A „veszélyek korára” tekintettel Orbán Viktor maga köré gyűjtött pár „régen fiatalt” és megalakította az Ön kontójára a stratégiai tanácsadó testületét ahol államtitkári illetménnyel azonos mértékű tiszteletdíj jár a tagoknak, ami jelenleg 2,3 millió forint.

A „vének tanácsának” főnöke a kis Orbán…

Stratégiai tanácsadó testületet hoz létre Orbán Viktor. A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint a testület elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója lesz, a testület működésével összefüggő feladatok ellátásáról a Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezeti keretei között működő titkárság gondoskodik majd, amelyet a miniszterelnök politikai igazgatója irányít. A tanácsadó szervezet 2024. március 14-i dátummal, az alábbi tagokkal kezdi meg működését:

• Bakondi György,
• Kovács Árpád,
• Maróth Miklós,
• Papp Károly,
• Stumpf István.

A közlemény szerint

a veszélyek korában Magyarország békéjének és biztonságának erősítése, valamint a magyar emberek életfeltételeinek javítása a kormány legfontosabb célkitűzése. Ennek a munkának a támogatásáért született döntés a kormány mellett állandó jelleggel működő stratégiai tanácsadó testület megalakításáról.

Azt írták:

a testület célja, hogy elemzésekkel és tanácsokkal segítse a kormány és a miniszterelnök munkáját a kormányzás egyes területeinek stratégiai szempontból történő áttekintésével, különös tekintettel a kormányzati működés szuverenitási, társadalmi, gazdasági, biztonsági, kulturális és egyéb kockázatokkal szembeni ellenálló képességére.

Orbánok egymás közt: új testülettel szálkásít a miniszterelnök

Kovács Árpád, a fregoli-ember?

Kovács Árpád volt számvevőszéki, majd költségvetési tanácsi elnök rövid idő alatt két komoly apanázzsal járó megbízást kap. Egyrészt Orbán Viktor új tanácsadó grémiumában, a veszélyek korára tekintettel március 14-ével létrehozott stratégiai tanácsadó testületben, ahol államtitkári illetménnyel azonos mértékű tiszteletdíj jár a tagoknak, ami jelenleg 2,3 millió forint.

Van máááásik!

Kovácsot emellett az MBH Bank vezető testületébe is meginvitálták – derül ki a bank rendkívüli közgyűlési meghívójából. Magyar Péter – a kegyelmi ügyben elvérzett Varga Judit exférje – megüresedett helyére szemelték ki a bank felügyelő- illetve audit bizottságába. A nagyjából 50 százalékban Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségébe tartozó, bő 30 százalékban állami tulajdonú MBH Bank fb-tagságáról hivatalosan Magyar mondott le, bár az állami részvényesi jogokat gyakorló, Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium azt kommunikálta, hogy már korábban megegyeztek Magyar távozásáról.

Kovács Árpád megválasztásáról a március 14-ei közgyűlés dönthet.

A felügyelőbizottsági tagságért Magyar Péter havi 1,5 millió forint tiszteletdíjra volt jogosult, az audit bizottság tagságért külön díjazás nem jár.

Ezek alapján Kovács Árpád, aki 1997 és 2009 között volt az Állami Számvevőszék, 2012-től pedig az idei év elejéig a Költségvetési Tanács elnöke volt, két új pozíciója révén akár havi bruttó 3,8 millió forint tiszteletdíjra is jogosult lehet.

Forrás

Kapcsolódó

Ahogy mondod, Viktor: ez részetekről reménytelen helyzetben lévő emberek kétségbeesett próbálkozása - reagálta egy kommentelő a hivatalossság válaszát Magyar Péter állításaira

A Steigerwald Ernő, Wahl Zoltán, Kovács Árpád, Molnár Attila összeállítású magyar férfi 4×400 méteres váltó 3:02.65 perces országos csúccsal futamában a kilencedik lett, összesítésben pedig a 16. helyen végzett a budapesti atlétikai világbajnokság szombati versenynapján.

