Felettébb érdekes a Magyar Posta reakciója a cirka 130.000 lakosú Óbuda-Békásmegyer polgármesterének, a DK színében megválasztott dr. Kiss László polgármesterének kérésére, miszerint beszállna kerülete nevében a postapartneri programba. Erre azért volt szükség, mert a rezsiválságra hivatkozva országszerte számos postahivatalt szünteti meg a cég ideiglenes jelleggel, amiről kiderült, hogy korántsem az….

Csak nem pártpolitika…?

2023 februárjára kiderült, hogy nincs mód az ideiglenesen bezárt posták újranyitására –az önkormányzatok kérelmei, jelzései ellenére a legtöbb helyen

az ideiglenesből állandó zárva tartás lett.

Az intézkedéssorozat a III. kerületieket is hátrányosan érintette, náluk is bezártak egy postát, ezért több alkalommal írásban és személyesen is kereste a Bús Balázs fideszes közszolgát váltó dr. Kiss László polgármester az ügyben illetékes minisztériumot – írták közleményükben.

Partneri program, de kiknek?

Azt is felidézik, hogy az utolsó levélváltás alkalmával (mellékelték is az idén június 26-án kelt levelet) Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára a postapartneri programba jelentkezésre biztatta önkormányzatukat, imígyen:

„A Magyar Állam és a Magyar Posta Zrt. által kötött Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés kiemelt feladatként fogalmazza meg a Társaság számára, hogy a postai szolgáltatásokat mindenki számára elérhető áron és ugyanolyan színvonalon nyújtsa.

E célok elérése érdekében a Társaság új postapartneri programot indított el, melynek keretében lehetőséget biztosít, hogy a posták működtetésében önkormányzatok, vállalkozások (pl. élelmiszerboltok, gyógyszertárak, bankfiókok) és egyéb partnerek is még nagyobb számban vegyenek részt.

A postai feladatok a már meglévő vállalkozói vagy szolgáltatói tevékenység mellett végezhetők, így az érintett partnerek egyszerre növelhetik az ügyfélkörüket és árbevételüket.

Ez a kerületi lakosok számára is előnyös, hiszen a postai szolgáltatásokat továbbra is helyben, a kerületben, a korábbinál akár hosszabb nyitvatartási időben és több szolgáltatással egyidejűleg vehetik igénybe.”

Nosza, gondolták Óbudán….

A lehetőséggel élve az önkormányzat száz százalékos tulajdonában álló Óbuda-Békásmegyer Piac Igazgatóság kérelmet nyújtott be, hogy a Békásmegyeri Piac postapartnerré váljon. Mint írják, régi lakossági igény, hogy a nagy forgalmú csarnokban lehessen levelet, csomagot feladni, csekket befizetni. Ez a hely egyébként mint megtudtuk, nem egészen ott van, ahol a bezárt posta volt, de több szempontból is optimálisabb lenne a városvezetés szerint a postaműködtetésre.

A Magyar Posta válaszában megköszönte regisztrációjukat, ám azt írta, hogy

a megadott címen (1039 Budapest, Heltai Jenő tér 1.) és környezetében nem kíván postapartneri rendszert működtetni.

Hogy miért, arra vonatkozó indoklást nem tartalmazott a posta levele. A 24.hu megkérdezte a Magyar Postát, mi az indokuk. Amint válaszolnak, frissítjük a cikket.

Szia Uram! Kérsz postás-üdülőt Balatonparttal és 1.600 vissza nem térítendő milkát? - És kért......

A Magyar Posta 2022 október végén jelentette be, hogy ideiglenesen szünetelteti 210 településen 366 postahivatal működését a háború és a szankciók okozta válság, az energiaárak radikális megemelkedése miatt. Ahol a települések vállalták, hogy az adott posták üzemelésére vonatkozó szolgáltatásért előre meghatározott díjat fizetnek, ott megállapodás született a további működésről. A vállalat arról is tájékoztatott, hogy megújított feltételekkel továbbra is lehetőséget biztosít a posták üzemeltetésére, ha a szerződő fél üzleti alapon fizet díjat.

Kivételek pártalapon?

