A Nemzeti Filmintézet (NFI) közleménye szerint a nagy sikerű New York-i világpremiert és a Los Angeles-i vetítéseket követően Toronto közönségét is meghódította Koltai Lajos filmje az „anyák megmentőjeként” ismert világhírű magyar orvosról, Semmelweis Ignácról. A magyar alkotás lett a legjobb a közönség szavazatai alapján, így elnyerte a fesztivál legjobb filmjének járó díjat.

Olvasat 1.

Az Oscar-díjra jelölt rendező-operatőr, Koltai Lajos a hazai színészek legjobbjaival készítette el a nagy klasszikus filmek méltó utódját, egy különleges ember történetének magával ragadó, látványos és érzelemgazdag krónikáját. A láthatatlan gyilkos címmel készülő nagyívű alkotás gyártására 2,26 milliárd forint támogatást szavazott meg a Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottsága.

Semmelweis Ignác doktor az az ember, aki megtalálta a saját ösvényét, és járni is tudott rajta. Minden kellemetlen tulajdonsága dacára következetesen képviselt valamit, akkor is, ha folyton akadályokba ütközött. Mániákus elhivatottsága filmvászonra kívánkozott. Kevés a követendő példa a világban, de ez biztosan az

– nyilatkozta filmje főhőséről Koltai Lajos. A romantikában sem szűkölködő, fordulatos és izgalmas film, amely egyszerre idézi meg a XIX. századi Bécs hangulatát, egy korabeli kórház izgalmait, valamint az osztrák és magyar orvosok közötti ellentéteket, már látható a hazai mozikban.

A Semmelweis a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Szupermodern Filmstúdió gyártásában készült. Producere Lajos Tamás és Vida Joe, rendezője Koltai Lajos, operatőre Nagy András, a forgatókönyvet Maruszki Balázs írta. A film dramaturgja Goda Kriszta, látványtervezője Pater Sparrow, jelmeztervezője Szakács Györgyi, vágója Kovács Zoltán volt.

A 24.hu kritikáját itt olvashatja.

Olvasat 2.

Georg Lázár, Amerikában élő újságíró közösségi oldalán írta le a film bemutatójáról véleményét:

„Az egyre nevetségesebb trükközés folytatódik….. Nemrég jelentették hogy a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon a Koltai Lajos rendezésben készült Semmelweis a legjobb film, Vecsei H. Miklós a legjobb színész, Nagy Katica a legjobb színésznő díját nyerte el. Most pedig azt olvasom hogy Torontóból is elhozta a legjobb filmnek járó díjat a Koltai rendezte Semmelweis

Világraszóló siker lenne ez, ha valóban jelentős fesztiválokról lenne szó.

• De a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivált magyar adófizetői pénzekből egy ottani aktivista Bunyik Béla szervezi és az ott kiadott igencsak kétes “díjakat” nem jegyzik.
• Torontóban pedig nem a rangos és patinás Toronto International Film Festival-ról vagyis TIFF-ről van szó amelyik igencsak rangos megmérettetés… hanem az amatőr European Union Film Festival-ról EUFF-ról, amelyet, hogy udvarias legyek… a kutya sem jegyez.

Szomorú, hogy a 77 éves egykoron valódi sikereket is elérő Koltai is beleáll ebbe az izzadságszagú és nevetséges trükközésbe…

Jut eszembe…

Emlékeznek még a hadjáratra, aminek eredményként az Elk*rtuk lett 2021 legnézettebb magyar filmje? Akkor írtuk, hogy

„…nem elég, hogy  agyon-hirdettek egy kampányfilmet, amire lasszóval fogták, kötelező jelleggel szállították a „lelkes nézőket”, ingyen-vetítéseket tartva próbáltak „teltházat” csinálni a mozikban, politikusok közösségi oldalaikon demonstrálták, hogy megnézték, Brüsszelben sumákban filmszínháztermet béreltek, hogy a meghívottjaikat beültethessék a „nemzetközinek” mondott bemutató egyetlen vetítésére, még az arcunkba is tolják, hogy „az Elk*rtuk 2021 legnézettebb magyar filmje volt!”

