Egészségügyi figyelmeztető üzenettel látnak el minden egyes szál Kanadában forgalmazott cigarettát a kedden hatályba lépő új szabályozás első intézkedése alapján – írta hírportálján kedden a The Guardian.

„méreg minden szippantásban” – „a cigaretta impotenciát okoz”

A cigarettaszálakon olvasható feliratok a kanadai kormány szerint lehetetlenné teszik, hogy a dohányosok elkerüljék az egészségügyi figyelmeztetéseket.

A héten hatályba lépő, a dohánytermékek megjelenését, csomagolását és címkézését érintő rendeletek egyike a csomagoláson elhelyezett figyelmeztetések méretét szabványosítja, és előírja, hogy a dobozok felületének legalább 75 százalékát kell lefedniük.  

A kormány fokozatosan szigorodó intézkedések sorát vezeti be a következő két évben a dohányzás visszaszorítására, amely évente 48 ezer kanadai halálát okozza. 

A kanadaiak mintegy 13 százaléka dohányzik, ami a kormány szerint évente több mint hatmilliárd dollárjába kerül az állami egészségügyi rendszernek.

Noha 1965-ben még a kanadaiak mintegy fele cigarettázott, a dohányzók aránya folyamatosan csökkent, ahogy a közvélemény egyre jobban megismerte a dohányzás veszélyeit.

A dohánytermékek értékesítésére, használatára, adóztatására és reklámozására vonatkozó szövetségi és tartományi szabályozások szintén a dohányzók arányának csökkenéséhez vezettek minden korcsoportban. 

Kanada volt az első a világon, amely 2001-ben előírta a cigarettagyártóknak, hogy a cigarettacsomagokra képi figyelmeztetéseket helyezzenek el. A beltéri dohányzást még abban az évtizedben betiltották.

Canada to become first country in the world to require health warnings on individual cigarettes 

Az Európai Bizottság szerint nálunk túl olcsó a cigaretta

Fagyasztott húsok alá rejtve mintegy 1200 doboz magyar zárjegy nélküli cigarettát találtak a NAV munkatársai Hegyeshalomnál egy román sofőr hűtőkocsijában – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden az MTI-vel.

Célállomás Anglia

Azt írták, a postacsomagoknak álcázott adózatlan szállítmányt Angliáig vitte volna a férfi. A hűtőkocsi sofőrje a bemutatott papírok szerint 800 kilogramm feladott csomagot szállított. A különböző feladók és címzettek neveivel ellátott egyforma hungarocell tömbökben a felső öt centiméter fagyasztott hús alatt, nejlonnal szigetelt csomagolásban 1215 doboz magyar zárjegy nélküli cigaretta volt – tudatta a vámhivatal.
A sofőr azt mondta, nem tudott a 2,6 millió forint értékű adózatlan rakományról.
A járőrök az illegális árut lefoglalták, jövedéki törvénysértés és költségvetési csalás miatt indítottak eljárást – olvasható a közleményben.

Ezeket olvasta már?

Szerdától nem csak a 2022-es autópályamatrica érvényessége jár le, hanem szálanként 35 forinttal többet kell fizetni az úgynevezett „hevített dohánytermékekre” is, amik eddig nem estek a jövedéki adó hatálya alá, elsejétől azonban mindez megváltozik.

Brutális!

A dohányt nem tartalmazó hevítőrudak esetében szálanként 35 forint jövedéki adót kell majd fizetni szerdától,

ami 20 szálas dobozt feltételezve dobozonként 700 forintot tesz ki, azaz ennyivel kerülhetnek többe.

A dohányt tartalmazó hevített dohánytermékek ugyanakkor eddig is a jövedéki adó tv. hatálya alá tartoztak, és eddig is 35 ft/szál volt az adóteher rajtuk, ami a jövőben nem változik. A jövedéki adó és a dohányzás kapcsolatában az Európai Unió kettős minimummértéket határoz meg: legalább 90 eurónak kell lennie ezerszálanként, és el kell érnie az eladási ár 60 százalékát, emlékeztet a Világgazdaság. A közösségi jövedéki szabályozás hatálya viszont a hevített dohánytermékekre nem terjed ki.