„Józsefvárosban két közkedvelt és nagy forgalmú hivatalát zárta be a Magyar Posta ősszel. Nem egyeztettek az önkormányzattal, a hivatalos indoklás akkor az volt, hogy csak átmenetileg, a téli rezsiszámlák miatt csuknak be a Kálvária téri és Népszinház utcai posták. Nem hittük, hogy egy komoly, állami tulajdonú cég a végén mást tesz, mint amit ígért a közvéleménynek – nem nyitja ki a bezárt postákat, csak ha megfizetteti az összes költséget, a személyi kiadásoktól kezdve az üzemeltetésig a területileg illetékes önkormányzattal. Most már tudjuk, és tudjuk azt is, hogy megint vannak persze kivételek:

az 5. kerületben ingyen is kinyitják a bezárt hivatalukat. Nálunk Józsefvárosban viszont nem”

-írta közösségi oldalán Pikó András, Józsefváros polgármestere hozzátéve, hogy tárgyalásokat kezdeményezett a Magyar Posta „illetékes elvtársaival” az újranyitásról:

„Többszöri sürgetésre olyan válasz érkezett, amiből minden kétséget kizáróan kiderült, hogy az állami vállalat csak olyan megoldásban érdekelt, amelyben az önkormányzatra terhelheti az összes kiadását. Csak azért, hogy változatlan szolgáltatásokkal másfél évre újranyissák a Kálvária téri postát, több, mint 100 millió forintot kérnek tőlünk. Ezen felül fizethetnénk a rezsit, a társasháznak a helyiség után fizetendő közös költséget…”

-írta a polgármester.

A politika „szőrös lába”….

„…nem hagyhatom szó nélkül, amikor arról hallok, hogy a helyi fideszes nyaloncsajtóban azon örömködnek, hogy nem tartottuk be az ígéretünket, mert itt a tavasz, de nem nyitottak ki a bezárt józsefvárosi posták.

Nem mi zártuk be a józsefvárosi postákat, nem mi szegtük meg a szavunkat és nem mi voltunk azok, akik nem nyitották ki a bezárt hivatalokat, nem mi kérünk a rezsi helyett teljes költségtérítést egy olyan állami szolgáltatásért, ami eddig ingyen járt a helyieknek, és nem mi voltunk azok, akiknek egy szava nem volt a bezárásokhoz. Az a Fidesz volt. Országosan ők döntöttek, helyben pedig lapítottak, mert valójában nem érdeklik őket az itt élők, csak a zavarkeltés. Mi voltunk, aki dolgoztak a megoldáson

-fejezte be bejegyzését Pikó András polgármester.

Az Ön postája bezárt? Ne izguljon, a képviselőké nem!

A Magyar Posta Zrt. úgy döntött, hogy nincs lehetőség az ideiglenesen szünetelő további posták újranyitására.

32 településen összesen 45 posta újra kinyitott

A társaság október végén jelentette be, hogy az energiaárak drasztikus emelkedése miatt 364 posta működésének szüneteltetésére kényszerült, az önkormányzatokkal folytatott intenzív tárgyalások eredményeként, 32 településen összesen 45 posta újra kinyitott.

A vállalat vezetése megvizsgálta a jelenleg szünetelő posták további működtetésének lehetőségeit. Az eddigi tapasztalatok alapján a jelenleg is működő több mint 2200 szolgáltatóhely az ügyfélforgalmat megfelelően kezeli. A Magyar Posta továbbra is lényegesen túlteljesíti a jogszabályi kötelezettségeit, az előírtnál mintegy 600 postával több áll az ügyfelek rendelkezésére.

A Magyar Posta új partneri programot indít

Ennek keretében lehetőséget biztosít arra, hogy az önkormányzatok, vállalkozások, és egyéb partnerek még nagyobb számban vegyenek részt a posták működtetésében.

Korábban már 19 Takarékbank fiók, és 2 kistelepülési élelmiszerüzlet bevonásával tesztelték a partneri üzemeltetési formát. A Magyar falu programban megújuló kistelepülési üzletek közül 220-ba integrálódik postai szolgáltatás. A tapasztalatok szerint ez az üzemeltetési forma mind az ügyfelek, mind a partner vállalkozások számára hatékonyan és eredményesen működik.

A társaság a felvételhez köthető tevékenységet – egyebek közt csekkfelvételt – kíván partneri kezelésbe adni, a háznál történő kézbesítést továbbra is a Magyar Posta Zrt. végzi.

Az új partneri modell keretében a meglévő vállalkozói vagy szolgáltatói tevékenység mellett végezhető a postai feladat, így növelhető az ügyfélkör és az árbevétel, erősödik a vidék megtartó ereje – mutattak rá a közleményben.

A vállalat arról is tájékoztatott, hogy a Magyar Posta megújított feltételekkel továbbra is lehetőséget biztosít a posták szerződés üzemeltetésére, a szerződő fél üzleti alapon fizet díjat.

