Karikó Katalint, ahogy team többi tagját is több mint egy éve ünnepli a világ, azzal, hogy éppen szülőhazája vezetősége, hogy áll hozzá, most ne beszéljünk. A HBO  most jelentette be, hogy  The First Shots (Az első lövés) címmel sorozatot forgat az HBO a Pfizer és a Moderna COVID-19 vakcináinak kifejlesztéséről Brendan Borell újságíró azonos című könyve alapján. Producere Adam McKay lesz, aki az Utódlás executive producere, illetve a Ne nézz fel! rendezője. A szereplőválogatás állítólag már elkezdődött.

A csata hősei

A díjnyertes újságíró a könyvet a 2020-ban lezajlott globális versenyről szóló tudósításai alapján készítette el annak érdekében, hogy emberek milliárdjaihoz eljuttassák az életmentő oltóanyagot.   A könyv azokra a kulcsszereplőkre összpontosított, akik az oltóanyag létrehozását és elosztását lehetővé tették, beleértve a tudósokat (Kizzmekia Corbett, Karikó Katalin és Sarah Gilbert ), politikusokat és milliárdos vezérigazgatókat. Az HBO várhatóan tudós nők és döntéshozó férfiak együttműködéseként, a kétpólusú politika és a globális cégvilág harcaként mutatja be a COVID-19 járvány legyőzésére hivatott új típusú oltóanyagok kifejlesztését.

A sztoriban megjelenik majd Dr. Anthony Fauci, Donald Trump elnök, veje-tanácsadója Jared Kushner, a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla és a Moderna vezérigazgatója, Stéphane Bancel is.

Forrás: 444/ Complex. 

Kapcsolódó

Semmi káosz, csak a tudomány halad előre nap, mint nap - Karikó Katalin a harmadik oltásról

„Bár megjósolható hazugságaik, s a sztálinizmus utórendszereinek mentegetése ugyan a nyílt társadalmak felől nézve nagyon leleplező lehet, de az is biztos, az orosz nacionalizmusba belebolondított homo putinicus-ok el fogják hinni annak minden otrombaságát. És ha addig elégséges számban „elkészülnek” az új magyar homo fidelicus-ok, vagy homo orbanicus-ok, ők is elhisznek majd minden marhaságot, amit a fideszes hazugsággyárak, méretre szabottan számukra elkészítenek.”

Szokatlan pillanatnak vagyunk tanúi:

ezekben a hetekben egy filmsorozat okozta döbbenet sokkolja a kontinenst. Az HBO elkészítette az 1986-os csernobili katasztrófa dramatizált változatát, nagy szakmai hozzáértéssel és a tények abszolút tiszteletével. Nem politikai állásfoglalás ugyan a film, de az Európában kialakult általános mai helyzet politikai drámát és állásfoglalásra kötelező iránymutatást kreált belőle. Nem vagyok szakember, hogy pontosan megmondjam, mennyi idő kell ahhoz, hogy egy forgatókönyv megszülessen, s egy ennyire precíz film forgatása és annak utómunkálatai megtörténjenek, de az időt években lehet lemérni, még optimális esetben is.

Viszont megkockáztatom,

hogy az az idő, ami 2016 óta eltelt, ha nem is bőséges, de elégséges volt, hogy a Chernobyl (Csernobil) című film megszülessen. Miért datálom a szándékot pont 2016-ra? Azért, mert Donald Trump és az általa felbátorított Európa- és demokrácia-, valamint tudomány-ellenes erők ekkortól tették magukat megkerülhetetlenné. Állásfoglalásaik a klímaváltozással és egyáltalán a megújuló energiákkal szembeni szkepszissel, netán ellenséges magatartással ekkortól kaptak legitimitást. Mindezek 2016-ot megelőzően az őrültség szférájába tartoztak, illetve olyan rezsimek programjaiban, melyek csak a pillanatnyi hatalmi és pártpolitikai sikerre törekedtek, nem pedig a társadalom hosszú távú hasznára. Ilyen az orosz rezsim, mely a 2000 utáni időszakot arra használta és azóta is használja fel, hogy újra tömegtámogatást szerezzen az egykori szovjet gyakorlatnak; vagyis a politika teljes leuralásának és minden más, így főleg a tudomány és a kultúra totális kontrolljának.

De hozzuk a problémát egy kissé közelebb hozzánk!

