Itt a legújabb kormányzati szemfényvesztés! A hír: miután az alapítványi fenntartásra váltó egyetemeket kizárták az EU-s Horizont programból, a magyar kutatás nemzetközi együttműködését elősegítő program indul HU-rizont néven, amelyre 2024-ben 8 milliárd forint áll rendelkezésre – jelentette be pénteken Budapesten Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára az MTI szerint.

Emlékeznek még Orbán Viktor szavaira 2023 januárjából?

„…a hallgatók készüljenek ugyanúgy, ahogy eddig készültek, mert ha akartak menni, mehetnek is a jövőben. Tehát az biztos, hogy a magyar diákok semmilyen kárt nem fognak elszenvedni. Magyarország nem hagyja magát. Nem fogjuk megengedni, hogy a diákok kárvallottjai legyenek bármilyen brüsszeli döntésnek. Ez lehetetlen.

Tehát nyugodtan készüljön minden diák úgy, ahogy eddig is készült, ösztöndíjprogram lesz. Majd a brüsszeliekkel erről megegyezünk. Ha meg nem, akkor meg a magyar költségvetés ki fogja ezt fizetni.

Akinek van gyermeke, az azért azt mondta, hogy

Miféle emberek ezek?

Tehát most lehet, hogy van egy vita Magyarország meg Brüsszel között meg nem értünk egyet, de micsoda ember az, aki bosszút áll a más ember gyerekén vagy a fiatal nemzedéken? Micsoda dolog ez? Ilyen emberek vannak Brüsszelben, képzelje ezt el. Egy politikai vitát úgy akarnak lerendezni, hogy bosszút állnak a magyar fiatalokon.”

Mondja valaki, hogy egy baromi rossz vicc….

Hankó Balázs az Educatio Kiállításon felnyitotta a szemeket: a programból a magyar egyetemekkel partnerségben lévő külföldi egyetemek kutatási költségeit is finanszírozza a kormány.

„Ha megpróbálnak minket bezárni, akkor nyitunk a világra, ezért indítottuk el a már most januárban pályázható nemzetközi csereprogramunkat, a Pannónia Programot és indítjuk el a magyar kutatók és a magyar kutatás nemzetközi együttműködését elősegítő HU-rizont programot idén 8 milliárd forint támogatással”.

Hankó szerint

„a magyar kutatás nemcsak eredményes, hanem a nemzetközi együttműködése is széles körű”.

Tájékoztatása szerint az új program azon nemzetközi kutatási együttműködéseket fogja tovább vinni magyar egyetemek pályázataival, amelyek a Neumann János Program három fókuszterületére – az egészséges életre, a digitalizációra és a zöldátállásra – koncentrálnak. Az új program azonban nemcsak a magyar egyetemek kutatási költségeit fogja finanszírozni, hanem az európai és azon kívüli egyetemekét is.

„Azaz kutatási partnernek hívja a nemzetközi egyetemeket abból a célból, hogy olyan kutatások szülessenek, amelyek nem öncélúak, hanem amelyek a magyar társadalom, gazdaság számára előnyösek”

– tette hozzá az államtitkár. Kiemelte, hogy a HU-rizont program mellett 6 milliárd forintot különítettek el annak támogatására, hogy nemzetközi kutatók Magyarországon folytathassák kutatásaikat.

Lattmann Tamás kiegészítése

„Ezen én még mindig nem tudom túltenni magam. Kb. akkora szekunder szégyenérzetet okoz ennek az olvasása is, mint amikor élőben kellett néznem Babymetal fellépést.

Amúgy az megvan, hogy egy ilyen programhoz kellenek ún. „partnerek” is, külföldön?

És kb. az MCC által felvásárolt kamuintézményeken túl hány komolyan vehető külföldi egyetem fog majd részt venni ebben a marhaságban? Aki meg esetleg részt akar, azzal melyik magyar egyetem kutatói akarnak majd bármit is csinálni?

Vagy esetleg majd a „független” MTA megmondja, hogy a „Baszomisztáni Sztyeppe Journal”-ban közzétett publikáció duplán számít tudománymetriai szempontból???