Nagy Márton a Magyar Posta éléről menesztette ifjabb Schamschulát

A Magyar Posta – születésének ötvenedik évfordulóján – alkalmi bélyeg kibocsátásával ünnepli a háromszoros olimpiai-, Európa- és világbajnok vízilabdázót Benedek Tibort, aki 2013 és 2016 között a férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya volt. A bélyegen a legendás vízilabdázó, egykori szövetségi kapitány portréja látható, az összeállítás emellett egy alkalmi borítékot és egy alkalmi bélyegzőt is tartalmaz.

Október 12-től kapható!

Az újdonság Viszlay Márk és Szaka József fotóinak felhasználásával, Kara Orsolya grafikus tervei alapján az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-ben készült, és 2022. október 12-től vásárolható meg az elsőnapi postákon, a Filapostán, továbbá megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is.

Benedek Tibor (1972- 2020) Központi Sportiskolában (KSI) kezdett vízilabdázni. 1989-től 1996-ig játszott az Újpestben: LEN Kupát, Szuperkupát és BEK-et is nyert. 1996-ban Olaszországba igazolt Rómába, majd a Pro Reccoban ért el sikereket. 2004-ben visszatért Magyarországra és 2007-ben újra a Pro Recchoz igazolt, ahol Bajnokok Ligáját, majd Euroligát nyert. Hatszoros magyar és hatszoros olasz bajnok. Ifjúsági Európa-bajnok (1989), junior világ-és Európa-bajnoki bronzérmes. Sokáig utánozhatatlan maradt ujjpöccintős gólja, amire oly sokan irigykedtek. A magyar felnőttválogatottban öt olimpián szerepelt: 1992-ben gólkirály lett, majd három alkalommal aranyérmet nyert (2000, 2004, 2008). Világbajnok (2003), kétszeres világbajnoki ezüstérmes (1998, 2005) és egyszeres vb-bronzérmes (1991). Európa-bajnoki címet nyert 1997-ben, illetve két ezüst- és három bronzérmet szerzett a kontinenstornákon. Világkupa- és kétszeres világliga-győztes. Játékosként 437-szeres válogatott. 2013-2016 között a férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya. Irányításával a csapat 2013-ban világbajnok, 2014-ben Európa-bajnokságon második, 2016-ban olimpiai ötödik. 2016-ban beválasztották a Magyar Vízilabda Szövetség elnökségébe. 2017-től az UVSE Vízilabda Sportegyesület szakmai igazgatójaként, a 2018-2019-es idénytől vezetőedzőjeként tevékenykedett.

Négyszer szavazták meg az év legjobb magyar vízilabdázójának,

2000-ben beválasztották az évszázad magyar vízilabda-válogatottjába, 2013-ban őt szavazták meg az év legjobb magyar szövetségi kapitányának. 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést kapta meg. 2008-ban Budapest díszpolgára lett, 2015-ben bekerült a vizes sportágak Hírességek Csarnokába (ISHOF), 2016-ban tenyérlenyomata felkerült a Magyar Sportcsillagok Falára. 2020 májusában jelentette be, hogy abbahagyja a vízilabdával kapcsolatos tevékenységeit. Három gyermek édesapja. (Forrás: sport.mandiner.hu)

A bélyegen Benedek Tibor portréja, az alkalmi borítékon pedig egy dobójelenet látható. Az alkalmi bélyegző motívuma Benedek Tibor vízilabdát tartó legendás, csuklószorítós bal karja.

A Magyar Posta 40 darab elektromos meghajtású zárt áruszállító gépjárművet vásárolt, a meghívásos tenderen nyertes ITE Bus&Truck Kft., az ITK Holding Zrt. leányvállalata 20 darab Mercedes-Benz eVito és 20 darab Mercedes-Benz eSprinter járművet szállít a társaságnak – közölte a Magyar Posta hétfőn az MTI-vel. 

Az új elektromos járművek egy töltéssel több mint 130 kilométert képesek megtenni, rakodóterük alkalmas csomagok szállítására

A tájékoztatás szerint a 40 jármű nyertes ajánlati összértéke megközelíti a 700 millió forintot, a szerződés alapján az ITE Bus&Truck Kft. a járműveket 2022. augusztus 31-ig szállítja le a Magyar Postának.

Hangsúlyozták, hogy a Magyar Posta Zrt. ezzel a beszerzéssel fontos lépést tett a környezetvédelemért, hiszen a mintegy 5 ezer darabból álló flottájában csaknem megduplázta a zöldjárművek számát. Az eddigi 44 darabból álló elektromos meghajtású gépkocsiállomány a mostani beszerzéssel 84-re bővül.

A 40 új gépjármű Miskolcon, Tatabányán, Szolnokon és Budapesten áll szolgálatba, és a Magyar Posta Zrt. 17 éves Volkswagen Transporter T5 típusú járműveinek egy részét váltja le – közölte a Magyar Posta.

