Talán nem mindenki tudja, hogy a jegybankelnök fizetésének 20 százalékos emelése következtében a Nemzeti Cenzúra Hivatal – leánykori nevén Médiatanács – vezető tisztségviselőinek javadalmazása is ugyanilyen arányban emelkedik – idézte fel a minapi hírt és annak vonzatát Vásárhelyi Mária szociológus közösségi oldalán.

A hír, ha lemaradt volna…..

Egy sor állami intézmény vezetőjének nő a fizetése, ha megemelik Matolcsy György jelenleg bruttó ötmillió forintos havi illetményét. A társadalmi egyeztetésre bocsátott pénzügyminisztériumi javaslat a jegybanktörvény módosításáról ugyan csak a Magyar Nemzeti Bankot vezető Matolcsy fizetésemeléséről szól, mégis valóságos fizetésemelési hullámot indíthat el, mely nem áll meg az MNB falain belül.

Több állami szerv vezetőjének a díjazását ugyanis a jegybankelnök béréhez kötik a jogszabályok, ezáltal a 24.hu számítása szerint legalább két tucat, a jegybankon kívüli állami vezető örülhet még:

• a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, elnökhelyettesei és főtitkára, valamint a Versenytanács tagjai,
• a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke és elnökhelyettese,
• a Közbeszerzési Hatóság elnöke és főtitkára,
• a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója és főigazgató-helyettese,
• a Médiatanács tagjai
• és a most felálló Integritás Hatóság elnöke és helyettesei. (forrás)

Vásárhelyi Mária szerint….

„Talán nem mindenki tudja, hogy a jegybankelnök fizetésének 20 százalékos emelése következtében a Nemzeti Cenzúra Hivatal – leánykori nevén Médiatanács – vezető tiszségviselőinek javadalmazása is ugyanilyen arányban emelkedik.

„A főcenzor, a Hivatal vezetője, Koltay András a jövőben havi 4.8 millió forintért veri szét a médiapiacot és hallgattatja el a kormánykritikus hangokat, bátorítja a szélsőjobboldali szennymédia munkatársait a hazudozásra és gyűlöletkeltésre, szárnysegédei, a Cenzori Hivatal tanácsának tagjai pedig havonta 2.4 millió forint javadalmazásban részesülnek azért, hogy támogassák Koltay sajtószabadság elleni hadjáratát.”

A Tanácstagok hetente átlagosan mindössze 1-1.5 órát üléseznek,

ezt is csak abból a célból, hogy újabb és újabb restrikciókkal sújtsák a még létező szabad médiumokat, Koltay pedig cenzori állása mellett nyilván több milliós fizetést vesz fel az NKE rektoraként is.

Persze tudom, hogy a vazallusokat minden rendszerben meg kell fizetni, és ilyenkor szembesülhetünk azzal, hogy a pofátlanságnak nincs határa.

Rajtuk kívül még 24 állami intézmény több tucat vezetőjének sok milliós fizetését emelték 20 százalékkal a napokban, miközben munkájukat tisztességesen végző tanárok, közalkalmazottak és egy életet végig dolgozó nyugdíjasok milliói rettegnek az előttünk álló téltől és az éhezéstől. Vajon meddig tűri mindezt egy ország?!”

Jó, jobb, Matolcsy!

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) minapi közleményében kritikát fogalmazott meg Koltay András, a médiahatóság és a Médiatanács elnökének minapi interjújában elhangzottakkal kapcsolatban, de a közmédiához tartozó MTI OS, mely már korábban is több alkalommal vesztett bírósági pert hasonló cenzúrák miatt, nem hajlandó közölni a médiahatóság elnökét bíráló közleményt – írta a media1.hu.

