A kormány pénteken, a Magyar Közlönyben megjelent rendelete újabb fél évvel, szeptemberig hosszabbította meg a három éve elrendelt bevándorlási válsághelyzetet. A krízis nyomait egyáltalán nem lelő ellenzék ugyancsak szeptemberig toldja meg a kormány aggasztó állapota miatti válsághelyzetet.

A hvg.hu így összegzi a friss kormányrendelettel kapcsolatos jogi tudnivalókat:

„A menedékjogról szóló törvény szerint ilyen (kormányzati) intézkedés akkor rendelhető el, ha „a Magyarországra érkező elismerést kérők száma egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt vagy egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt meghaladja”,

továbbá ha

„a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma – a külföldiek ellátásában közreműködő személyeket nem számítva – egy hónap átlagában a napi ezer főt, két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt vagy egy hét átlagában a napi ezerhatszáz főt meghaladja”.

Okot adhat a válsághelyzet elrendelésére az is, ha

„bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki”,

amely a határvonal védelmét vagy valamely magyarországi település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti,

„különösen, ha e területen, illetve az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el”.

A hírekből megállapíthatóan jelenleg semmi ilyesmi nem történik,

az érkezők száma meg sem közelíti a törvényben szereplőt, a kormány mégis ennek a jogszabálynak a felhatalmazására hivatkozva adta ki az új rendeletet.”

Amennyiben egyáltalán nincs itt semmiféle bevándorlási válság,

s Orbanisztán kormánya az adatokkal igazolható tények helyett valamiféle feltételezésre, netán fake newsra alapozva mégis válsághelyzetet vizionál s hirdet illetve hosszabbít meg, abból az a sajnálatos következés vonható le, hogy a gebinet

• 1 -tán pszichedelikus hallucináció áldozata és/vagy
• 2 -konteós, paranoiás rémlátomások gyötrik és/vagy
• 3 -pánikba esett és ezzel országos pánikot kelt.

E három eset bármelyike önmagában is minden kétséget kizáróan komoly válságot jelez

A kombinációk még inkább. Ezért az orbanisztáni ellenzék – pártszimpátiájától függetlenül egységesen – kénytelen meghosszabbítani a kormány aggasztó állapota miatti válsághelyzetet.

Mivel a Magyar Közlöny nem áll a rendelkezésére és sem a közszolgálati, sem a csókosi kézben lévő – együtt óriási túlsúlyban lévő – kormánypárti média nem mutat hajlandóságot az ellenzék állásfoglalásainak, köztük az iméntieknek a közlésére,

Orbanisztán ellenzéke ezúton jelenti be a jellemzően belpolitikai, ám már nemzetközi eszkalációval is fenyegető krízis miatt a válsághelyzet meghosszabbítását.

Sokan már a VIP tranzitzónát keresik. alf karikatúrája

Még néhány alf karikatúra >>>

Válogatott módon teszik lehetőleg minél nyomasztóbbá a tranzitzónákban tartózkodók életét a magyar hatóságok. A röszkei tranzitzónában ugyanis nem csak a konténerek erdőre néző ablakait hegesztették le fém lapokkal, de még a drótkerítésre is ilyenek kerültek, teljesen eltakarva a kilátást. 

Az afgán kisfiú a mókust sem láthatja

Vagyis ha egy menekült, aki a legális utat választja és a jogszabályoknak megfelelően beadja a kérelmét a magyar hatóságokhoz, ügye elbírálásáig még csak a szabadság illúzióját jelentő erdőt sem nézheti a tranzitzónából.

– Nehéz másra gondolni, mint hogy a magyar hatóságokat az vezérelte: nehogy már egy afgán kisfiú például egy mókusban gyönyörködhessen, ha véletlenül észreveszi valamelyik fán

– mondta a Népszavának Kékesi Márk, a Migszol menekülteket segítő csoport szegedi szervezetének tagja.

Már a rokonokat is elválasztják egymástól

A tranzitzónán belül valóban börtönszerű körülmények vannak: dupla kerítés, szögesdróttal, rácsok mindenütt, ráadásul az utóbbi időben a közvetlen családtagokat leszámítva a hatóságok elkezdték szétválasztani egymástól a rokonokat. A 150 fős röszkei tranzitzónát ugyanis több kisebb részlegre osztották, ezek között pedig nincs szabadon átjárás. Sőt, valójában Szerbia felé sem, bár a kormány ezt kommunikálja. Oda ugyanis csak úgy lehet visszamenni „szabadon”, ha az illető vállalja, több hónapot a határ túloldalán tölt, mire újra beadja a menekültkérelmét. Ez azért okoz gondot, mert a Balkáni útvonalon sok család szakad szét, így a magyar tranzitzónákba érkezett menekültek nem járhatnak át a másik oldalra, hogy rokonaikról érdeklődjenek.