A Magyar Királyi Posta 1927-ben vásárolta meg első Rába és MÁG villanyautóit, amelyek egészen a 60-as évek elejéig futottak

15 kW-os motorjait a Ganz-, 1000 Ah-s ólom akkumulátorait a Tudor-gyár készítette. Budapesten már a két világháború között megjelentek a villamos hajtású  elektromobilok, melyekből a posta 1927 és 1931 között összesen 35 darabot vásárolt. A töltést úgy oldották meg, hogy az Egressy úti Járműtelepen berendeztek egy állomást. A masszívnak kinéző autók tényleg azok is voltak, hiszen még az 1960-as években is közlekedett belőlük néhány a fővárosban.

Magyarországon ilyen típusú gépkocsikat főként szolgáltató cégek használtak, elsősorban a posta. Egykor komplett üzemet rendeztek be a villanyautóknak, és saját áramtermelő-központot is létesítettek. 1960-ban is szolgálatban volt kilenc elektromos jármű – az utolsót 1963-ban selejtezték le.

(MTI)

14 Toyota Land Cruisert kaptak a határvadászok

Könnyen érthető, hogy Tiborcz István -az Orbánvő- amikor kiskosarával bevásárolni indult a postára, miért nem az emlékbélyeg kiadásért felelő csoportot célozta meg vételi szándékával, hanem helyette az online kiskereskedelem 2021-ben egyharmadával bővülésén alapuló csomagszállítást. Az előrejelzések szerint a jövőben sem kell megtorpanásától tartani.

Szia Uram, akarsz csomagot szállítani?

Két lényeges változás zajlik a Magyar Postánál:

• a csomagszállítási feladatokat átveszi a korábbi partner BHS Trans-tól a Waberer’s International Nyrt.,
• a pénzszállítás pedig a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-hez – aminek vezérigazgatója Tasnádi László, -Pintér Sándor belügyminiszter volt államtitkára- kerül,

miután a társaság megszerzi a posta 50 százalékos részesedését a pénzszállító MPT Security Zrt.-ben.

További Tiborcz(?)-vásárlások

A csomagszállítás sorsa azért különösen érdekes, mert közben tulajdonosváltás is zajlik a Waberer’snél, így a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a cégcsoportja, a BDPST válik a fuvarozócég második legnagyobb tulajdonosává. A Waberer’snek se flottája, se elég sofőrje nincs a postai csomagszállítás elvégzésére, Tiborcznak meg tapasztalata nincs az ilyesmiben, de a lépés mindkét félnek logikus, hiszen

az online kiskereskedelem 2021-ben egyharmadával bővült, ami hasonló ütemű növekedést hozott a csomagszállításban is.

Az előrejelzések szerint a jövőben sem kell megtorpanástól tartani

A BHS-t nem kigolyózták: a cég kontraktusai egyrészt kifutóban voltak, másrészt a BHS Trans Zrt. alapítói azok a Barabás testvérek, akik a Hell energiaitalt gyártó cégcsoport tulajdonosai, és nincsenek rosszban a kormánnyal. Az MPT Security Zrt. se volt igazi szabad préda, fele eddig az állami postánál, a másik fele pedig Mészáros Lőrincnél volt, hiszen az ő érdekkörébe tartozó Takarékbank és MKB Bank volt az MPT 50 százalékának a tulajdonosa. További részletek az e heti HVG-ben és a hamarosan a hvg360-on.

Apropó, csomag….

• “Tervezi, hogy augusztus 20-án megnézi a budapesti tűzijátékot?,
• Mi a véleménye arról, hogy egyes városok lemondtak a tűzijátékról, és helyette másra költik az összeget?”

– többek között ezekkel a kérdésekkel szembesül az ember, ha mostanában csomagot vesz át az állami Magyar Postától és elkezdi kitölteni az ezután online kiküldött elégedettségi kérdőívüket, amely a vásárlói vélemény iránti tudakozódás után egy közéleti közvélemény-kutatássá alakul át. Ez a hvg.hu olvasójával meg is történt.

“A mai napon a posta kézbesített számomra egy csomagot. Nem sokkal később jött az elégedettségi kérdőívet tartalmazó e-mail. Első részének kitöltése után (ami a szokásos kérdéseket tartalmazta) meglepetésemre egy több oldalas újabb kérdőív következett, ami az ünnepekkel és a tűzijáték megtartásának kérdésével foglalkozott”

– írta a portálnak, azt kérdezve:

• Miért érdekli a Magyar Postát, hogy egyetértek-e a tűzijáték megtartásával?
• Ha nem, akkor nem szállít nekem többet vagy ettől javul a szolgáltatás minősége?
• Vagy egy politikai megrendelést teljesít?”