A dohányt tartalmazó hevített dohánytermékek ugyanakkor eddig is a jövedéki adó tv. hatálya alá tartoztak, és eddig is 35 ft/szál volt az adóteher rajtuk, ami a jövőben nem változik.

Legutóbb nyáron számoltunk be áremelkedésről, a cigaretták ára átlépte a 2000 forintos lélektani határt.

Friss híreink!

Mától a "füstölgés" jóval drágább mint, tegnap, de nem érdemes megjegyezni, ez csak a kezdet! - Kilőtek a cigaretta árak!

Összesen öt és félmillió forint értékű, magyar adójegy nélküli cigarettát foglaltak le a pénzügyőrök Hegyeshalomnál – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán az MTI-vel. Úgy tűnik a csempészek világa alig változott az elmúlt évtizedekben, lettek ugyan új „üzletágak”, de a régiek is tovább virágoznak.

A rejtekhelyek is a régiek

A pénzügyőrök először egy német személyautót ellenőriztek az M1-es autópálya hegyeshalmi szakaszán. A jármű középső és hátsó merevítő oszlopaiból, a padlóból és a műszerfalból több mint ezer doboz cigaretta került elő.
Néhány órával később, az autópálya ugyanezen szakaszán egy bolgár járművet is ellenőriztek a pénzügyőrök. Az autó oszlopaiban és a kárpit alatt 320 doboz, magyar adójegy nélküli cigarettát rejtettek el.
Még ezen a napon egy kisbusz tetőkárpitjából és egy vízmelegítő tartályból is előkerült 1250 doboz cigaretta.
Mindhárom esetben egy Django nevű, cigaretta- és kábítószerkereső kutya jelzése után találták meg a csempészárut – tudatta a NAV.
A NAV munkatársai a több mint 2500 doboz cigarettát lefoglalták, és az elkövetőkkel szemben jövedéki törvénysértés miatt eljárást indítottak – áll a közleményben.

(Friss híreink!)

Több, a dohányosok körében népszerű márka ára már átlépte a 2.000 forintot is a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság (SZTFH) honlapja alapján. Nem érdemes azonban megjegyezni a cigaretta új árát, mert hétről hétre emelkedhet.

Mikortól?

A jogszabályi rendelkezés alapján az árközzétételi kötelezettséggel érintett dohánytermékek

kiskereskedelmi eladási ára hetente legfeljebb kétszer változhat.

Az árak érvénybe lépésének napja – függetlenül attól, hogy az esetleg munkaszüneti nap – hétfő vagy csütörtök lehet.

A kiskereskedelmi eladási árakat az ár érvénybe lépésének napját megelőző munkanapon 12 órától teszi közzé az SZTFH. miniszintnek.

Drágállja a cigit? Ez semmi, brutális áremelés jön, dobozonként átlag + 300 forint!

Ne szokja meg ezeket az árakat, mert…

2023 januárjában további emelést vár el az Európai Bizottság, amire két lépcsőben már készül is a magyar kormány, jelenleg a kiskereskedelmi eladási ár 23 százaléka a teher mértéke (de ennek legalább 39,3 ezer forintnak kell lennie), míg júliustól a kiskerár 23,5 százalékára ugrik a szint (a minimum pedig 40,8 ezer forint lesz).  A nemzetközi tapasztalatok alapján lehet, hogy az adóztatás miatt több lesz a hamis termék, amelyek ártalmasabbak az egészségre. Az új technológiák, tehát a hamisítási módszerek is kevésbé kifinomultak lehetnek, ráadásul az állami költségvetések szempontjából is hátrányos eredménnyel járhat az adóztatás.

Lázár letilt, betilt, nagyon él! Legyen Magyarország (cigi)füstmentes övezet....

Kapcsolódó

2021-től tovább drágul a cigaretta a Pénzügyminisztérium által benyújtott törvényjavaslat szerint. Ezzel már a legolcsóbb cigaretták ára is meghaladhatja az 1500 forintot.

Kormány: nem mi akarjuk…., de hát az EU

a kormány nem önszántából emelné még újra drasztikusan a dohánytermékek jövedéki adóját, hanem az Európai Unió előírásainak tesznek vele eleget.