Megafilm, a humorzsák pacekba: az Elk*rtuk 2021 legnézettebb magyar filmje - Se mosolygós emoji , se idézőjel, se kérdőjel....

Érdekesség az Elk*rtuk kapcsán….

Van abban valami egészen sajátos, hogy a „hazugság ára” alcímet viselő fideszes propaganda-film brüsszeli bemutatója a mozi vezetőivel való levelezésem alapján egy testes, fideszes hazugságon alapult – kezdte bejegyzését Ujhelyi István Európa parlamenti képviselő közösségi oldalán. 2021 november 9-én tartották a kormánypárt által támogatott propaganda-thriller „nemzetközi bemutatóját” Brüsszelben, az egyik helyi moziban. A közmédia teljes puccparádéban ki volt rendelve az eseményre, a KESMA-birodalom összes platformja

„óriási sikerről”, „átütő sikerről”

és a film iránt érdeklődő tömegekről számolt be.

Számháborúba nem igazán érdemes belemenni, mert nem ez a lényeg a történetben, de tény, hogy Márki-Zay Péter ugyanezen az estén tartott közösségi fórumot az egyik brüsszeli hotel bárjában és ott több mint kétszáz ember zsúfolódott össze, míg az „Elkxrtuk” bemutatóján jóindulattal is csak néhány lézengtek a Fidesz EP-delegációjának tagjai és munkatársai mellett.

Ez utóbbit egyébként az a kevés fényképfelvétel is bizonyítja, amelyet épp a Fidesz politikusai tettek közzé saját oldalaikon: ezeken jól látszanak a foghíjas széksorok, szemben a kormánysajtó dübörgő „teltházról” szóló, ezek alapján egyértelműen hazug beszámolóival.

A propaganda-film „nemzetközi bemutatójának” azonban nem ez az egyetlen fonáksága

A fideszes sajtó Deutsch Tamás nyilatkozatára hivatkozva arról számolt be, hogy egyesek megpróbálták

„megfúrni”, illetve „szabotálni”

a film bemutatóját. Ehhez képest valami egészen más az igazság. Utánajártam az esetnek: érdekelt, hogy mi is történt valójában, illetve, hogy a nagy sikerre való tekintettel a brüsszeli mozi vetíti-e még a kormánypárti propaganda-thrillert. Az üzemeltető cég írásban arról tájékoztatott, hogy

a filmet csak egyetlen alkalommal, aznap este vetítették, de már ezt is megbánták.

Kiderült, hogy a mozinak fogalma sem volt előzetesen arról, hogy milyen film miatt bérelték ki a termet aznap estére, még annak pontos címéről is csak a vetítés előtti napokban értesültek, amikor valaki telefonon erről érdeklődött náluk. Mint elmondták: nem hivatalos, hanem egy gmail-es emailcímről egyeztettek velük az esemény részleteiről, vagyis csak a bemutató előtt jöttek rá – némi kutatást követően -, hogy valójában egy konzervatív pártalapítvány bérelte ki a termet tőlük.

„Mondtuk nekik, hogy nem akarunk semmilyen politikai párttal ilyen módon kapcsolatba kerülni. Meg is kértük őket, hogy legalább fotókat ne készítsenek az eseményről a teremben és a mozi előtt sem, de ezt a kérésünket megtagadták. Sok eseményünk, bemutatónk van a világ minden tájáról, sokan bérelik ki a termet hasonló célból. Általában minden rendben zajlik. De most, sajnos átvertek minket”

– válaszolta levélben a megkeresésemre a mozi egyik vezetője, hangsúlyozva, hogy cégük egyik fontos alapértéke a szélsőséges politikától való távolságtartás, a sokféleséget hirdető, toleráns kirekesztés-ellenesség.