A HVG újságírója is kipróbálta az olvasó emailjében szereplő, a kérdőívre vezető linket, ami egyébként azt is jelzi, hogy többször is kitölthető más-más IP-címről.

A helyzet valóban az, hogy a szokásos, a kapott csomag kézbesítésével, az ügyfél-elégedettséggel kapcsolatos kérdések után egy újabb kérdőív következik.

Viszont előtte a Posta egy külön üzenet megjelenítésével felhívja a figyelmet arra, hogy ami ezután következik, az már piackutató partnerük, a GKID egy másik, az augusztus 20-i ünneppel kapcsolatos közvélemény-kutatása, és a kitöltés önkéntes és anonim (ahogyan egyébként az azt megelőző is feltehetően az). További részletekért kattintson!

További híreink!

• Jubileum: Gulácsi 300. – Lipcse köszönti a magyar kapusat
• A társadalom peremén – Közel 200 vendég a debreceni ételosztáson
• Magyar Péter vasárnap sem pihen – Van egy újabb kérdése Orbán Viktorhoz
• Szanyi Tibor: hamis próféták szezonja
• Kövér László az Operaházban – ez pont olyan abszurd, mint amit színpadra lépve művelt

A magyar postai szolgáltatás, illetve annak előde egészen honfoglalásig nyúlik vissza, ám első modernizálása Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem nevéhez fűződik, a következő nagy ugrás ideje az 1867-es kiegyezés után következett. A legforradalmibb időszakát a rendszerváltás után élte meg a vállalat. Most pedig a hónap végén eltűnik az egyik legemblematikusabb, XX. századibb szolgáltatás a távirat kézbesítés. Tehát: Április 30-án kézbesít a Magyar Posta utoljára táviratot.

Győzött a posta felett az SMS?

Megszünteti a Magyar Posta a belföldi távirat és Posta-Világfax szolgáltatásait – közölte a cég. Ha valaki szeretne táviratot küldeni, ezt utoljára április 30-án teheti meg.

Mint írták, harminc éve ilyenkor évente 8 millió táviratot adtak fel, most már évi tízezres nagyságrend a jellemző – azaz még most is feladnak napi átlagban nagyjából két tucat táviratot. Hogy ebből mennyi a dísztávirat, azt nem részletezték a közleményben, csak annyit írtak, hogy népszerű volt ez a forma. A távirat magyarországi kivezetése nem példa nélküli, mára Ausztriában, Csehországban, Németországban, Hollandiában, Franciaországban és Szlovéniában is megszüntették ezt.

FRISS HÍREINK!>>>>

Tessen mondani! Hol képzik ezentúl az 1933-körül közismert szendvicsemberek tömegét? Az a helyzet, hogy nagy szükség lesz rájuk, no meg a táblakészítő kisiparosokra is, hiszen a Magyar Posta júliustól nem csak a napilapok kézbesítését szünteti meg (mondván, hogy nem éri meg), de az úgynevezett a címzetlen reklámkiadványokét is.

Vagyis a politikai szórólapokat és a kampányújságokat

Kicsit elbénázták NER-ék a dolgot, sokkal frappánsabb megoldás lett volna, ha csak 2022 elején hozzák a nép tudtára az újítást, hiszen így maradt idejük az ellenzéki pártoknak arra, hogy ötleteljenek, miként terjesztik majd programjukat, mondandójukat a remény béli választóik felé.

„Lassan készülhetünk arra, hogy szendvicsemberekkel kell kampányolnunk!

Egy friss hír szerint a Magyar Posta júliustól nem csak a napilapok kézbesítését szünteti meg (mondván, hogy nem éri meg), de az úgynevezett a címzetlen reklámkiadványokat sem szállítja ki.

Ezek általában reklámok, termékkatalógusok, ingyenes hirdetési újságok, de természetesen ebbe a termékkategóriába esik a politikai szórólap vagy kampányújság is.

Ez a látszólag üzleti döntés nekünk, az ellenzéknek valójában azt jelenti,

hogy még akkor sem tudnánk eljuttatni az üzeneteinket minden postaládába, ha fizetnénk érte (mert véletlenül lenne rá pénzünk), maga a szolgáltatás szűnik meg.”

Kubatov (lista) Gábor: nem lesznek trollcsapatok, a tiszta választási kampányban hiszek - Csak úgy, mint eddig?