Jelenleg egy szál cigarettát legalább 34,5 forint adó terhel, ez januártól 37,3 forintra, majd áprilistól 39,3 forintra fog nőni. Ez azt jelenti, hogy egy doboz 20 szálas cigaretta adótartalma minimum 786 forint lesz, de a kiskereskedelmi ártól függően ez növekedhet is.

Az EU minimumkövetelménye szerint 1000 szálanként minimum 115 eurónyi adót kell kivetni,

tehát a forint további gyengülése további drágulásokat vonhat maga után. A mai árfolyamon számolva ez

841 forint adóköltséget jelenthetne egy doboz cigaretta árában.

1700 forint lehet egy doboz Sopianae

A KSH adatai szerint szeptemberben a 20 szálas, rövid, multifilteres Sopianae 1390 forintba került, amiből 743 forint a jövedéki adó. A tervezet alapján januárra a doboz ára 1570 forint lehet, amelyen belül 841 forintra emelkedne a jövedéki adó. Áprilisban pedig ugyanez a cigaretta már 1700 forintba kerülhet, amiből 911 forint lehet a jövedéki adó.

Ennél a ciginél tehát 367 forintos – de még jóval drágább – euró mellett is mindenképpen teljesülne áprilisra, hogy legalább 115 euró legyen ezerszálanként a jövedéki adó. Ha az árfolyam marad, akkor 1575 forint az a dobozonkénti ár, ami alatt nem teljesül a legalább ezer szálankénti 115 eurós jövedéki adó feltétele – számolt be a 24.hu.

A többi dohányterméknél így emelkedne a jövedéki adó

A tervezetből az is kiderül, hogy egy kivétellel az összes dohánytermék jövedéki adója emelkedik januártól. Sőt, amelyik dohánytermékeknél már a jelenleg hatályos jövedékiadó-törvény is rögzítette a januári emelés mértékét, azoknál a rögzítettnél is nagyobb lenne az emelés, akárcsak a cigarettánál.  Vannak olyan termékek, amelyeknél a tervezet alapján 50 százalékos adóemelés valósulna meg áprilisra.

• Jelenleg a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4400 forint ezer darabonként a jövedéki adó. A 14 százalék marad januártól is, de ezer darabonként minimum 4180 forint szerepel a törvénytervezetben.
• A finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra jelenleg 20 700 forint a jövedéki adó egy kilogrammra vetítve. Januártól 21 480 forintra emelkedett volna, de a tervezet szerint ennél több, 22 400 forint lesz a kilogrammonkénti adó januártól, áprilistól pedig még egyszer emelnék, 23 600 forintra, ami összességében 14 százalékos növekedés.
• A töltőfolyadékra a jelenlegi 20 forint helyett 25 forint lenne 2021 januártól az adó, áprilistól pedig 30 forintra emelnék. Ez összességében 50 százalékos adóemelés.
• Az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó vagy dohánnyal együtt fogyasztott egyszer használatos termékeire a jelenlegi 10 forint helyett januártól 12,50 forint lenne a darabonkénti (szálankénti) adó, áprilistól pedig már 15 forint. Ez szintén 50 százalékos adóemelés. Ugyanebben a termékkörben a folyadékokra azonban maradna a jelenleg is érvényes, milliliterenkénti 70 forintos adó.
• A füst nélküli dohánytermékre és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre a mostani 19 160 forintos kilogrammonkénti adó januártól 22 400 forintra nőne, áprilistól pedig 23 600 forintra, ami összességében több mint 23 százalékos adóemelés.

Forrás

Az Európai Bizottság szerint nálunk túl olcsó a cigaretta

Remek! Februárban újra drágul valami - ezt legalább bejelentették, nem úgy, mint a cigaretta folyamatos áremelését

Breyer Gábor: rövid időszakonként 50-50 forinttal emelik a cigaretta árát, mert ezzel védik a mimagyar dohányos egészségét. Érted, 3 millió dohányos?

Február 15-től a Luxor, a Joker, február 16-tól a Kenó, február 17-től a Puttó játékok részvételi feltételei megváltoznak, amelynek részeként módosul a játékok ára – közölte a Szerencsejáték Zrt.

Drágul a „remény…?”