„Sajnáljuk, ami történt, legközelebb óvatosabbak leszünk”

– olvasható a nekem küldött levélben.

A „hazugság ára” alcímet viselő "Elkxrtuk"-ot csak hazugság árán tudták bemutatni. És a végén még arról is hazudtak. „Ennyi!”

Nem nyitnak ki ma a háziorvosi, a fogorvosi és a szakorvosi rendelők, valamint a védőnői tanácsadók és a gyógyszertárak sem.

A Semmelweis-nap, július 1-je az egészségügyben dolgozók számára munkaszüneti nap

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) tájékoztatása szerint a folyamatos egészségügyi ellátás érdekében az egészségügyi szolgáltatók a sürgős esetek ellátását az ügyeleti rend szerint biztosítják. Ez vonatkozik a háziorvosi és a kórházi ellátásra is.
    A háziorvosi rendelők betegforgalmi bejáratánál jól látható helyen fel kell tüntetni a legközelebbi felnőtt- és gyermekorvosi ügyelet címét, telefonszámát.

A gyógyszerellátás a legtöbb településen szintén ügyeleti rend szerint lesz biztosított. Az ügyeleti vagy készenléti szolgálatot ellátó gyógyszertárakról (az adott településen vagy megyénként, akár kilistázva) az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapján lehet tájékozódni, az ogyei.gov.hu/gyogyszertarkereso/ elérhetőségen.

A Semmelweis-nap a magyar egészségügy napja, amelyet Semmelweis Ignác orvos, „az anyák megmentője” születésnapján, július 1-jén tartanak.

Belügyminisztérium: a biztonság és az egészség az első

A koronavírus-járvány, az oltási program és az elhúzódó orosz-ukrán háború is rávilágított arra, hogy a biztonság és az egészség az első – írta a Belügyminisztérium az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Mint írták, a kormány a Semmelweis-nap alkalmából is köszönetet mond az egészségügyben dolgozóknak és biztosítja őket arról, hogy továbbra is prioritásnak tekinti anyagi megbecsülésüket, munkakörülményeik és ezáltal a betegellátás színvonalának javítását.

A kormány 2010 óta az egészségügyben hajtotta végre a legnagyobb mértékű béremelést, idén az egészségügyi béremelésekre 257 milliárd forintot fordítanak. Hozzátették: az ápolók bére átlagosan háromszorosára emelkedett, legutóbb idén januárban volt 21 százalékos ápolói béremelés. Az orvosoknál „történelmi mértékű” a béremelés, a szakorvosok jelenleg az ötszörösét vagy akár a kilencszeresét kapják alapbérként annak, mint a 2010-es kormányváltás előtt, és béremelésük 2023-ban is folytatódik.

Kitértek arra is, hogy jelentősen javult a háziorvosok, a házi gyermekorvosok és a fogorvosi praxisok anyagi támogatása is. Az orvosi és az ápolói pályára készülő fiatalokat a kormányzat jelentős összegű ösztöndíjakkal segíti. A kórházak, rendelők korszerűsítése, a béremelések, az ösztöndíjak hozzájárultak ahhoz, hogy az egészségügyi hivatás megbecsült és kiszámítható megélhetést nyújtson .

Az országban sok egészségügyi beruházás történt és történik azért, hogy Magyarország „képes legyen az egészségügyben is a saját lábán állni”.

Semmelweis-nap van, a magyar egészségügy napja. De vajon van-e okunk ünnepelni? – tette fel a kérdést Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője

„A magyar egészségügyet jelenlegi állapotában aligha. Akiket minden nap ünnepelni kell, azok az egyre romló körülmények között is helytálló egészségügyi dolgozók. Nem lehetünk elég hálásak a munkájukért, hiszen sokszor az életünk múlik rajtuk. De sajnos látjuk azt is, hogy a méltatlan körülmények miatt sokan hagyják el a pályát: osztályok zárnak be, szülészeteken függesztik fel a munkát egyes napokra, amivel veszélybe kerülnek a betegek, az ország másik felébe irányított szülő nők.”