„Persze, a kormányt mindez nem érinti,

a teljes lakcímnyilvántartás birtokában névre szólóan küldheti – az adófizetők pénzéből – a propagandaanyagot mindenkinek.

A szendvicsember ez esetben csak félig vicc:

ha bármit el akarunk érni 2022-ben, rengeteg aktív, tenni akaró emberre lesz szükségünk, hogy kiegyenlítsük az anyagiak hiányából és az ehhez hasonló, adminisztratív intézkedésekből származó hátrányunkat!” – írta Hadházy Ákos független képviselő közösségi oldalán.

Jegyzem meg….

A minap jött a hír, hogy

ingyenes újságokkal veszi be a Mediaworks a Fidesz által elbukott városokat. Szombathelytől Miskolcig több százezer példányban fogják nyomni a Fideszhez közelálló, bulvárba csomagolt propagandát a választást megelőző évben.

A választási krumpli és száraztészta után jön a kormányzati ingyenes újság az ellenzéki vezetésű városokban

Mészáros-féle “City”

Heteken belül országosan több százezer példányban landolnak a postaládákban a Mediaworks Zrt. hetilapjai azokban a nagyvárosokban, ahol Fidesz veszített a 2019-es önkormányzati választáson.

A “City” nevű lapcsalád indítása arra utal, a kormánypárt a 2022-es országgyűlési választás előtt egy évvel nem tartja elégségesnek, hogy a propaganda csak a Mediaworks megyei fizetős lapjaiban jelenjen meg, a nyomtatott sajtótermékekben is biztosra megy, közvetlen elérést akar az ellenzéki szavazókhoz.

Az ingyenes színes újság Tatabányán, Hódmezővásárhelyen, Szombathelyen, Szekszárdon, Salgótarjánban, Egerben, Miskolcon, Pécsett, Dunaújvárosban, Nagykanizsán jelenik meg. Információink szerint a 24 oldalas hetilapot három részre tagolják a tartalom szempontjából:

• egyharmada helyi Fidesz-barát, ellenzéket ekéző, lejárató szövegekből,
• egyharmada központilag gyártott bulvártartalomból,
• egyharmada reklámokból áll majd.

A pénz bizonyára nem lesz akadály, ha a fideszes médiát összekötő óriáscégnél a 2019-es évi 1,4 milliárd veszteség ellenére elindítják több százezer példányos ingyenes propaganda lapcsaládot.

Kubatov Gábor: „az ellenzék egye meg, amit főzött, nekik kell elszenvedniük, hogy Gyurcsány a főnökük”

 

illusztráció: V.K.

Az ellenzéki pártok arra kérik a Magyar Posta vezetőit, hogy a cégnél ne vezessék be a munka törvénykönyve túlórával kapcsolatos módosításait.

Az állami cégek „nem kívánnak politikai kampánykérdésekkel foglalkozni”

A cég budapesti székháza előtt tartott keddi sajtótájékoztatón az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó elmondta, a Magyar Posta vezetőjét is meg akarják kérdezni arról, bevezetik-e a rabszolgatörvényt.

Közölte, a múlt héten ezt a kérdést több mint 150 állami cég vezetőinek tették fel írásban. Mindenhonnan ugyanazt az egymondatos választ kapták: a társaság nem kíván politikai kampánykérdésekkel foglalkozni – tette hozzá. A képviselő ezt úgy értékelte, hogy a megkérdezett állami cégek nem tettek eleget a törvényi kötelezettségeiknek, mert nem adtak valódi választ.

A jobbikos Lukács László hangsúlyozta, hogy a Magyar Posta az ország egyik legnagyobb foglalkoztatója, de a cégnél igen nagy a fluktuáció. Ennek egyik oka, hogy már most is alacsonyak a bérek és rosszak a munkakörülmények, a rabszolgatörvény alkalmazása után pedig még többen mennének el – mondta. A keleti jellegű törvény helyett inkább nyugati megoldásra, a bérek felzárkóztatására és a munkakörülmények javítására lenne szükség – jelentette ki.

„Ciki legyen a rabszolgatörvényt alkalmazni”

Gréczy Zsolt (DK) úgy fogalmazott: a rabszolgatörvény megbukott, mert a jogszabályt tisztátalan (…) és gyanús körülmények között fogadták el a parlamentben. A Magyar Postának inkább versenyképes béreket kellene adnia a dolgozóinak, nem pedig olyan helyzetet előállítania, hogy napi nyolc helyett tíz órát kelljen dolgozniuk – jegyezte meg.

Szél Bernadett (független) azt mondta, el akarják érni, hogy „ciki legyen (…) a rabszolgatörvényt alkalmazni”.