A közleményben emlékeztetnek: a Joker, a Kenó, a Puttó játékok ára legutóbb 2016 novemberében módosult, míg a Luxor játék részvételi díja 2005 márciusa óta változatlan.

A Joker és a Puttó játéknál 250 forintról 300 forintra, a Kenó esetében 200 forintról 250 forintra, míg a Luxornál 175 forintról 200 forintra emelkednek a játékok árai.

A Joker játékon magasabb fix nyeremények lesznek elérhetők,

ezért attól függően, hogy az utolsó két, három, négy vagy öt számjegyet találták el a kisorsolt Joker számból 1 500, 15 ezer, 150 ezer, illetve 1 millió 500 ezer forintot nyerhetnek. A főnyeremény összege továbbra is attól függ, hogy hány játékosnak sikerült mind a hat kisorsolt számot eltalálni.

A részvételi díjak emelésével egyúttal nagyobb főnyeremények is várják a Joker és a Luxor játékosokat a nyereményalap dinamikusabb növekedése mellett.

A Kenó játék esetében a legmagasabb elérhető nyeremény összege 1,25 milliárd forintra, a Puttó játéknál pedig 15 millió forintra emelkedik.

Rossz hír a lottózóknak - Még ez is?

Breyer Gábor: rövid időszakonként 50-50 forinttal emelik a cigaretta árát, mert ezzel védik a mimagyar dohányos egészségét. Érted, 3 millió dohányos?

Az Európai Bizottság keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarországgal szemben a cigarettára előírt minimális uniós jövedéki adómérték alkalmazásának elmulasztása miatt – közölte az uniós bizottság csütörtökön.

Jövedéki adóemelés

A tájékoztatás szerint Magyarországnak 2017. december 31-ig tartó átmeneti időszak állt rendelkezésére, hogy fokozatosan emelje a cigarettára kivetett jövedéki adót, amíg az eléri az előírt küszöbértéket. A Magyarország által alkalmazott jövedéki adómérték azonban jelenleg sem éri el az uniós küszöbértéket, ami torzítja a más tagállamokkal fennálló versenyt, és ellentmond az uniós egészségvédelmi politikának – írták.

Magyarország nem tett eleget a felszólításoknak

Az Európai Bizottság arra emlékeztetett, hogy január végén felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelyet június elején indokolással ellátott vélemény követett, de Magyarország nem tett eleget a felszólításoknak, ezért indítanak eljárást.

Kiemelték, a közös uniós szabályozás megköveteli a tagállamoktól, hogy az alkalmazandó súlyozott kiskereskedelmi átlagár legalább 60 százalékának megfelelő, de 1000 cigarettánként legalább 90 euró összegű jövedéki adót vessenek ki a cigarettákra.

(Forrás: MTI)

Breyer Gábor: rövid időszakonként 50-50 forinttal emelik a cigaretta árát, mert ezzel védik a mimagyar dohányos egészségét. Érted, 3 millió dohányos?

A párizsi Notre-Dame múlt heti tűzvészében leomlott huszártorony körüli állványzatért felelős vállalkozás szerdán elismerte és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a felújításon dolgozó munkások egy része megszegte a dohányzási tilalmat, de kizárta, hogy a helyszínen talált cigarettacsikkek okozhatták a tüzet.

Talán egy dohányzó migráns…? Neeeem…..

„Igaz, hogy vannak munkatársak, akik időnként megszegik ezt a tilalmat, amit sajnálunk”

– mondta a francia hírügynökségnek Marc Eskenazi, a Le Bras Freres nevű cég szóvivője, hozzátéve ugyanakkor, hogy „semmi esetre sem egy rosszul elnyomott csikk okozta a párizsi Notre-Dame tűzvészét”.

„A munkatársak elismerték a rendőröknek, hogy tényleg előfordult, hogy dohányoztak” –

-hangsúlyozta a szóvivő azok után, hogy a Le Canard enchainé című szatirikus hetilap szerdán megjelent számában azt írta, hogy a nyomozók hét cigarettacsikket találtak a leomlott huszártorony körüli állványzat maradványain.

Gyomorforgató! A pécsma.hu a Notre Dame-i tűz kapcsán…..