Kocsi Ilona, a legnagyobb taglétszámú és legrégebb óta működő hazai újságírószakmai szervezet, a MÚOSZ elnöke juttatta el a Media1-hez az alábbi, néhány sorral lejjebb található közleményt szerdán azután, hogy az állami MTI (Duna Médiaszolgáltató) Országos Sajtószolgálata (OS) megtagadta annak közlését, pedig az MTI OS közlemények a sajtó munkatársaihoz pénzért történő eljuttatásával foglalkozik és a MÚOSZ-nak érvényes szerződése van a szolgáltatásra. Az MTI OS munkatársa most a következő rövid indoklással tagadta meg a MÚOSZ közleményben leírtak közlését:

„Tájékoztatom Önöket, hogy az MTI OS-hez a mai napon eljuttatott alábbi – »Koltay mentőkötelet dobott a törvénysértőknek« kezdetű – közleményük az OS Szabályzatának (http://os.mti.hu/szabalyzat ) 14.2. pontjába ütközik, ezért azt nem áll módunkban kiadni.”

A Media1 nyomán mi is közöljük a MÚOSZ közleményét szó szerinti formában:

„Koltay mentőkötelet dobott a törvénysértőknek – MÚOSZ állásfoglalás

Nyíltan és durván sérti a demokratikus nyilvánosság alapelveit, a polgároknak a pártatlan és sokoldalú tájékozódáshoz fűződő alapvető jogát a Médiahatóság elnökének a legutóbbi nyilatkozata, illetve az, ha a nyilatkozata szerint cselekszik.

Önleleplező kijelentéseket tett Koltay András, a Nemzeti Média-és Hírközlő Hatóság elnöke a 24.hu-nak adott interjúban. Úgy fogalmazott:

„amúgy sincs ember ma Magyarországon, aki kiegyensúlyozott tájékoztatást várna el az egyes médiumoktól”.

Ha valakit, akkor éppen a médiahatóság elnökét köti eskü ahhoz, hogy elvárja a törvények betartását, márpedig a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 83.§ (1) így szól: … a közszolgálati médiaszolgáltatás célja:

„kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás…”

Ha Koltay nem eszerint dolgozik, törvényt sért. Önleleplező az is, hogy Koltay András azt mondta, mielőtt a miniszterelnök javaslatot tett a személyére,

„kikérte az érintett média-, újságíró- és hírközlési szakmai szervezetek véleményét.”

A legnagyobb magyarországi újságírói szervezetként gondolhatnánk, a MÚOSZ „érintett” e témában.

Minket azonban senki nem kérdezett meg. A Médiahatóság elnöke azt állítja,

„ma már kizárólag a közzétett tartalom vizsgálata engedhető meg. Amiről a média nem számol be, az ebből a szempontból nem vizsgálható.”,

majd hozzáteszi:

„Nem azt mondom, hogy a döntés ne lenne vitatható, de jogi szempontból nem támadható.” Ezzel szemben a demokratikus nyilvánosság alapelveit komolyan vevő és törvénytisztelő újságírók számára nem kétséges: a fontos történések elhallgatása is egyértelműen törvényellenes. A 2010. évi CLXXXV. törvény a közszolgálati médiaszolgáltató hírügynökségi feladatairól ezt írja: „biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára a közösségi és az egyéni jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez” és „rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok, más pártok, jelentős civil szervezetek tevékenységéről…”

A MÚOSZ több állásfoglalásában hívta fel a figyelmet arra, hogy a közmédia rendszeresen elhallgatja az ellenzéki véleményeket, amivel súlyosan sérül a demokratikus nyilvánosság. A Médiahatóság elnöke a nyilatkozatával most mentőkötelet dob a közmédiának, de evvel törvénysértést támogat. A Médiahatóságnak az a feladata, hogy helyreállítsa a közmédiában a sokszínű, a közönség igényeinek megfelelő pártatlan tájékoztatást, és nem az, hogy mentségeket találjon a törvénytelen működésre.

Önleleplező, megdöbbentő és elfogadhatatlan Koltay Andrásnak az a véleménye,

mely szerint

„a média függetlensége egy önmaga által gyártott mítosz. Hiszen mindig a tulajdonos és más érdekcsoportok érdekei mentén működik, ráadásul az újságíró is szükségszerűen elfogult… A sajtószabadság a tulajdonos, a tulajdonlás szabadságát jelenti.”