Turcsán Szabolcs, az LMP elnökségi tagja úgy fogalmazott: bebizonyosodott, hogy a magyar dolgozókat meg kell védeni a Fidesztől. Az elmúlt hetek tüntetéshulláma megmutatta, hogy van ereje az együttes fellépésnek – fűzte hozzá.

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) arról beszélt, hogy eddig egyetlen állami cég vagy nagy multinacionális vállalat sem mondta azt, hogy alkalmazni kívánja a rabszolgatörvényt, ezért kérdéses, hogy ki miatt kellett azt megalkotni. A Magyar Postánál egy kezdő kézbesítő bruttó 149 ezer, míg egy szakképzett társa bruttó 195 ezer forintot kap – emelte ki. Magyarország nem teljesít jól, mert egy olyan ország nem teljesít jól, ahol azért kell túlórát vállalniuk az embereknek, hogy meg tudjanak élni – fejtette ki véleményét.

Kudarcos az elmúlt kilenc év kormányzása

Bősz Anett (független) azt mondta, a rabszolgatörvény bevallja azt, hogy az elmúlt kilenc év kormányzása mind társadalmi, mind gazdasági értelemben kudarc volt.

Miután befejezték a sajtótájékoztatót, a Magyar Posta szóvivője az épület bejárata előtt átvette a képviselőktől a vezérigazgatónak címzett kérdést.

A politikusokat az eredetileg meghirdetett téma mellett kérdezték arról, hogy továbbra is együttműködnek-e a Jobbikkal, miután a Hír TV birtokába került hangfelvételek szerint Sneider Tamás pártelnökké választása után arról beszélt, hogy a cigányoktól is megvédi az országot.

Bangóné Borbély Ildikó, aki azt felelte, hogy minden képviselő önmaga felel a tetteiért, egyúttal arra kérte az újságírókat, hogy az esetről a Jobbikot kérdezzék. Hozzátette, a rabszolgatörvény ügyében továbbra is közösen lépnek fel.

Fidesz célja az ellenzéki együttműködés szétverése

A jobbikos Lukács László azt mondta, hogy „a manipulatívan megvágott” felvétel a Fidesz „gyűlöletkampányának egy újabb állomása”. Ezzel a Fidesznek a Jobbik lejáratása és az ellenzéki együttműködés szétverése a célja – fogalmazott.

Bősz Anett leszögezte, hogy a Magyar Liberális Párt vállalhatatlannak tartja a kirekesztő gondolatokat és a szélsőségeket. Ugyanakkor megkezdődött egyfajta közös minimum kialakítása a kormányváltás érdekében – tette hozzá a politikus, aki azt mondta, nem hagyják, hogy bármi is megbontsa az ellenzéki egységet.

A Párbeszéd elítél mindenféle szélsőséges megnyilvánulást – szögezte le Kocsis-Cake Olivio, hangsúlyozva, hogy minden ilyen megnyilvánulás megnehezíti az együttműködést.

Szél Bernadett úgy fogalmazott: „nincs rendben, ami elhangzott Sneider Tamás szájából”, de ezzel kapcsolatban a Jobbiknak van feladata.

A munkavállalók megvédése közös ügy

Gréczy Zsolt kiemelte, hogy pártjuk semmilyen kirekesztő, rasszista, antiszemita gesztust nem tart elfogadhatónak. Ugyanakkor ez az eset a Jobbik belügye, amit a pártnak belül kell tisztáznia – érvelt. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a munkavállalók megvédése ezzel szemben közös ügy.

Turcsán Szabolcs – aki szintén azt mondta, hogy az LMP minden szélsőséges gesztust elítél – úgy vélte, hogy az esetet a Jobbiknak kell rendeznie.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó

Az MVM-nek nem kell a rabszolgatörvény

Több tízezer étel- és italautomatából még ezerbe sem szerelték be azt az eszközt, amely továbbítja a forgalmi adatokat az adóhatósághoz. A feladattal megbízott Magyar Posta haveri cégeket hoz helyzetbe.

Egyetlen határidőt sem tudott betartani a Magyar Posta, azaz több tízezer étel- és italautomatából még ezerbe sem szereltette be azt az eszközt, amely továbbítja a forgalmi adatokat az adóhatósághoz. Emiatt a gépeket szabálytalanul működtetőket súlyos bírság fenyegeti, sőt, januártól le kell szerelniük az online kapcsolat nélküli automatákat. A kormányzat megpróbálja elsikálni az ügyet, az adózás rendjéről szóló 2018-as törvényből már kivették az inkriminált paragrafust, amely elvileg felülírta volna az összes határidőt. Csakhogy a nemzetgazdasági miniszternek életben maradt egy rendelete, amely megerősíti a törvényt.