„Tényleg tilos volt az állványzaton dohányozni. De a tiltást többé-kevésbé betartották. Viszont egy kissé bonyolult volt mindig lemászni (dohányozni), mert az időbe telik” – fogalmazott Marc Eskenazi. Szerinte azonban kizárt, hogy ez a hanyagság okozta a tüzet. „Ha valaki próbált már tüzet gyújtani egy kandallóban, azt tudja, hogy egy fatörzsre dobott csikktől semmi nem történik”

Baleset volt…..

A jól értesült hetilap megerősítette, hogy a katasztrófa okait vizsgáló szakértők úgy vélik, baleset történt, és azokat a tényezőket tanulmányozzák, amelyek együttesen hozzájárultak a tűzvészhez. Valószínűsítik, hogy a huszártorony állványzata liftjeinek elektromos szerkezetében keletkezett rövidzárlat állhat a pusztítás hátterében. Marc Eskenazi szerint viszont a szerkezetekkel

„nem volt semmi gond (…) Egyébként is messze voltak a huszártoronytól, már pedig azt már megállapították, hogy a tűz az építmény belső részéből indult” – hangsúlyozta a szóvivő. „A liftek sem lehetnek a tűzvész okozói”

A székesegyház vezetői a Le Canard enchainének elismerték, hogy a templom padlásán – annak ellenére, hogy ezt tiltják a biztonsági előírások – voltak olyan elektromos kábelek, amelyekben keletkezhetett rövidzárlat.

A huszártoronyban három harang lakott, amelyekbe elektromos áramot vezettek a nagy harangok felújításának kezdetén 2012-ben. A tűzvész napján a harangok reggel 8, majd 9 órakor és a déli mise előtt megkondultak, majd délután 6 óra 4 perckor is, 12 perccel azelőtt, hogy a füstjelző először riasztott.

Stadiont épít a kormány a Notre-Dame helyén! – álhír-tudósítónk jelenti …..

A több mint 850 éves gótikus székesegyházban, amelyet A párizsi Notre-Dame című regényében a híres XIX. századi regényíró, Victor Hugo is megörökített, április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, az Ile de la Citén található épület a legjelentősebb európai turistalátványosság, évente 13 millióan keresik fel.

Ég a Notre-Dame Katedrális Párizsban! – Frissítve!

Mi az, amiről aránylag nyögvenyelős a leszokás? Az tankolás, az alkohol, a cigaretta és a többi hívság. Ezt agyravéve, a kormány jövőre is folytatja első körben a cigaretta adójának emelését, amit ráadásul kétszer is meglépnek, először januárban, utána pedig júliusban.

Léha, fizess…!

Első körben – 2019. januártól – az ezer szálra vetített adó ezer forinttal, 18 200 forintra emelkedik, a minimumszintet előíró adó pedig szintén ezer forinttal, 31 200 forintra emelkedik. Ezt fejeli meg a júliusi adóemelés újabb ezer-ezer forinttal mindkét tételnél.

Egy-egy adóemelés akár 40 forinttal dobhatja meg a dobozonkénti árat, ha azt az gyártók, forgalmazók érvényesítik a trafikokban. Mivel december utolsó hetében a cigaretták kiskereskedelmi ára dobozonként – márkától függően – 1050-1410 forint között szóródott, így jövő nyáron – július után – akár már az 1500 forintos szintet is elérhetik a legdrágább cigaretták.

19-24 százalékos drágulás négy év alatt

Az inflációs kosárban szereplő három cigaretta ára 2018 novemberében 1110-1220 forintba került, ez 5-6 százalékos – mindhárom terméknél egyaránt 60 forintos drágulást jelentett a 2017 novemberi szinthez képest. Ezen belül az idén szeptemberi jövedékiadó-emelés után az érintett cigaretták ára 20-30 forinttal növekedett.

(forrás: napi.hu)

Büntetőeljárást indítottak egy 54 éves ukrán férfi ellen, aki ittasan közel 17 millió forint értékű csempészett cigarettát szállított autójával hétfőn az M3-as autópályán, majd az őt megállító rendőrök előtt diplomatának adta ki magát.

A szonda megmutatta a tutit

A tájékoztatás szerint a rendőrök azért állították meg az autópályán haladó férfi járművét, mert bizonytalanul haladt a forgalmi sávokban. A járművezető az igazoltatás során azt mondta a rendőröknek, hogy diplomata, majd átadott egy lengyel magánútlevelet és egy diplomáciai mentességet igazoló okiratot, ami hamisnak bizonyult.