A hazai stafétának egyértelműen az volt a célja, hogy az 1999 óta fennálló, Szeglet Zsolt, Nyilasi Péter, Bella Attila, Bédi Tibor által tartott 3:03.64-es rekordnál jobbat fusson

A két futam közül Molnár Attiláék az elsőben kaptak helyet, annak is a hetes pályáján. Az elsőként induló Steigerwald egészen az utolsó méterekig kiválóan futott, tartotta a lépést a riválisokkal, az utolsó húsz méterre viszont láthatóan kihajtotta magát és kilencedikként adta át a botot a 200 méteren egyéni csúcsot elért Wahl Zoltánnak. 

A tatabányai sprinter az első kanyar után utolsó helyen tudott bevágni, a célegyenesben viszont érezhetően hozott az ellenfeleken, a váltás viszont nem jött ki szerencsésen, Kovács Árpádnak az indulásnál kerülgetnie kellett a többi váltó második emberét. 

Később ő is jó tempóban futott, azonban hátrányát nem tudta csökkenteni, így az egyéniben elődöntős Molnár Attilának a nyolcadik spanyolokkal szemben is komoly hátránya volt az indulásnál.

A vb-n az országos csúcsot 44.84 mp-re javító Molnár azonban egészen parádésan futott és a közel tíz méteres lemaradását a célig szinte teljesen behozta, csupán egyetlen századdal dobta be magát a spanyolok utolsó embere mögött. Az FTC sprintere a leggyorsabb volt a negyedik emberek közül 43.78 mp-cel.

„Volt bennem izgatottság, de amikor beléptem a stadionba és meghallottam az ovációt ez elmúlt” – kezdte az értékelést a váltó első embere, a 21 éves Steigerwald Ernő. – „Nagyon jó volt, a vége egy kicsit zsibis volt, van még rajta mit javítani, de ennél is jobbak leszünk.”

A botot a vegyes váltóval egy hete országos csúcsot futott, majd 200-on egyéni rekordot elérő Wahl Zoltán kapta, aki már félkörös futása után jelezte, hogy a stafétával nagy dobásra készülnek.

„Igen, az országos rekordra gondoltam, amire nagyon büszkének kell lennünk. Ugyanakkor azt beszéltük a srácokkal, hogy ebben még sok maradt. A váltásoknál rendre ki kellett mennünk a hatos pályára, amivel rengeteg idő elment” – mondta Wahl. Ő a mindössze 17 éves Kovács Árpádot váltotta, akinek komoly nehézségei akadtak az indulásnál. – „Az utolsó helyen kaptam, ahonnan nem volt egyszerű indulni, de ez egyértelműen az én hibám volt, ezen a váltáson javítani kell. Ez még az első világversenyem volt váltóval, pláne a felnőttek között, még tanulnom kell ezt, de hatalmas élmény volt és nagyon örülök az országos rekordnak.”

Molnár Attila arról beszélt, hogy teljesen más váltóval futni, mint egyéniben.

„Szerintem nem négy felé oszlik a felelősség, hanem megnégyszereződik, mert nem csak magamért, a többiekért is futok” – jegyezte meg az FTC klasszisa. – „Volt bennem egy olyan, hogy megfogjam az előttem lévőt, de elsősorban a saját ritmusomban akartam futni és ez sikerült is. Csak azt sajnálom, hogy egy századdal lemaradtam, de nem baj, legközelebb meglesz.”

Több mint 40 éves rekordot megdöntve futamában az ötödik, összesítésben pedig a 11. lett a magyar női 4×400 méteres váltó

A hazai négyes a második futamban a kettes pályáról indult, a két futamból az első három helyezettek mellett a további két legjobb időt elérő csapat folytathatta a fináléban.

A váltó első embere, Nádházy Evelin egyik vetélytársát sem tudta megelőzni, és a hajrára el is fáradt, így utolsóként váltotta Kéri Biankát. A veszprémi atléta már negyedszer állt rajthoz a vb-n: a 4×400-as vegyes váltóval országos csúcsot futva 11. lett, 800 méteren pedig bejutott az elődöntőbe. Kéri ledolgozta hátrányát és csaknem egyszerre váltott az előtte futó svájciakkal, 48.40 másodperccel a második leggyorsabb volt a mezőnyben a második emberek között.