Mondjuk én már semmin nem lepődöm meg, miután pár napja kijött az MTA-tól a lista a szerinte „nem elfogadható” folyóiratokról, és nemzetközi jogi vonalon olyan folyóiratok vannak rajta nem elfogadhatóként, mint pl. a Yale Journal of International Law. És még sorolhatnám, de inkább nem, eléggé fájdalmas volt egyszer látni.

Komolyan, mindenkinek teljesen elment az esze Magyarországon???”

Emlékeztetőül….

2023 januárjában, amikor kiderült, hogy az élethosszig tanulás helyett a magyar kormány inkább az élethosszig kurátorságot támogatja elvhű minisztereinek és a csatlósoknak, már előálltak sebtiben „a nagyon jó ötlettel”:

Mit kell azzal bajlódni, hogy hazacsábítsa a magyar kormány azt a sokszázezer fiatalt, akik úgy gondolták, hogy “kerítésen kívül” keresik a tanulás, az életkezdés, vagy éppen kicsit “benőttebb fejlággyal” a családjuk boldogulását? Sokkal egyszerűbb módszert ötöltek ki: nem hajtják végre az unió Erasmus-programjának feltételeit, mindezt elhallgatják az emiatt hátrányt szenvedő srácok elől, akiknek így lehetőségük sincs kipróbálni a külföldi diákéletet. Azaz mégis: mehetnek Szamarkadba vagy Moszkvába….

A Miskolci Egyetem hallgatóinak karácsony előtt pár nappal (!) ajánlottak szamarkandi és moszkvai ösztöndíjlehetőséget. A lehetőség híre a Neptun informatikai rendszeren keresztül érkezett. Az üzenetben az alábbi bónuszokkal csábították a szamarkandi

„Silk Road” International University of Tourism and Cultural Heritage egyéves mesterpogramjára a magyar diákokat (az intézmény egyébként az ország első olyan egyeteme, ahol angol nyelven folyik az oktatás): retúr repülőjegy turistaosztályon; havi 500 USD értékű ösztöndíj; havi 100 USD értékű kollégiumi lakhatási támogatás; 100 USD értékű utazási támogatás az Üzbegisztán ősi városaiba történő látogatásra, évente két alkalommal.

Az üzbég állami ösztöndíj az üzenet szerint összesen öt magyar hallgató számára teszi lehetővé, hogy 2023-ban kezdjék meg mesterszintű tanulmányaikat – két diákot már most februárban várnak, hárman pedig szeptembertől tanulhatnak Szamarkandban.

Van máááásik!

A másik decemberi üzenet így szólt:

„Platonov Valery, az Orosz Nagykövetség tanácsosa levélben tájékoztatta a Kulturális és Innovációs Minisztériumot arról, hogy az orosz fél lehetőséget biztosít külföldi állampolgárok számára, hogy különböző szintű és időtartamú programok keretében a szövetségi költségvetés terhére, tehát ösztöndíj alapon, oroszországi egyetemeken tanuljanak. Az orosz nyelv ismerete nem előfeltétele az oroszországi egyetemre való felvételnek. Abban az esetben, ha a felvételiző nem beszél oroszul, lehetősége van arra, hogy egy tanéven keresztül az előkészítő karon a nyelvet tanulja, majd ezután kezdje meg a választott szakirányú képzést. A 2023/24-es tanévben Magyarország számára 44 hely biztosított. Az ösztöndíjas képzésre a felvételi eljárást a budapesti Orosz Kulturális Központ az Oroszországi Föderáció Magyarországi Nagykövetségével együtt bonyolítja le.”

Január ötödikén újabb levél érkezett a Neptun adminisztrátorától, amelyben azt közölték a diákokkal, hogy megnyílt a regisztráció lehetősége az education-in-russia.com weboldalon. Az ösztöndíjas képzésre érdeklődőknek február elsejéig kell kitölteni a jelentkezési lapot, majd e hónap végéig várják az orvosi dokumentumok és más szükséges papírok hiteles fordításait – írta a portál. Gulyás Gergely odáig ment, hogy

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter egyeztetni fog, remélik, hogy csak félreértésről van szó, és gyorsan tisztázható a kérdés. Ha nem sikerülne megállapodni, akkor a kormány kifizeti a jövő évi Erasmus-ösztöndíjak költségét

– jelezve azt is:

ha nem találnak megoldást, Magyarország pert fog indítani az Európai Unió Bíróságán a programot felfüggesztő határozat miatt.