Mivel a helyszínen felmerült a gyanú, hogy a férfi ittas állapotban vezette a járművet, mintavételre előállították. Az általa vezetett jármű átvizsgálása során annak utas- és csomagterében közel 17 millió forint értékű csempészett cigarettát találtak a rendőrök, valamint előkerült több hamisított okirat és forgalmi engedély is.

Az ukrán sofőrrel szemben járművezetés ittas állapotban vétsége és közokirat-hamisítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás. A férfit és a gépkocsiban szállított jövedéki terméket költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt átadták a további eljárás lefolytatására illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársainak.

Miután Rétvári Bence államtitkár kérdésemre adott válaszából egyértelműen kiderült, hogy a fóti intézmény bezárásakor az itt gondozott 32 „speciális”, vagyis súlyos pszichés problémákkal küzdő, súlyosan disszociális, vagy kábítószerfüggő gyermekből 24-et a zalaegerszegi gyermekotthonba akarnak vinni, utánamentünk, mennyire lenne felkészülve az intézmény a gyermekek befogadására.

A rövid válasz: semennyire, de nem is hibáztatható érte, hiszen nekik senki sem szólt. Mi folyik itt?

Zalaegerszegi kötődésem ellenére viszonylag nehezen találtuk meg az otthont, amely a város szélén bújik meg – zöld terület veszi körül, nem is akármilyen: birkák bégetnek, tyúkok szaladgálnak, az üvegházban paradicsomok, paprikák nőnek, amelyeket, mint megtudjuk, a gyermekek gondoznak. Az is kiderül, hogy a tavalyi ombudsmani vizsgálat után vezetőcsere volt az intézményben, ez a terápiás környezet már a friss csapat újítása. „Segít a gyermekeknek abban, hogy megtanuljanak felelősséget vállalni”, mondták kísérőink.

A „specis” gyermekek,

vagyis akik Zalaegerszegen is laknak, a legkeményebb helyzetben lévő állami gondozottak. Ők azok, akik tipikusan a biztonságot adó otthon élménye nélkül nőttek fel, súlyosan elhanyagoltak, sok esetben bántalmazó, szenvedélybeteg, börtönt is megjárt szülők gyermekei és súlyos pszichés gondokkal küzdenek. Azt hallom, a drogprobléma visz mindent: gondozóik szerint olyan állapotok állnak elő, hogy egyszerűen

„nem bírnak velük, amikor kattognak”.

„Kattogásnak” hívják,

ha valaki drog hatása alatt van, és tipikusan kimenőről visszatérve, rokonok, „barátok” által jut be a drog az intézménybe, de volt olyan eset is, hogy a helyi nepper a rácsos ablakon keresztül bizniszelt a gondozott gyermekkel.

Kérdésemre, hogy mióta megy ez ilyen szinten, azt a választ kapom, hogy nincs új a nap alatt – a drog ebben a közegben már a 70-es években probléma volt, csak épp a típusa változott: régen a szipu ment, most a herbál, de már a jóisten se tudja, mi van vagy mi nincs a bódító szerekben, ami a mostani helyzetet minden korábbinál veszélyesebbé teszi.

Beugranak az aszódi javítóintézetben hallottak, ahol a nevelő aggódó kérésére, könyörgésére, hogy állja meg, ne vegyen be drogot, a gondozott fiú azt válaszolta, hogy „de Sanyi bácsi, annyira jó”.

És itt van a tragédia a dologban:

ők, akik oly kevés jó és oly sok rossz dolgot kaptak az élettől, már egész kis korukban megismernek egy olyan állapotot, amelyben mindezt elfelejthetik. Nekik nincs ott anya ölelése, apa elismerése, ha berúg egy gólt, egy jó bicajozás a Balcsin a családdal, és amikor betegek, nem simogatja senki a forró homlokukat. Ez, amiben ők élnek, nem gyermekkor. Szinte mind dohányoznak. Akikkel találkoztam, többen mentálisan is sérültek voltak, és az egyik kisfiúnak tiszta seb volt a homloka, mert egyfolytában veri a falba.

