinek, mert ugyan a Sargentini-jelentésben „egy félmondat erejéig” szerepel a Quaestor-ügy, de annak részleteit is szeretnék megvilágítani.

Hozzátette: a Quaestor-vagyon eltűnt, régen kormányközeli vállalkozóknál van. Kifizették a minisztériumokat, az önkormányzatokat és a VIP-listán szereplőket, ezzel szemben a 32 ezer kisbefektető semmit nem kap. Szerinte ez is mutatja a jogállamiság magyarországi helyzetét.

(Forrás: MTI)

Quaestor végkifejlet, vagy ez még csak a kezdete az újabb négy esztendőnek – A bűnüldözés sarlatánjai 11.

Menthetők lettek volna a Quaestor ügyfelei – írta meg március 28-i számában a Magyar Nemzet. A cikk második részében most többek között bemutatják, hogy az Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az ügyben kreatívan értelmezte a törvényt, illetve a Quaestor felszámolását egy jól körülhatárolható, több szálon összefonódó csoport végezheti.

A lap írásának első részéből már tudható, hogy:

• A Quaestor számláin volt elég pénz a kisbefektetők vagyonának megmentésére.
• A kormányzat erős nyomást gyakorolt a Quaestorra, menekítette saját vagyonát.
• Szijjártó Péter külügyminiszter évtizedes kapcsolatot tart fenn Tarsoly Csabával.
• A Quaestor ígéretet kapott, ha a külügy kiveheti a vagyonát, akkor megmentik a céget.
• Több tízezer károsult azóta is fut a pénze után.

Az MNB alelnöke „kreatívan értelmezte a törvényt”

2015. március 9-én a Quaestor Értékpapírt Zrt. ideiglenes felfüggesztési végzését – vagyis a Quaestor cégcsoport halálos ítéletét – Windisch László MNB alelnök írta alá. A döntésben Windisch visszatérően és következetesen egyes szám első személyben fogalmaz, azt írja például „azt a végzést hozom”, vagy „a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően döntöttem”, ami azért aggályos, mert a jogszabály szerint csak a Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) hozhatott volna meg ilyen döntéseket. A PST aznapi üléséről azonban a nyomozati anyagban semmilyen dokumentáció nem található, így az ülés jegyzőkönyve sem.

Idén év elején a Kúria is elmarasztalta a Magyar Nemzeti Bank gyakorlatát, a problémát az okozta, hogy „az MNB alelnöke meglehetősen kreatívan értelmezte a saját magára vonatkozó törvényi előírásokat.” A bíróság több olyan döntést is megsemmisített, amelyeket a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak kellett volna meghoznia, de Windisch hozott meg. A bíróság felhívta az MNB figyelmét, még nekik sincs joguk törvényi előírásokat belső ügyrenddel felülírni. A Quaestor ügyfelein azonban a Kúria 2018-as döntése már nem segíthetett.

Az ideiglenes felfüggesztés másnapján, 2015. március 10-én Windisch felügyeleti biztost rendelt ki, innentől Szombati Zsigmond hozhatott meg minden döntést, átvette a felügyeletet a társaság felett. Március 12-én a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai házkutatást tartottak a Quaestor központjában, 26-án pedig a cég székhelyén őrizetbe vették Tarsoly Csabát és két munkatársát. A felügyeleti biztos alig egyhavi vizsgálódás után azt a következtetést vonta le, hogy „a saját tőke nagy valószínűséggel nem nyújt fedezetet”, ezért azt javasolta az MNB-nek, vonja vissza a társaság működési engedélyét, és kezdeményezze a bíróságnál a felszámolási eljárás megindítását. Másnap, április 17-én a PST döntést hozott a Quaestor Értékpapír Zrt. (QÉP) azonnali felszámolásáról. Ezután felszámolóbiztost neveztek ki, aki csak május 19-én adott megbízást a Deloitte-nak a teljes pénzügyi vizsgálatra.

Az anyacéghez, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-hez (QPT) azonban csak hónapokkal később, július 17-én rendelt ki a Fővárosi Törvényszék ideiglenes vagyonfelügyelőt.

Jól járnak a barátok

A Quaestor felszámolását egy jól körülhatárolható, több szálon összefonódó csoport végezheti, amelyben nemcsak felszámoló cégek, de ügyvédi irodák és faktorcégek is találhatók. Az anyacég, a QPT felszámolásával megbízott Kvantál Kft. 539 millió forint felszámolói díjra tart igényt a bíróságtól.

A Quaestor legértékesebb elemét nem helyezték zár alá, hiába kérték a károsultak, sőt még maga Tarsoly Csaba is a bíróságtól. A Quaestor vezére a Duna Cityről azt mondta, a tervezett beruházás értéke 300 milliárd forint volt, csak ebből az egyetlen vagyonelemből kártalanítani lehetett volna az összes Quaestor-károsultat. A soroksári Duna-ág melletti 32 hektáros Duna City területét a Kvantál céghálójához több szálon is köthető Patik, Varga és Társaik Zrt. hirdette meg jóval a valós ár alatt: 28 milliárd forintért. Végül a legkomolyabb Quaestor-hagyatékot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, tehát a magyar állam vette meg, alig több mint 18 milliárdért.