A glaukóma kezelésében áttörést jelentő gyógyszer kifejlesztése mellett íróként is jelentős életművet hagyott hátra a 87 éves korában elhunyt Bitó László.

Fiatalon orvosnak készült, nem írónak,

az álmait azonban az ötvenes években keresztülhúzta az, hogy a kitelepítés után munkaszolgálatosként kellett dolgoznia a komlói szénbányában. Az 1956-os forradalomban fogságba esett, a szökése után pedig az Egyesült Államokba emigrált, ahol a Bard College-ban kezdte el orvoskutatói karrierjének az építését.

„A Bardon olyan oktatást kaptam, amely nélkül a tizedét sem tudtam volna elérni mindannak, amit elértem. Mivel tíz-tizenketten voltunk egy osztályban, nem lehetett a hátsó sorban lapulni, részt kellett venni a beszélgetésben. Ez megalapozta a kritikus gondolkodást”

– mondta néhány éve a Népszavának adott interjúban a CEU-nak mentőövet nyújtó New York állambeli egyetemről.

Később a Columbia Egyetemen folytatta tanulmányait. A 90-es évekig az Egyesült Államokban élt.

Orvoskutatóként a szem öregedésével foglalkozott,

a nevéhez fűződik a 2002-ben az év gyógyszerének választott Xalatant, amely a vakságot okozó glaukóma kezelésében a műtéti beavatkozást egyes esetekben szükségtelenné teszi.

2004-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje elismerést.

Hazaköltözése után több regényt írt, publicisztikái, esszéi rendszeresen jelennek meg a hazai sajtóban. Első kötetében az 1956-os élményeit dolgozta fel.

Forrás

A Biblia emberei c. sorozat vendége Bitó László, kutató-orvos és író, aki már 16 kötetet publikált, és megjelenés alatt van angol nyelven

„Az engedelmesség átka – Ábrahám” c. könyve is.

Személyes hangú leveleket írt Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációs államtitkárunk a magyar nép nevében, amiben kifogásolja és bocsánatkérésre szólítja fel azokat a kutatókat, akik kvázi diktatúrának nevezték Magyarországot.

Több pénteki finn újság (ez itt például a Kaleva cikke) is beszámolt róla, hogy a Turkui Egyetem történész-politológusa, Heino Nyyssönen hivatalos levelet kapott a magyar kormány képviselőjétől, melyben bocsánatkérésre szólítják fel.

A kutatónak csütörtökön a helsinki magyar nagykövetség küldte el Kovács Zoltán levelét.

A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár azt kéri számon a kutatón, hogy a járvány miatti különleges jogrend kapcsán kb. lediktatúrázta Magyarországot.

Minthogy az állítása alaptalannak bizonyult, fel szeretném kínálni a lehetőséget, hogy bocsánatot kérjen. A bocsánatkérés nem csak Magyarország megválasztott kormányának jár, de a magyarok nagy többségének is, akik az elmúlt hónapokban párthovatartozástól függetlenül fejezték ki támogatásukat a kormány intézkedései iránt, és példaértékű egységet és elhivatottságot mutattak a betartásukban

Az Index megszerezte az eredeti levelet:

Kaltenbach Jenő közösségi oldalán így írt:

„Tisztelt Kutatók!

A leghatározottabban tiltakozunk Kovács Zoltánnak a

„magyar nép nevében”

önöknek írt, bocsánatkérést követelő levele ellen.

Kovács Zoltánt rengeteg, a jogállami demokráciát tisztelő magyar polgár, erre nem hatalmazta fel.

Kérjük tekintsék a levélnek a ránk vonatkozó részét semmisnek

Kovács Zoltán legfeljebb a saját és elvakított hívei, de nem a magyar nép nevében írogathat. Az önök magyar kormányt illető bírálatát indokoltnak tartjuk, amit az újabb hazugság, a felhatalmazás megszüntetéséről is bizonyít. Kérjük, hogy továbbra is kísérjék figyelemmel az itteni fejleményeket, és minden indokolt esetben tegyék szóvá, ha az európai értékekkel ellentétes intézkedést észlelnek, ahogy ezt mi, a jogállami demokrácia iránt elkötelezett magyar polgárok, is megtesszük!