Ez így nem mehet tovább, azonnali beavatkozás kell a kormány részéről!

„Ezért sürgetjük már régóta, hogy az egészségügyi szakdolgozók kapjanak tisztességes béremelést, de a kormány erre nem hajlandó, a jövő évi költségvetési tervben is arányosan kevesebb pénzt szán az egészségügyre, mint ami 12 évvel ezelőtt, kormányra kerülésük előtt volt. Közben viszont látjuk, hogy más területekre jut pénz: a miniszterelnök béremelésére, fideszes alapítványokra, a köztársasági elnök költségvetésére futja, azokra viszont, akik ismét bizalmat szavaztak ennek a kormánynak, már nem. Ennek a károsultjai ugyanis az egészségügyi dolgozók mellett mi mindannyian vagyunk.”

MSZP: több pénzt kell fordítani az egészségügyre!

A költségvetési források növelését, a minőségbiztosítás és átláthatóság megteremtését kérte az egészségügyben Szelényi Zoltán sebész főorvos Ujhelyi István európai parlamenti (EP-) képviselővel közösen pénteken.

Az MSZP-Párbeszéd EP-képviselőjének Facebook-oldalán, a Semmelweis-napon közvetített online sajtótájékoztatón a főorvos elmondta, 2010 után az egészségügyre fordított költések a GDP 5 százalékról 4,7 százalékra csökkentek, ami régiós szinten is a legalacsonyabb. Megjegyezte, tavaly 6,4 százalékra javult ez az arány, a többletet azonban koronavírus-járvány miatti beszerzések adják.

Szelényi Zoltán azt kérte, emeljék a GDP 7 százalékára az egészségügyi ráfordításokat, emellett megfelelő minőségbiztosítást is javasolt, mivel – mint mondta – a magyar lakosság egészségügyi mutatói rendkívül rosszak, alacsony az egészségben eltöltött évek száma.

Hozzátette: támogatja, hogy az egységes európai egészségügyi unió keretében meghatározzák az egészségügyi minimumfeltételeket és azt, hogy legyen látható, mennyi pénzért mit kap a páciens, ha egészségügyi ellátást vesz igénybe.

Szelényi Zoltán javasolta az átláthatóságot is, hozzátéve, hogy az különösen a járványadatokkal kapcsolatban volt aggályos. Sürgette az egészségügy évtizedek óta húzódó rendszerszintű átalakítását is.

A szocialista Ujhelyi István szerint az egészségügy a legkomolyabb válságágazata a magyar közigazgatásnak

Beszámolt arról, hogy ő az európai egészségügyi unió egyik kezdeményezője és javaslatára csütörtökön új egészségügyi kerekasztal alakult az EP-ben, többi között az európai orvosok, kórházak és gyógyszerészek szakmai érdekképviseleteinek közreműködésével. A céljuk, hogy egységes álláspontot közvetítsenek a jövőben az európai intézményeknek, például az európai egészségügyi unió megvalósításával kapcsolatban, amely minden tagállamban minimumkövetelményeket támasztana az ellátórendszerekkel szemben – részletezte.

Elmondta, hogy találkozót kezdeményezett az egészségügyért felelős Pintér Sándor belügyminiszterrel, a találkozó a napokban létre is jön.