A Kvantál Kft. által előterjesztett 2. számú közbenső mérleg tartalmazza a hitelezői igényeket és a vagyonfelosztási javaslatot is. Szembetűnő, hogy a vagyonfelosztási javaslatban az opciós hitelezők és a Befektető-védelmi és Kárrendezési Alapon kívül csak és kizárólag a VIN-Faktorra és az Expert-Factorra engedményezett követelések kifizetését javasolják. Ezek a faktor cégek pedig a Kvantál Kft.-vel 2006. óta együtt mozgó Jo(g)tanácsadó Kft.-hez köthetők. A Kvantál és a  Jo(g)tanácsadó Kft.  székhelye is mindig ugyanott volt – annak ellenére, hogy többször is költöztek az évek folyamán. Az utóbbi Sági Gyula cége, a VIN-Faktor és az Expert-Factor pedig áttételesen szintén hozzá köthető.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Kapcsolódó:

Orbán van a Tarsolyban

Az MSZP-Párbeszéd szövetség miniszterelnök-jelöltje ígéretet tett arra, hogy amennyiben kormányra kerülnek, akkor megvalósítják a devizahitelesek és a Quaestor-károsultak követeléseit.

Karácsony összefogásra kérte a károsulti csoportokat

Karácsony Gergely egy szerdai, a károsultak demonstrációjával egybekötött budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, az MSZP és a Párbeszéd többek között azért lépett szövetségre, hogy képviseljék az „elmúlt nyolc év veszteseit”, akik majd a „kormányváltás győztesei lesznek”.

A különböző károsulti csoportokat összefogásra kérő politikus úgy fogalmazott: ha a rossz politika tette tönkre az életüket, akkor a rossz politikát kell leváltani és jó politikával kell enyhíteni a károkat.

A bankok 2000-2500 milliárd forinttal követelnek többet a devizahitelesektől, mint amennyit követelhetnének.

Karácsony Gergelytől megkérdezték, hogy miután korábban bírálta a kormány devizahiteles-politikáját és nemmel szavazott a parlamentben a végtörlesztésre, mégis közel 32 millió forintot végtörlesztett. A zuglói polgármester annyit felelt, hogy betartja a törvényeket, azokat is, amelyeket nem támogatott. Hangsúlyozta, hogy a végtörlesztésre egy lakáseladásból teremtette elő a pénzt.

Szakács László, az MSZP frakcióvezető-helyettese a sajtótájékoztatón azt mondta, a bankok 2000-2500 milliárd forinttal követelnek többet a devizahitelesektől, mint amennyit követelhetnének. Eközben 900 ezer embert fenyeget az a veszély, hogy elveszíti az otthonát – emelte ki. Hozzátette, hogy a Quaestor-károsultak ügyében pedig megkerülhetetlen a Magyar Nemzeti Bank felelőssége, mert az MNB nem látta el az ellenőrző feladatát és nem védte meg a befektetéseket.

A devizahitelesek és a brókerbotrány károsultjai megszenvedték az elmúlt időszakot és még azt is végig kell hallgatniuk a kormányzati médiumokból, hogy a kabinet megmentette őket – fogalmazott.

Szabó József devizahiteles arról beszélt, hogy az emberek abban a tudatban vették fel a hiteleket, hogy azokat a futamidő végéig tudják majd fizetni. Az a Magyar Nemzeti Bank, amelyik hallgatott a közelgő bajról, 2008. nyarától deviza-felhalmozásba kezdett, majd amikor a forint meggyengült, akkor három év alatt 900 milliárd forint nyereséget realizált – hangsúlyozta.

Többet veszítettek az állami segítséggel, mint amennyit a Quaestor-ügyön buktak

A Questor-károsultak nevében felszólaló Kálmán-Pikó István azt mondta, az ügy látszólag arról szól, hogy egy csalárd cég kirabolt 32 ezer embert. A férfi úgy fogalmazott, őket valójában nem egyszer, hanem négyszer rabolták ki. Egyszer a Quaestor és háromszor a politika. Szavai szerint többet veszítettek „a magyar állam úgynevezett segítségnyújtásával, mint amennyit az egész Quaestor-ügyön buktak”. A kárrendezési törvény miatt a károsultak 75 százaléka kevesebb pénzhez jut, mintha a jogszabály meg sem született volna – emelte ki, hozzátéve, hogy 12 ezren egyetlen fillért nem kapnak.

Az esemény alatt károsultak demonstráltak a helyszínen

A sajtótájékoztató után újságírók megkérdezték Karácsony Gergelyt az LMP-s Sallai R. Benedek szavairól. Sallai néhány napja azt írta a Facebookon, hogy kétféle ellenzéki politikust ismer: „akit a PM és Karácsony Gergő már átvert és elárult, és akit át fog verni, és akit el fog árulni”. A miniszterelnök-jelölt nem akarta kommentálni a bejegyzést, ehelyett jó egészséget kívánt Sallai R. Benedeknek, hozzátéve, sajnálja, hogy nagyon különbözőképpen látják a helyzetet.

A miniszterelnök-jelöltet reagáltatták a Párbeszéd társelnökének, Szabó Tímeának egy 2015-ös közleményére is, amelyben a független képviselő a határzár építésének azonnali leállítását követelte. Karácsony Gergely azt felelte, a vita nem arról szól, hogy a kerítést meg kellett-e építeni, hanem arról, hogy le kell-e bontani. A Párbeszéd és az MSZP közös álláspontja pedig az, hogy nem akarják lebontani a határzárat – nyomatékosított. Jó lenne, ha nem lenne szükség erre a kerítésre, de sok ember érzi úgy, hogy ettől van biztonságban – fogalmazott.

A politikus spekulációnak és alaptalannak tartotta azokat a híreket, amelyek szerint a választást követően megszűnne az MSZP és egy új névvel, a Párbeszéddel közösen folytatná tovább a parlamenti munkát. Kiemelte, hogy miután nem az MSZP politikusa, ezért nem tudja kommentálni a hírt.

A miniszterelnök-jelölt az atv.hu azon értesülését sem akarta kommentálni, amelyik szerint az MSZP elnöksége 12-1 arányban leszavazta, hogy Fodor Gábor befutó helyet kapjon az MSZP-Párbeszéd közös listáján.

(Forrás: MTI)