Tisztelettel,

Minden jog, és demokrácia tisztelő magyar polgár.”

Kovács Zoltán újabb lelki toporzékolása

Tavaly a Figyelő többször is listázta, mondhatni pellengérre állította a hatalomnak nem tetsző kutatásokat folytató tudósokat, köztük Máté Dezsőt, aki az angol nyelven írt, A roma LMBTQ első szikrái című cikke miatt került célkeresztbe.

A kutatóról azóta több lejárató cikk is megjelent, legutóbb tavaly decemberben.

Máté hányatott gyerekkor után jutott el egyetemre, és most diplomásként értetlenül áll a sötét időket idéző listázások előtt. Erről is beszélt abban az interjúban, amelyet a 168 óra című hetilapnak adott.

Elmondta, a Figyelő egyik listáján fényképpel szerepelt az ország neves kutatói mellett. Ezek után nyilván felismerték az utcán, és sokan meg is bámulták, ő meg nem tudta eldönteni, hogy miért. Büszkék rá, vagy meg akarják dobálni tojással? Sokáig ki sem mozdult otthonról emiatt. Nem szomjazta sosem ezt a fajta ismertséget:

„Máig nem értem, hogyan engedhetik meg maguknak emberek, hogy szégyenpadra ültessenek tudósokat név nélkül jegyzett, úgynevezett cikkekben. Ez a harmincas-negyvenes évek stílusa. Ahogy a Soros-kampány is az. Miközben a kormánytagok jelentős része Soros-ösztöndíjjal tanult, Orbán Viktor a rendszerváltáskor még büszkén nyilatkozta a HVG-nek, hogy a Soros alapítványtól havi tízezer forintot kap tanulmányainak támogatására, ami sok pénz volt akkor. Azt tapasztalom, hogy az emberek nem akarják látni azt a káoszt, amiben élünk”

A kormánysajtó – akaratán kívül – jót tett

Kitért arra, sokkal többen olvasták a tanulmányait a kormánysajtó cikkei után. Azért azt megjegyezte, hogy az ominózus angol nyelvű cikket, A roma LMBTQ első szikráit akkor írta, amikor a Sussexi Egyetemen volt doktori ösztöndíjas:

„Azóta írtam egy újabbat magyarul is – így legalább a Figyelő névtelen listázói is biztosan megértik majd a tárgyalt társadalmi kérdést. Komolyra fordítva: az első cikk iránt megnőtt az érdeklődés, még ha ilyen súlyos áron is, de a téma bekerült a köztudatba. Azt vallom, hogy a társadalomtudomány – és persze ezáltal a társadalom – akkor fejlődik, ha újabb témákat tudunk beemelni és tárgyalni közösen.”

Az ő generációja a roma értelmiségiek harmadik generációja.

És ők az elsők, akik fel merik tenni azokat a roma identitással kapcsolatos kérdéseket, amelyeket az elődök legfeljebb csak érintettek. Ez azért lehetséges, mert kitapostak nekik egy utat, amiért nagyon hálás:

„Azt is gondolom, hogy a roma embereknek hiányzik a nyilvánosság előtti pozitív önnarratíva és annak megjelenítése. Ránk ruházott, „kölcsönkapott” identitásunk van, amelyet nem roma kutatók kreáltak. Ez szerepel a könyvekben, filmekben, tévében, és ezt tanítják az egyetemeken is. Én viszont szeretnék túllépni az orientalista, patriarchális szemléleten, és mélyebbre ásni annál, mint hogy a roma nép egyenlő a tűz körül mezítláb, piros szoknyában táncoló nőkkel és a macsó férfiakkal. Ez így nagyon sok réteget elfed és torzít is egyben. „

Gyerekkorában sokat kérdezte édesanyját, amíg élt, és a rokonait arról, hogy ők miért cigányok. Mindig ugyanazt a választ kapta: azért, mert azt mondják rájuk, hogy ők a cigányok:

„Igen, még én is ezt érzem, hiába vagyok diplomás, doktorandusz, lehet akár glória is a fejem felett, akkor is csak egy cigány ember maradok a többség szemében és értelmezésében. Ami nem kellene, hogy baj legyen, ha nem érezném nap mint nap ennek a súlyát. Ha beülök egy étterembe vagy kávézóba, rendszerint elgondolkodom, hogy magyarul vagy angolul szólaljak meg, mikor kapok jobb kiszolgálást. Ugyanis ha angolul beszélek, akkor külföldi vagyok, és nem magyar cigány.”