 A jogerős ítéletre várók valóban nem kapnak ételt

Kékesi Márk szerint a nyomasztó hangulat mellett a higiénés körülmények viszonylag jónak nevezhetők: a mosdók, vécék tiszták, a bánásmódra sem nagyon szoktak panaszkodni. Bár régebben érezhetőbben humánusabb volt a hatóságok hozzáállása, a helyzet fokozatosan romlik.

Ráadásul a jogerős ítéletre várók valóban nem kapnak ételt a tranzitzónában, mert a hatóság álláspontja szerint nem kötelesek őket ellátni. Mára már egyébként nagyon kevés menekült próbálkozik a magyar határ felé, a legtöbben Bosznia-Hercegovinába tartanak, ahol abban bíznak, hogy az embercsempészek segítségével az Adrián átjutva Olaszországba mehetnek.

(Forrás: Népszava)

Iványi nem vihetett ételt az éhező menekülteknek

A hatóságok nem tették lehetővé, hogy Iványi Gábor ételt vigyen azoknak a menedékkérőknek, akik nem kapnak enni a röszkei tranzitzónában. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője vasárnap tett ki egy felhívást arról, hogy élelmiszert vinne a határra, hétfő délelőtt pedig meg is kísérelte átadni a kenyeret, almát és halkonzervet.

A röszkei tranzitzónánál először azt a választ kapta, hogy nincs engedélye. Ezután Mórahalmon és Szegeden a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál is próbálkozott órákon keresztül, hogy engedélyt szerezzen. Érdemi választ sehol sem kapott, nem volt senki, aki illetékesnek ismerte volna el magát, nem derült ki, hogy ki az ügyeletes az ügyben, jellemzően csak a biztonsági személyzettel tudott beszélni.

„A hatalom nem mutatta meg az arcát, az egész egy áthatolhatatlan hínárhoz hasonlított”

– mondta Iványi Gábor, akit megdöbbentett, hogy

 „itt tartunk 1018 évvel azután, hogy eldöntöttük, Európához akarunk tartozni”.

Szerbia felől is próbálkozott, innen sem sikerült bejutni a tranzitzónába. Végül egy szabadkai lelkészre bízták, hogy juttassa el a csomagot a rászorulóknak.

Aki éhes, forduljon a bírósághoz

Csütörtökön írt arról az Index a Magyar Helsinki Bizottság beszámolója alapján, hogy a déli határon felállított tranzitzónában a magyar hatóság emberei nem adtak enni azoknak a nagykorú menedékkérőknek, akiknek első fokon elutasították a menedékkérelmét, de meg akarták várni a jogerős döntést. Így próbálták rávenni őket arra, hogy menjenek vissza Szerbiába.

Miután a Helsinki Bizottság augusztus 10-én ideiglenes intézkedést kért a strasbourgi bizottságtól, az még aznap kötelezte a magyar hatóságokat, hogy adjanak enni két érintett családnak. Ők aznap kaptak is ellátást, két felnőtt szír férfinak viszont másnap már azt mondták, ha enni akarnak, forduljanak a bírósághoz.

(Forrás: 444)

Kapcsolódó

Iványi Gábor egyháza egyedül lepipálja a magát keresztényinek hazudó Fidesz-KDNP-t

Azt vizsgálták, hogy a magyar eljárások segítik-e az emberkereskedelem felismerését. A tranzitzónák értékelése szerint nem.

Jobban külön kell választania Magyarországnak az emberkereskedelem áldozatait a migránsok és menedékkérők között – mondta ki pénteki jelentésében az Európa Tanács (ET) emberkereskedelem elleni szakértői csoportja (GRETA).

A GRETA a jelentésében arra jutott, hogy az emberekereskedelem lehetséges áldozatainak felismerési képessége romlott Magyarországon, a tranzitzónákban tett látogatáson pedig azt tapasztalták, hogy az előző jelentésükben jelzett problémák csak még inkább felerősödtek a bevándorlást és menedékkérelmeket érintő még szigorúbb jogi szabályozás miatt.

A szakértői csoport azt ellenőrzi, hogy mennyire tartják be a részes országok az emberkereskedelem elleni egyezményt – amelynek Magyarország is tagja – és arra jutott, hogy a tranzitzónákban dolgozók többsége nem tudott arra választ adni, hogy milyen eljárást kellene követni, vagy kihez kellene fordulni, ha emberkereskedelem áldozataival találkoznának.

A csoport azt is megjegyzi, hogy a menedékkérőket nem tájékoztatják megfelelően a jogaikról és az őket érintő eljárásokról, valamint hozzátették: maguk a tranzitzónák nem közvetítenek bizalmi légkört, amely lehetővé tenné az emberkereskedelem áldozatainak, hogy előlépjenek és felfedjék helyzetüket.