Tőle a 400 méter előfutamában egyéni csúcsot elért Rapai Fanni vette át a váltóbotot, aki fantasztikusan teljesített, két ellenfelét is megelőzte. Következett Molnár Janka, aki szintén tagja volt a vegyes váltónak, emellett 400 méter gáton is indult. Ő is hatalmas lendülettel futott, nemcsak növelte előnyét, hanem 3:27.79 perces országos csúccsal az ötödik helyre hozta be a csapatot.

A magyar váltó 43 éves rekordot döntött meg, 1980 óta az Orosz Irén, Forgács Judit, Tóth Éva, Pál Ilona négyes tartotta az országos csúcsot 3:27.86 perccel.

 Nádházy Evelin azzal kezdte az értékelését, hogy számára duplán stresszes volt a futás

„Szerettem volna bizonyítani, hogy itt van a helyem a csapatban, mert az idei szezonom nem úgy alakult, ahogy terveztem, ahogy szerettem volna, főleg annak fényében, hogy mennyi energiát tettem bele”. – mondta a gödöllői sprinter. – „Én itt az életemért futottam, a lányokért, a hazámért, mindenért. És ez, hogy országos csúcs lett, egyszerűen eldobtam az agyamat.”

Kéri Bianka a pénteken kissé csalódottan nyilatkozott 800-as elődöntője után, de mint most elárulta, már az interjúk után túltette magát rajta és csak a váltóra koncentrált.  

Mostanra azért elfáradtam. Ez volt a negyedik pályára lépésem, tegnap volt a 800 méter elődöntője. Elsősorban mentálisan érzem a fáradtságot” – mondta Kéri Bianka, hozzátéve, hogy előzetesen bíztak abban, hogy megdönthetik a rekordot. – „Éreztük, hogy ez bennünk lehet és nagyon örülök, hogy sikerült. Személy szerint próbáltam kiadni magamból mindent és igyekeztem mindent megtenni a csapatért, úgy gondolom, ez sikerült.”

Az egyéniben nagyszerű egyéni csúcsot futott Rapai Fanni ismét remekelt

„Nagyon boldog vagyok, és nagyon büszke a lányokra. országos csúcsot akartunk futni és sikerült. Most ha akartam volna sem tudtam volna lazán futni és összességében egy elképesztő élmény volt számomra a világbajnokság” – összegzett Rapai.

Molnár Janka a vegyes váltó rekordja, majd a 400 gát előfutama után sem volt elégedett a teljesítményével, most viszont jónak érezte a futást és mindent kiadott magából, olyannyira, hogy még a vegyes zónában is látszott rajta, kimerítette a futam.

„Rosszul vagyok, nagyon elfáradtam, teljesen kifutottam magam. Tudtam, hogy ha akarjuk az országos csúcsot, akkor nagyon vinni kell a végét is. Sikerült, nagyon vitt a lábam és nagyon sokat köszönhetünk a közönségnek is, mert nélkülük nem lett volna meg az utolsó száz” 

A női 4×100-as váltó országos csúccsal búcsúzott

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnevezésű gittegylet elnöke nyilatkozott. Biztosan tudja, mi oka volt rá…

Az Index szerint talán Orbánt akarta megtámogatni – vagy esetleg magától nem gondolt ilyesmire, de megkérték…

Beszélt valami gazdasági fordulatról, amely után most már a fenntarthatóságot kell megteremteni. Bizonyára tudja – hiszen kiváló szakember! – mi volna a módja ennek. Hogyan lehetne további új, gazdaságosan fenntartható stadionokat, (kis)vasutakat, atomerőművet építeni, kilátókat a homokra…

De nem akarok nagyon demagóg lenni. Ezért erről csak annyit, amennyit laikusként is meg merhetek kockáztatni: a hatalom olyan (rabló)gazdaságot teremtett, amely az ő módszerei és emberei nélkül aligha tartható fenn. Sokan állítják, hogy az EU támogatása nélkül még velük sem.

Ám egy ideje maga Orbán ismételgeti, hogy megállunk mi a magunk lábán, az ország is, mint a jó családok; az uniós források nélkül is vidáman elvagyunk. Ehhez képest igazán érdekes, hogy nem találunk olyan, valamennyire is közérdekű és jelentős fejlesztést, amely EU-s támogatás nélkül valósult volna meg. Persze, e források nem kis részét a köz szempontjából kifejezetten haszontalan célokra fordították – hogy ne nagyon durván fogalmazzak…

Kovács Árpád tehát mintegy „szakmai alapon” igazolni próbálta Orbán képtelenségeit.