Ha valaki közömbösen nézi a Magyar Tudományos Akadémia munkájának leminősítését és az ott foglalkoztatott tudósok szétzavarását, nézze meg a Chernobyl-t, hogy lássa: az a politikai gyakorlat, ami Oroszország után Magyarországon jutott a legmesszebbre, milyen következményekkel jár. Ha valaki az egyetemi oktatásban tulajdonképpen felesleges luxust lát, mint teszi azt a Fidesz által kinevezett Kereskedelmi és Iparkamara félanalfabéta elnöke, az nézze meg újra a sorozatot, hogy döbbenjen rá: mi vár a magyar társadalomra tudás és intellektuális autonómia nélkül, s mit jelent az, ha az ember elveszíti szuverenitását, hogy saját maga tervezze meg a jövőt. És ha valakit hidegen hagy, hogy a Közép-európai Egyetemet elüldözik Magyarországról, az nézze meg újra a Chernobyl-t, hogy rájöjjön: a Fidesz által meghonosítani kívánt társadalmi modell nem innovációkon, hanem a történelem ismétlésén nyugszik, melynek természete, hogy sajnos a sikereket megismételni nem lehet, viszont a kudarcok annál inkább.

Persze e film megszületése hátterében felsejlik

egy vadonatúj hidegháborús helyzet, melyhez az alkotók összehasonlítási alapot kínálnak azoknak a generációknak, amelyek 1986 – vagyis az orosz kommunizmus – eme traumáját lényegében hírből sem ismerik. Nem véletlen, Putyin menten bejelentette: történelemhamisítás az HBO által leforgatott film, ezért ők is elkészítik a maguk verzióját.

Tulajdonképpen lelkem mélyén örülök óvatlanságuknak

És bár megjósolható hazugságaik, s a sztálinizmus utórendszereinek mentegetése ugyan a nyílt társadalmak felől nézve nagyon leleplező lehet, de az is biztos, az orosz nacionalizmusba belebolondított homo putinicus-ok el fogják hinni annak minden otrombaságát. És ha addig elégséges számban „elkészülnek” az új magyar homo fidelicus-ok, vagy homo orbanicus-ok, ők is elhisznek majd minden marhaságot, amit a fideszes hazugsággyárak, méretre szabottan számukra elkészítenek.

 Forrás: 

 Elhagyatott helyek nyomában

Kapcsolódó

Ketyeg a sugármérő — Katasztrófaturistaként Csernobilban

A felhasznált fotót  és a videót az Urbex Hungary Team készítette.

A Brexit utáni magyar uniós szakítás rémforgatókönyvéről, a Huxitról kérdezte a Klubrádió külpolitikai újságírója a HVG szakértőjét. Zentai Péter komolyan vette a lehetőséget, hogy kiszállunk az EU-ból. A végén bocsánatot kért Farkas Zoltántól. Heti lapzsemle.

Mi lesz velünk, ha a Brexit után jön a Huxit?

„A Brüsszel elleni hadviselés konoksága láttán egyre többekben vetődik fel a kérdés, nem fogja-e kivezetni az Orbán-kormány Magyarországot az Európai Unióból, illetve nem löki-e el magától renitens tagját „Brüsszel”. Bár mindez fikció, nem árt egy pillantást vetni a rémforgatókönyv lehetséges és számszerűsíthető következményeire.” Kétrészes elemzést olvashattunk a hvg.hu oldalon Farkas Zoltántól, a HVG tekintélyes főmunkatársától. (Itt és itt találja a cikkeket.)
A Klubrádió Eurózóna című műsorában Zentai Péter, aki nyílt gondolkodásáról, örök, szinte gyermeki kíváncsiságáról, elpusztíthatatlan vitakedvéről ismert, a stúdióban vendégül látta Farkas Zoltánt, hogy az általa felvázolt rémforgatókönyvekről beszélgessenek. Zentai borúlátó, nagyon is reális lehetőségnek látja a Huxit-katasztrófa közeli bekövetkezését, mint mondja, Farkas Zoltán cikkei is ezt támasztják alá. A szerző tiltakozik:

„nem akarom eljátszani a félreértett szerzőt, de éppen azért írtam a kétrészes cikket a hvg.hu-nak, hogy megmutassam: 1. nincs élet az EU-n kívül; 2. képtelenség Magyarország kiválása az unióból…”

Zentai Péter azonnal tromfol: ha egy olyan demokratikus hagyományokkal rendelkező országban, mint Nagy-Britannia, sikert arathatott az Unió elleni uszítás és hazudozás, a magyar sajtóviszonyok között még inkább fennáll ez a lehetőség… Ne hasonlítsuk Nagy-Britannia viszonyát az EU-hoz a magyar uniós kötelékek erejéhez — figyelmeztetett Farkas Zoltán, és így tovább, stb.

Zentai Péter a továbbiakban eleresztett a magyarok  — általa érzékelt — unió-ellenességével kapcsolatban néhány állítást, ezeket Farkas Zoltán visszautasította, mint „megengedhetetlen általánosításokat”; és még egy-két hasonló csörte kialakult köztük a pár perc alatt a Zentai által felsorakoztatott „euroszkeptikus” csúsztatásokkal kapcsolatban. A beszélgetés végén pedig hamisítatlan „zentais” lezárás következett:

„Remélem, nem haragszol, amiért ilyen agresszívan beszélgettem veled, de a hallgatókat talán ez élvezettel töltötte el, legalábbis az, hogy te milyen frappáns válaszokat adtál. Farkas Zoltán, gazdasági újságíró, a HVG vezető munkatársa, köszönöm!”