Aktivista kutató

Megfogalmazta, kétségtelen, van magyar identitása is. De nem is ez a legfontosabb visszahúzó erő: magát aktivista kutatónak tartja:

„Nem lehet, hogy a roma gyerekek felzárkóztatása, a roma LMBTQ emberek vagy a roma nők társadalmi helyzetének előmozdítása csak papíron legyen a szívügyem. A leíró narratíva nem elég. Azt gondolom, ha már eljutottam egyetemre, diplomát szereztem, akkor tennem kell valamit azokért, akiknek nincsenek eszközeik. És ha mi, harmadik generációs roma értelmiségiek nem teszünk valamit, akkor semmi nem fog változni. Nemrégiben készítettem egy tanulmányt arról, hogy miért nem jelentek meg az első generációs értelmiségi romáknál azok a narratívák, amelyekről korábban beszéltem.” /…/ „Szeretném, hogy azok az emberek, akik hozzám hasonlóan végigmentek a társadalmi elnyomás különböző formáin, ugyanígy ki merjenek állni, és büszkén beszéljenek a saját identitásukról.”

A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtani Kutatóintézete a Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra Demény Attilának, az MTA rendes tagjának az írását, amely arról szól, milyen egy kutató élete Magyarországon.

A Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium egy június 12-én küldött e-mailben jelezte, hogy az Orbán-kormány a tárca felügyelete alá helyezte a MTA kutatóintézeteinek járó támogatás elosztását, a tudomány függetlenségét féltő aggályokra pedig Schmidt Mária hetilapja, a Figyelő listázással válaszolt, és elővette a neki nem tetsző akadémiai kutatókat.

Ennek kapcsán Demény Attila azt írja, hogy keserű szájízzel olvasta a cikket, amelyből az derül ki, hogy ő kutatóként a kívülálló számára „megint közellenség”, a közvagyont károsító ingyenélő lett. Ezután összehasonlítja a magyarországi és a nyugati kutatói fizetéseket, a magyarországi helyzet illusztrálásaként pedig elárulja, hogy neki esztergálni és üveget fújni is meg kellett tanulnia, egyszerűen azért, mert nem volt pénze, hogy megvegye a laborba kellő nyugati eszközöket.

Arra is kitér, hogy a bruttó nemzeti össztermék tekintetében hazánk és a nyugati átlag között kétszeres a szorzó, a fizetésben a tiszteletdíjjal együtt meg ötszörös.

„Sok milliárd forint szétosztása történik meg úgy, hogy valóban az arra érdemesek kapják meg, akik kiváló és nemzetközi szintű kutatómunkát végeznek. Az intézetben a nemzetközi szintű munkát és publikálást helyezzük előtérbe és erre motiváljuk a kollégákat. Az eredmények magukért beszélnek, egy évtizede folyamatosan növekszik a teljesítmény, élvonalbeli folyóiratokban jelennek meg a munkáink. Ha a támadásoktól, az ellenséges légkörtől, az átszervezésektől ezek a kollégák elbizonytalanodnak, el fognak menni az országból. Emlékezzünk: »El lehet menni, itt lehet bennünket hagyni.« Ezt akarjuk?” – zárul az írás.

(Forrás: 168 Óra)

Kapcsolódó:

Az MTA elnöke szerint a miniszter nem érti az alapkutatások lényegét

Jó egészségi állapotban van és változatlanul tünetmentes az a magyar kutató, aki ebolavírussal szennyezett tűvel szúrta meg magát. A tudóst továbbra is elkülönítve kezelik – mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa az MTI-nek hétfőn.