Nincs ez rendben, nagyon nincs – de valljuk be: hatalmi felügyelettel működő gittegylet vezetőjétől mást nem is várhatunk. Illetve valamit talán mégis: ne buzgólkodjon túlzottan; ne akarjon „túlteljesíteni”…

Minek kellett „álságos kritikának” minősítenie azokat a véleményeket, amelyek szerint a magyar gazdaság nem növekedne uniós források nélkül?! Mire való ez az inszinuáció? Nem hiszem, hogy Kovács Árpádot letolta volna a Keresztapa, ha ezt kihagyja: szerintem önkéntes túlteljesítés volt ez, s mint ilyen, bizony különösen szégyenletes.

De ha mégis ezt kapta feladatul, akkor nem kellett volna ennyivel beérnie: elmondhatta volna, kinek a bérencei fogalmazzák meg azokat az álságos kritikákat…

Kovács Árpád egykor az ÁSZ elnöke is volt, s egy ideig úgy tűnt, követi elődje példáját. Persze, az a példa nem könnyen követhető, hiszen egészen kivételes volt, de azért valamelyest több erőfeszítés elvárható lett volna …

A kivételes példa, amelyről beszéltem, Hagelmayer Istváné, az ÁSZ első elnökéé.

Nem szólok itt most róla többet, nem akarom e témával emlékét besározni. Csak azért hivatkoztam rá, hogy szemléltessem: hová is jutott 1990 óta a magyar politika.

1990-ben és tovább, nagyjából a médiaháború (szélső)jobboldalról kezdeményezett kirobbantásáig, volt valami nagyon becsülendő értékközösség a hatalomban és ellenzékében.

Mintha lettek volna olyan demokratikus alapértékek, amelyeket nem vita nélkül, de általában tiszteletben tartottak. Így a hatalom ellenőrzésére hivatott pozíciókba olyan embereket neveztek ki – például az ÁSZ elnökének Hagelmayer Istvánt –, akiben a feleknek közös bizodalmuk volt.

De továbbmehetek: alkotmánybírósági elnöknek (Sólyom László), az Országgyűlés elnökének (emlékszünk még Szabad Györgyre?) stb. szintén olyanokat jelöltek, választottak meg, akiknek hozzáértésében és tisztességében senkinek sem volt oka kételkedni.

Ja: egy ideig a tényleges ellenőrzés ellehetetlenítését célzó kormányzati kamuintézmények sem voltak…

Hol vagyunk már ettől! Hihetetlen, mennyire lezüllött a magyar politika – és egyértelmű, hogy fejétől büdösödik a hal: a Fidesz züllesztett le mindent, jóvátehetetlennek látszó módon és sikerrel.

A Fideszé – már 1998-tól – az első olyan hatalom, amely kizárólag olyan emberekben bízott, akikben mások ép ésszel nem bízhattak. Ha valaki abba a gyanúba keveredett, hogy az ellenfél tisztességesnek tartja, bukott emberré vált…

Sőt: a fideszes állami karriernek kifejezetten jót tett, ha az ellenzék nem csupán bizalmatlan volt az illető iránt, hanem jó okkal meg is vetette. S ez így van ma is a közigazgatásban, az oktatásban, a kultúrában – mindenütt.

Neveket most nem sorolok, csak újra megemlítem: Hagelmayer István azért lehetett az ÁSZ elnöke, mert kikezdhetetlen tisztességű, szuverén és szakmailag kiváló ember volt. Akkoriban a hatalom ilyen embert, ilyen embereket keresett és talált is.

Hol vagyunk már ettől? Orbániában a tisztesség, az autonóm, belülről vezérelt személyiség kizárja az állami karriert. S ahol az állam úgy rátehénkedik a társadalomra, mint nálunk, szinte minden más karriert is.

1990-ben még az állami apparátuson belül voltak megkérdőjelezhetetlenül követésre méltó példák. Volt mérce.

Ma már semmi sincs.