A GRETA különösen aggasztónak találta, hogy a 14-17 éves gyerekeket felnőttként kezelik, ezért különösen sebezhetőek. Ez ráadásul ellentmond az egyezménynek is, amely kimondja, hogy a gyerekek emberkereskedelemnek kitettségét azzal is csökkenteni kell, hogy védelmező környezetet hoznak létre körülöttük, ami a tranzitzónákban nem valósul meg.

A jelentésben felveti azt az aggodalmat is, hogy Magyarország nem felel meg az egyezményben foglaltaknak.

(Forrás: hvg.hu)

Kapcsolódó:

https://varosikurir.hu/naponta-mar-csak-egyetlen-embert-engednek-tranzitzonakba/

A magyar kormány közép-európai szövetségépítésben gondolkodik, ilyen politikát folytat, ezt mutatta a múlt heti budapesti V4-csúcstalálkozó, Orbán Viktor miniszterelnök keddi bécsi látogatása, és ebbe a sorba illeszkedik a jövő heti budapesti magyar-szerb kormányülés is – közölte Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Magyarország tiszteletben tartja Ausztria atomellenes álláspontját

Orbán Viktor és Sebastian Kurz osztrák kancellár tárgyalását a miniszter eredményesnek, sikeresnek minősítette, azon minden kérdés szóba került. A schengeni határ megvédésével kapcsolatban alapvető érdeknek nevezte, hogy Ausztriával szoros biztonsági együttműködés alakuljon ki.

Paks II. ügyében Lázár János azt mondta: Magyarország tiszteletben tartja Ausztria atomellenes álláspontját, azonban bízik abban, hogy az Európai Bizottság és Bécs vitája után sikerül együttműködést kiépíteni a két ország között az atomerőművel összefüggésben.

A tranzitzónába visszakísért migránsok nem menekültek, eszük ágában sincs beadni a kérelmet

A határzár-menti hőkamerák felvételeinek nyilvánosságra hozatalát kéri Lázár János a belügyminisztertől. Helyszíni tapasztalatairól beszámolva, azt mondta: napi szinten 2-3 óránként próbálják illegális bevándorlók átvágni a határkerítést hidegvágókkal.

Ha nem lenne a dupla kerítés és az élőerős védelem, nem 30-50-en kísérelnének meg egy nap bejutni az ország területére, hanem folyamatosan lennének próbálkozók – közölte a tárcavezető, aki azt is jelezte: a tranzitzónába visszakísért migránsok nem menekültek, eszük ágában sincs beadni a kérelmet.

A kabinet el kívánja számoltatni a szegedi városvezetést

A kormány kész mérlegelni a szegedi Szeviép-ügy károsultjainak kártalanítását – közölte Lázár János. Elmondta, a károsultakat képviselő ügyvéd fordult rajta keresztül a kormányhoz, amely várja a beadványt.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a felelősséget is viselni kell, ezért a kabinet fontosnak tartja a szegedi városvezetés elszámoltatását az ügyben. „Az elszámoltatásnak és a kártalanításnak egyszerre kell zajlania” – jelentette ki.

Lázár felszólította a Jobbik vezetőit: ne uszítsák a kistelepülési polgármestereket

A kormány négysávos út megépítéséről döntött Törökszentmiklós, Püspökladány és Berettyóújfalu között, a beruházás várható költsége 100 milliárd forint – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Megerősítette, hogy Szolnokot össze kívánják kötni az M0-ás körgyűrűvel.

Beszámolt arról is, hogy mintegy 74 ezer hadigondozott havi juttatását 8550 forintról 10 ezer forintra emelik.

A miniszter felszólította a Jobbik vezetőit, hogy ne uszítsák a kistelepülési polgármestereket az önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatban, mert a megvalósított változtatások jól sikerültek, a fejlődés biztosított.

(Forrás: MTI)

A menedékkérőknek eddig is hónapokig kellett várniuk a határon, mostantól évekre nyúlhat a várakozási idő.

A lehetséges minimumra csökkentették azoknak menedékkérőknek a számát, akik beléphetnek a magyar határon kialakított tranzitzónákba: a korábbi tíz helyett most már csupán egy ember nyújthatja be naponta a menedékkérelmét – adta hírül a Migration Aid.

A számítógép a hibás

A szervezet úgy tudja, az elmúlt két-három napban már ez volt a gyakorlat. A hvg.hu úgy értesült, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal arra hivatkozva csökkentette egyetlen főre a tranzitzónába beengedett menedékkérők számát, hogy nehézségek adódtak a számítógépes rendszerében.

A Migration Aid megjegyezte: eddig is 6-12 hónapot kellett várniuk a határon azoknak, akik a hivatalos utat betartva próbáltak Magyarországon menedéket kérni. Ezzel a döntéssel azonban az egyik pillanatról a másikra megötszöröződik ez az időtáv.

(Forrás: HVG)