A dühkitörések ön- és közveszélyesek lehetnek, kérésemre bementünk a „biztonsági elkülönítőbe”, sőt magamra is zárattam a vaksötét szoba ajtaját, aminek minden fala puha és infrával figyelik azt, akit bezárnak. Törvény szerint 24 órát lehet bent tartani a gyermeket ebben a szobában, nekem egy perc is borzalmas volt.

Egy országgyűlési képviselőnek nyilván nincs arra jogköre,

hogy lefolytasson egy gyermekjogi vizsgálatot és nem is az a dolga. Amit én ebben a helyzetben tehetek az az, hogy a lehető legtöbb érintettel beszélek annak érdekében, hogy kiderüljenek a problémák okai és végre ezekkel az okokkal foglalkozzunk ott, ahol a döntéseket hozzák.

Fontos, visszatérő élményem az a meglepődés, amikor képviselőként fogadnak egy helyen. Mint megtudtam, Zalaegerszegen egyszer évekkel korábban járt egy államtitkár, azóta senki, de máshol sem jobb a helyzet.

Meggyőződésem, hogy pont ezért tart ott a történet, ahol: olyan rendszer működik, aminek akkor sincs esélye a helyzettel megbirkózni, ha csupa elhivatott ember dolgozik az intézményekben. Mert kérdezem én: vajon mennyit ért a rendszerből és mennyi fogalma van a gyermekvédelemről azoknak a döntéshozóknak, akik gyermekekkel matekozgatnak?

Tisztában vannak a döntéshozók azzal,

amit én hallok szerte az országban, hogy itt már rég nem a gyermekek tényleges állapota és szükséglete alapján történnek meg az elhelyezések, hanem sokszor esetlegesen, puszta infrastrukturális döntések alapján? Magyarul oda kerül egy gyermek, ahol hely van, és nem oda, ahol neki a legjobb. Márpedig ha a gyermekek más szükségletű gyerekekkel kerülnek egy csoportba, az tovább ront a helyzeten, az övén is, de ezzel a nevelőknek is kőkeményen feladják a leckét.

Zalaegerszegen közel van a nyugati határ,

be is számoltak arról, hogy óriási a fluktuáció, többen inkább elmentek mosogatni egy „hüttébe”, mintsem a gyermekvédelemben maradjanak. Mielőtt ítéletet mondanánk, gondoljunk bele abba, amit pont Zalaegerszegen magyarázott el nekem egy 40 éve a rendszerben dolgozó, hogy régen a fizetés felét megkapták pluszban pótlékban a speciális igényű gyermekekkel dolgozók, most meg kapnak bruttó 10 ezer forintot az extra erőfeszítéseket kompenzálandó.

A régóta követelt közszolgálati illetve pedagógus-béremelés, azt gondolom, legalább annyit segítene, mint a „burn out tréning”.Tisztában vannak a gyermekek sorsa felett kőkemény döntéseket hozók, hogy ezeket a gyermekeket dobálja ide-oda a rendszer, de igazából nem tud velük mit kezdeni? Hogy nincs továbbtanulásra, szakmaszerzésre lehetőség, maximum „jegelni” tudják a gyermekeket, amíg tovább nem forgatja őket rendszer, vagy amíg be nem töltik a felnőttkort?

Mindeközben a gyermekek ezt úgy élik meg,

hogy az életükben csak az állandóság hiánya az, ami állandó, az örök vándorlás a tipikus. Az egyik nevelő nem teketóriázott, kimondta: régen addig volt itt a gyermek, amíg szakmát nem szerzett, most egy rövid ideig vannak bent, aztán kikerülnek és nagyon sokan direktben csúsznak vissza oda, ahonnan megpróbálták kihozni őket. Amíg ezeknek a gyermekeknek nem tudnak jövőképet adni, szakmát biztosítani, nem fognak boldogulni az életben, nem fognak tudni elhelyezkedni, megkapaszkodni kint, aztán vagy megint visszakerülnek a rendszerbe, vagy elkallódnak.

A bejegyzés teljes egészében itt. olvasható.