Forrás: MTI / MSZP

Negyedik generációs Da Vinci Xi robotsebész fog műteni a Semmelweis Egyetemen

Friss híreink

• Kis pécsi fanyalgó – Mesepark a Mecseken
• Elstartolt az érettségi, eddig ezt lehet tudni róla
• Hurrá van érettségijük (bár olykor nem látszik rajtuk)
• Marad a jó idő, hiába riogatnak egyesek
• Lecsengés: Anyánk napi kávézás – Szerencse, hogy vannak nem csak a választhatók, de a választók is

A családomról, őseimről talált újabb dokumentumok alapján úgy látom, Semmelweis Ignácnak (1818-1865) köszönhetem, hogy vagyok, és ennek folyományaként ugyanezt elmondhatják a fiaim, ha a létezésükért egyáltalán van mit köszönniük manapság.

Az „újabb dokumentumok” kifejezéssel arra utalok,

hogy néhány hete tudtam meg Margócsy József irodalomtörténész A nyíregyházi Hoffmann család története című dolgozatából (Helytörténeti tanulmányok – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. Nyíregyháza, 1993), hogy a dédapám Hoffman Adolf, a szabadságharc honvédhadnagya volt, aki ötven évig Nyíregyháza megbecsült polgáraként szolgálta a negyvennyolcas-függetlenségi pártot és városát.

Az azóta felkutatott szakirodalom alapján azt is valószínűsítem, hogy dédnagyanyám, Serog Katalin (1832-1889) kilenc gyermeke világrahozatalánál a pesti egyetem szülészeti tanszékén végzett szülészorvosok, illetve bábák segédkezhettek. (Megjegyzendő, hogy az egykori doktorok és a bábák tanulmányai során, a század közepén doktor Semmelweis az egyetem szülészeti tanszékének tanára volt, aki előadásain monomániásan az általa bevezetett dezinficiálás (fertőtlenítés) módszeréről beszélt elsősorban, és a bábáktól is szigorúan – néha könnyekig gyötörve őket – kérte számon a tanultakat.

Dédnagyanyám legkisebb gyermeke, Hoffmann Artúr volt a nagyapám (1873-1944), és születésekor már bizonyos, hogy a szülést levezető bába vagy orvos alkalmazta a klórmeszes kézmosást.

Semmelweis a kórteremben

Semmelweis dicsőséges mártír-életéről én most nem ejtek szót

Az egész világ ismeri kegyetlen küzdelmét a hatalmi és szakmai hülyeséggel, amely küzdelem a hozzá hasonlóknak ma is napi gyakorlata itthon és a világban. Drámák, disszertációk, regények, filmek születtek az anyák megmentőjéről New Yorktól Oslóig, Rómától Berlinig, szóval majdnem annyian ismerik a világon az anyák megmentőjének nevét, mint a Puskás Öcsiét.

Mit írhatnék még róla? Talán azt, hogy gyilkosnak nevezte európai kollégáit, akik tudtak a gyermekágyi láz megelőzésének lehetőségéről, de nem cselekedtek? (Ma kiket nevezhetnénk gyilkosoknak? És ki merné „legyilkosozni” őket?)

Semmelweis illusztráció (Elke R. Steiner)

Talán azt még leírom, hogy miután a doki bevezette a klórmeszes kézmosást Bécsben, illetve Budapesten, a gyermekágyi lázban elhaltak száma a tizedére esett, és ezt az arányt átszámítva az azóta eltelt időre, ma a legóvatosabb becslés szerint is több száz millió ember köszönheti neki, hogy van. Remélem, a többség köszöni ma is, holnap is…

Ezzel az adattal tisztelgek Semmelweis Ignác előtt születésének 200. évfordulója alkalmával,

bár tudom, hogy egy híres színésznő megerőszakolása vagy egy Wormsban megkéselt német polgár híre sokak számára figyelemfelkeltőbb, azaz sokkal nagyobb adrenalinlökettel jár, mint a fentebb közölt néhány információ.

Alkalomadtán majd igyekszem efféle izgalmasabb eseményekről is beszámolni.

Nógrádi Gábor

Kapcsolódó:

https://varosikurir.hu/doktor-mosott-kezet-semmelweis-beajulna/