Több milliárd forint állami pénz folyik át a postán keresztül Fidesz-közeli cégekhez

A 168 Óra információi szerint mégsem jön a büntetéscunami, ugyanis már készül az új rendelet, amely jövő nyárra tolná ki a bevezetés határidejét. De a történet legizgalmasabb része, hogy az üggyel összefüggésben több milliárd forint állami pénz folyik át a postán keresztül Fidesz-közeli cégekhez.

Azon talán nem is érdemes elgondolkodni, vajon miként kerül a Magyar Posta a „kezelő nélküli élelmiszer- és italautomaták” üzemeltetői, valamint a NAV közé közvetítő és felügyelő szolgáltatóként.

Az automatánkénti havi 5000 forintos szolgáltatási díj kifizetése sokak számára vállalhatatlan.

Akadnak cégek, amelyek már elkezdték leszerelni az automatákat azokon a helyeken, ahol a jövőben csak veszteséggel tudnák őket üzemeltetni, mások pedig áremelésre készülnek, hogy kitermeljék az online pénztárgépek tarifájánál magasabb új költséget.

Jelenleg csaknem negyvenezer automata működik az országban, ebből 27 ezer esetében jelezték az üzemeltetők, hogy rá akarják kötni azokat a NAV rendszerére, iparági szereplők szerint azonban mire lezárul a folyamat, ebből a kontingensből is rengeteget le fognak szerelni az üzemeltetők.

Aztán jöttek a fideszesek

A törvényben megadott menedékes felügyeleti szolgáltatói feladat ellátásához a Magyar Postának be kellett szereznie a saját informatikai rendszeréről szóló tanúsítványt. A posta ezt a munkát a Rogán Antal feltaláló társaihoz köthető Hunguard Kft.-re bízta, nem is tudta volna másra, ugyanis a vonatkozó miniszteri rendelet miatt kizárólag ez a cég végezhette.

A szoftverek beszerzésére csak augusztus végén írt ki közbeszerzési pályázatot a Magyar Posta, elég furcsa tehát, hogy a majdani pályázat nyertese már szerepelt a korábban kiadott tanúsítványban. Minden arra utal, hogy az üzletet előbb nyélbe ütötték, s utóbb eljátszották hozzá a közbeszerzést.

A szoftver magyarországi forgalmazója a francia Sagemcom Energy and Telecom SAS leánya, a Sagemcom Magyarország Kft., amelynek ügyvezető igazgatója Dubi Zoltán, aki a kft.-nek korábban tulajdonosa is volt.

Dubinak közös cége volt Tiborcz Istvánnal, a miniszterelnök vejével, ami elég sokat javított az esélyein.

A posta első körben 15 ezer, afe-fogadásra alkalmas Adóügyi Kommunikációs Rendszert vásárolt a Sagemcomtól, és további 13 ezerre opcionálisan szerződött, illetve abban az esetben is egészhavi licencdíjat számít fel az afe-egységek után, ha azok csak egy napot működtek. Az opcionális lehetőségeket is tartalmazó szerződés keretösszege 3,92 milliárd forint plusz áfa.

A szóban forgó szerződésben nevesített alvállalkozó a MobilSign Kft., amely megint csak Rogán Antal feltaláló barátjához, Csík Balázshoz köthető.

Az állam csak veszít a fehérítéssel

S hogy mennyi pénzről van szó, a 2,6 milliárd forint állami támogatás és 3,9 milliárd forintos megbízás mellett?

Egy-egy afe, azaz adattovábbító eszköz üzembe helyezése nettó 22 ezer forint, és van egy évenkénti 20 ezer forint plusz áfa felülvizsgálati díj is. Az afe automatánként összesen 120 ezer forintba kerül, erre ugyan lehet uniós pályázati forrást szerezni, ez azonban üzemeltetőnként legfeljebb ötszáz automatára adható, miközben több iparági szereplőnek három-négyezer gépe van. Ez tehát újabb, akár félmilliárdos költséget jelenthet a nagyobb üzemeltetőknek.

Piaci szereplőktől úgy tudjuk, az ital- és ételautomata-ágazat forgalma évi 25 milliárd forint, amely jelentősen csökkenhet azzal, hogy a ma még működő automatáknak nagyjából a felét le fogják szerelni. Ez pedig azt jelenti, hogy

a fehérítés érdekében elköltött állami pénzek sosem térülnek meg csupán attól, hogy megszűnik az áfa- és járulékfizetési kötelezettség kikerülése.

Becslések szerint a be nem fizetett adók aránya csak pár százalék.

(forrás: 168 Óra)