Véget ér a lappangási idő

A baleset az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában április 13-án állatkísérletek során történt.

Szlávik János hétfőn elmondta, a hétfői nap még kritikus, hiszen az ebola átlagos lappangási ideje 8-10 nap, azonban eddig semmi tünet nem utal arra, hogy a vírus a kutató szervezetében elszaporodott volna.

Hozzátette: a virológus 24 órán belül megkapta a szükséges védőoltást, és antivirális kezelést is kezdtek nála.

Kísérleti készítményeket kapott

A főorvos szólt arról is, hogy mind a kapott oltóanyag, mind a virális szer kísérleti készítmény, azonban az oltást korábban sikeresen alkalmazták ebolajárványoknál. Jelen esetben is mérlegelni kellett, hogy a kutató megkapja-e a készítményeket, végül a virológusok és a klinikusok az oltás beadása és a gyógyszeres kezelés mellett döntöttek. Ezek a készítmények bizonyítottan hatékonyak az ebolára – tette hozzá a infektológus főorvos.

A 21 napos karantént még fent tartják, a járványügyi hatóság dönt majd a karantén feloldásáról – mondta Szlávik János, hozzátéve, hogy abba a helyiségbe, ahol a tudóst megfigyelik, védőfelszerelés nélkül senki nem léphet be.

Kifejtette, az ebolavírus levegővel nem, csak fertőzött testnedvekkel terjed, tünetei a magas láz, fejfájás, hányás, agyvelőgyulladás és vérzés.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) koordinál az eset kapcsán mindent, és minden nap jelentés a kap tudós állapota felől.

Nincs veszély!

Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) kommunikációs osztálya múlt pénteken közölte az MTI-vel, hogy filovírussal végzett munka során baleset történt az OKI Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában.

A közleményben hangsúlyozták: a baleset után azonnal megtették a szükséges intézkedéseket, „ennek eredményeképpen a többi munkatársra, illetve a lakosságra az eset veszélyt nem jelent”.

A filovírus-családba tartozik az ebola- és a Marburg vírus, mindkettő vérzéses lázzal jár.

(MTI)

Továbbra is tünetmentes az a magyar kutató, aki múlt pénteken egy állatkísérlet során Ebola vírussal szennyezett tűvel szúrta meg magát, de a karantént még nem oldják fel, mert a lappangási idő 21 nap – hangzott el az M1 aktuális csatorna déli Híradójában szombaton.

Ha a 10. napig nem jelentkeznek a tünetek, nagy valószínűséggel nincs baj

A csatorna tudósítójának Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa azt mondta, a 21. nap az utolsó, amikor az Ebola tünetei kialakulhatnak, de ha a 10. napig nem jelentkeznek a tünetek, nagy valószínűséggel nincs baj.

Hozzátette, a kutatónak beadták a szükséges védőoltást, és jelenleg is vírusellenes kezelést kap.

A három hét alatt minden nap vért kell tőle venni – közölte a főorvos.

Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) kommunikációs osztálya pénteken közölte az MTI-vel, hogy filovírussal végzett munka során baleset történt az OKI Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában múlt pénteken.

Az érintett laboratóriumi dolgozó a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Szent László telephelyén, speciálisan kialakított egységben áll megfigyelés alatt, az oltási reakción kívül más tünetet nem észleltek nála – írta közleményében az OKI.

Nincs veszély

Kitértek arra is, hogy az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) tájékoztatták a balesetről, azóta folyamatos a kapcsolattartás a WHO-val, naponta adnak tájékoztatást, és a WHO a megtett intézkedéseken felül mást nem tart szükségesnek. A WHO segítségével a vírus elleni oltóanyag 24 órán belül Magyarországra érkezett és az érintett laboratóriumi szakember megkapta. Megérkezett a kísérleti fázisban lévő vírusellenes szer is.

A közleményben hangsúlyozták: a baleset után azonnal megtették a szükséges intézkedéseket, „ennek eredményeképpen a többi munkatársra, illetve a lakosságra az eset veszélyt nem jelent”.

A Filovírus-családba tartozik az Ebola és a Marburg vírus, mindkettő vérzéses lázzal jár.

(MTI)