Kényszerzubbonyba bújtatják a hiperaktív gyerekeket

Dobozonként 30-40 forinttal drágulhat szeptemberben a cigaretta, jövő januárban és júliusban újabb, ehhez hasonló mértékű áremelkedésre lehet számítani

Növekszik az adómérték

Az árak változása mögött az áll, hogy a jövedéki törvény szeptember 1-jén hatályba lépő rendelkezései szerint növekszik a cigarettára vonatkozó adómérték, akárcsak a finomra vágott és az egyéb fogyasztási dohány esetében.

Információk szerint számos esetben azzal kell számolni, hogy az adóváltozás mögé bújva, néhány forinttal a gyártók is feljebb srófolják a nagykereskedelmi árakat. Így nincs biztosíték arra, hogy jövő ilyenkor minden márkáért „csak” 90-120 forinttal kell többet fizetni a trafikban.

Jövő januárban, júliusban újabb emelés

A drágulás mértéke várhatóan számottevően nem veti vissza a fogyasztást a mintegy 600 milliárd forintos dohánypiacon, ahol a forgalom 65-70 százalékát adja a cigaretta. Mivel egy átlagos hónapban 30 millió doboz cigaretta fogy idehaza, ez a mennyiség az eddiginél 1,2 milliárd forinttal kerülhet többe szeptemberben.

A dohánygyártmányok jövedéki adójának emelése az Európai Unió által meghatározott adóminimumok elérése miatt szükséges. Ennek tudható be a 2019. január 1-jén, illetve július 1-jén következő újabb lépcső is. A brüsszeli elvárás az, hogy ezer szál cigarettát legalább 90 euró jövedéki adó sújtson, legalább az eladási ár 60 százaléka. Utóbbi kritériumnak a 115 eurós szint felett nem kell megfelelni. A nyugat-európai országok többsége ide tartozik.

A magyar költségvetés jól jár

Magyarországon a mostani rendszerben is igen jelentős a központi költségvetés közvetlen bevétele a füstölni valók révén. A dohánygyártmányokra befizetett jövedéki adó a 2016-os 297,3 milliárd után tavaly 284,7 milliárd forint volt. Ennél többet csak az üzemanyagok után befizetett jövedéki adó hozott a konyhára: a tavalyelőtti 615,7 milliárd forint után az elmúlt évben 645,6 milliárdot.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sajtóosztályán a Világgazdaság megkeresésére kiemelték, hogy szeptember 1-jén a cigaretta tételes adója és a minimumadója növekszik ezer szálanként 1000 forinttal.Továbbá azoknak a cigarettáknak az áralapú adókomponense, amelyek nem esnek a minimumadó hatálya alá, 25-ről 24,5 százalékra csökken. Ez azt jelenti, hogy a következő hónaptól a cigaretta adója 16 200 helyett 17 200 forint lesz, plusz az eladási ár 24,5 százaléka, de legalább 30 200 forint, a korábbi 29 200 helyett. Jövő januárban és júliusban is újabb 1000-1000 forinttal magasabb lesz a tételes adó és a minimumadó, az áralapú adókomponens viszont előbb 24, majd 23,5 százalékra mérséklődik.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható.

(Forrás: vg.hu)

A kormány jogszabályával az autósok csak rosszul járnak

Egy nap pótszabadságot kapnak a Dunakeszi Polgármesteri Hivatal azon dolgozói, akik nem dohányoznak munkaidőben. A döntést kísérleti jelleggel vezette be a képviselő-testület – írja a Dunakeszi Post.

Aki szív, az szív…..

A mindennapok feladatai, kihívásai sokkal jobban teljesíthetők, ha valaki jó egészségnek örvend

– ezzel indokolta a képviselő-testület azt a döntést, amely szerint azok, akik a polgármesteri hivatalban munkaidőben nem dohányoznak próba jelleggel plusz egy nap szabadság kapnak.

A kezdeményezés újdonságnak számít Magyarországon, bár Szentesen már született hasonló döntés. Ott szigorúbb a szabály, de több emberre terjed ki. Az alföldi városban évente egy szabadnapot kapnak azok, akik soha nem gyújtanak rá, és szentesi önkormányzati intézménynél vagy gazdasági társaságnál dolgoznak – írta még májusban a Délmagyar.

(forrás: dunakesziposzt.hu)