Érdemes meghallgatni a heves vitát, itt.

Gorbacsov ébredése

Lapzsemlénk másik témája egy különleges filmélmény.

Óriási siker a „Csernobil” című öt részes filmsorozat. Egybehangzó vélemény, hogy sok korábbi próbálkozás után megszületett a globális katasztrófával fenyegető atombaleset egészen kiváló feldolgozása. A Magyar Narancsban Bori Erzsébet méltatását olvashattuk. („A rendszer kötőanyaga: a hazug­ság­áradat, ami a pofánkba csap„)

„A nyolcvanas évek Szovjet­uniója már önmagában is elég nyomasztó – és némely vonásában kínosan emlékeztet a saját átkosunkra –, de az a hazug­ság­áradat, ami innen a pofánkba csap, olyan lávasűrűségű, hogy már-már a rendszer támaszának és kötőanyagának látjuk”

— írja a recenzens.

„Minden szinten, vertikálisan és horizontálisan, keresztbe és kasul hazudnak.

Hazudnak a dolgozók a főnökségnek, a főnökségek a minisztériumoknak, a minisztériumok egymásnak és a pártvezetésnek. A vezetés a népnek és a külföldnek, béketáboron belül és kívül. Az agyonbürokratizált rendszer mintha csak a hazugságok folyamatos cirkulációjára épült volna ki ilyen hézagmentesen.
(…) Itt van Gorbacsov is, de még messze nem nagy reformerként; új fiú a poszton, egyelőre a hatalma megszilárdításán és a hatalom folyosóinak kiismerésén dolgozik.”

Gorbacsov filmbeli alakjával kapcsolatban más kommentárok is kiemelik, hogy meglepő, sőt, csalódást keltő a pártfőtitkár jellemzése. A későbbi glasznoszty- és peresztrojka-kampányokat, a Szovjetunió önkéntes visszavonulását, majd békés szétválását vezénylő SZKP-vezér a 20. század végi világtörténelem egyik főalakja, de ebben a filmben, 1986. április-májusának heteiben egészen más szerepet játszik. Megrendült embert látunk, aki az idővel és a rá nehezedő roppant felelősség súlyával harcol.

Úgy látom, nincs itt ellentmondás

A „Csernobil” sorozat első részében kulcsjelenet az első csúcsszintű tanácskozás a Kremlben. Pár órával a baleset hÍre után Moszkvában összeül egy vezető szakértőkből és pártvezetőkből, állami vezetőkből álló bizottság. Eleinte egyszerű rutinnak tűnik: az Ukrajnából érkezett adatok szerint „nincs komoly baj”, de mégiscsak atomerőműről van szó… Gorbacsov rövid beszámolót kér az energiaügyi felelőstől, aki csak annyit tud mondani, amit neki is hazudtak:

„Csernobilban a helyzet stabil, a szakemberek kézben tartják a dolgot, a robbanás egy tartályban történt, a reaktor sértetlen, a sugárzás szintje rendellenes, de nem tragikus…”

A pártfőtitkár megköszöni, már mennének is, amikor a jelen lévő egyetlen igazi szakember, Legaszov atomfizikus közbeszól: az, amit a minden jelenlévőnek átadott néhány oldalas helyszíni jelentésben lát, az nagy bajt sejtet. A Kremlben finoman szólva „nem szokás” kotnyeleskedni, a professzort többen próbálják elhallgattatni, de Gorbacsov felfigyel. Hagyják beszélni az asztalnál ülő számára ismeretlen elvtársat. Legaszov ezután elmondhatja, hogy mindaz, ami a jelentésben van, egyszerre nem lehet igaz. Ha a sebesült tűzoltók valóban súlyos fekete kőzetdaraboktól szenvedtek komoly kézsérülést, akkor az a reaktorból robbant ki a környékre, tehát nem igaz, hogy a reaktor sértetlen.

Gorbacsov ekkor küldi a területért felelős miniszter-helyettest a professzorral együtt Csernobilba. Ő pedig láthatólag megrendül, és elgondolkodhat, hogy miféle gépezet élén áll, ahol ilyen súlyos ügyben is a legfelsőbb szintig egyszerű, életveszélyes hazugságok érnek fel. Sok helyütt idézik is Gorbacsov egy megállapítását a kilencvenes évekből: utólag úgy látja, a Szovjetunió megroppanása és felbomlása felé vezető úton a csernobili katasztrófa és annak kezelése volt a döntő lépés.
(A sorozat öt részét az HBO3 csatorna június 17-e, hétfő estétől újra, elölről megismétli.)