Ezzel szemben az Alaptörvény (IX. cikk, 2.) így fogalmaz:

„Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit”.

A Médiahatóság feladata pedig ennek a törvénynek a betartatása, különösen a közmédiumoknál. Az NMHH oldalán a Médiatanács feladatainak meghatározása ezzel a mondattal kezdődik:

„A Médiatanács elsődleges feladata, hogy biztosítsa a demokratikus nyilvánosság működését a médiában, megteremtse és fenntartsa a közönség és a médiumok érdekei közti egészséges egyensúlyt.”

Ha ezt nem tudja megvalósítani – márpedig nem tudja – fölöslegessé válik.

Nyíltan és durván sérti a demokratikus nyilvánosság alapelveit,

a polgároknak a pártatlan tájékozódáshoz fűződő alapvető jogát, ha a Médiahatóság elnöke a nyilatkozata szerint cselekszik. Így esély sincs arra, hogy a jelenlegi jogi szabályozás, és az ennek megfelelően működő Médiahatóság mellett kiegyensúlyozottá váljon a közmédia. Tehát durván sérül a demokrácia, a tájékozódás joga, ami törvénytelen, és elfogadhatatlan.”

Hadházy: a teljesség igénye nélkül Ön ezeket fizeti a Nemzeti Médiahatóság kapcsolt szereplőinek

A MÚOSZ az újságírókat megbélyegző gyűlöletplakátokról

Sajtó-vészhelyzetet hirdet a MÚOSZ - választások sajtókontroll nélkül!

A szomszédunkban háborús válság fenyeget annak minden súlyos, ránk is ható következményével. Közben országunk választásra készül, s a kampány fortyogásában a közélet ügyei iránt érdeklődőknek fel sem tűnik, hogy Koltay András a nemzeti médiahatóság csak nemrégiben hivatalba lépett elnöke miféle képtelenségeket beszél sajtószabadságról, médiaegyensúlyról, a szabad és sokszínű magyar sajtóról. A mondott úr interjút adott a 24.hu munkatársának, és (egyebek mellett) imigyen szóla – (mint Zarathustra):

Nesze neked Alaptörvény!

Koltay: „A média függetlensége önmaga által gyártott mítosz. Hiszen mindig a tulajdonos és más érdekcsoportok érdekei mentén működik, ráadásul az újságíró is szükségszerűen elfogult.

Lampé Á.: Ez egyáltalán nem szükségszerű.

K.: Nyilván vannak bátor, személyükben független és méltányos újságírók vagy szerencsésebb orgánumok, de a sajtó függetlensége jogi kategóriaként nem értelmezhető.”

Ettől kissé meghökkentem, lehívtam az Alaptörvényt a jogtárból, és íme, ezt olvastam ott:

IX. cikk (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. (2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

Jól értem ezt? Az Alaptörvény, vagyis Magyarország jogrendjének (pillanatnyilag) fundamentális szabálygyűjteménye olyasmit rögzít, ami a médiahatóság elnöke szerint jogi kategóriaként nem is értelmezhető? Vagy netán csak én vagyok oly botor pennarágó, aki szerint „a sajtó szabadságának és sokszínűségének” fogalmába beletartozik a sajtó (lehetséges) függetlensége is – talán még akkor is, ha maga, Koltay András (és az egész velejéig rothadt fideszes pereputty) ezt másképp gondolja?!

"... kormány azzal harcol a gonosz libsi f@szbukkal szemben, hogy közpénzbe fojtja" - Súlyos (köz)tízmilliókkal meglökött Megafon-kreálmányok tarolnak a közösségi oldalakon

A tények szerepe

Az persze igaz, hogy a tulajdonos vagy valamely érdekcsoport rendre sikeresen belekotyog vagy csak megpróbál belekotyogni a szerkesztői munkába, de vannak független szerzők és orgánumok, akik és amelyek munkáját a tények, a hírek és a történések súlya határozza meg. A magyarul olvasó-hallgató-képnéző népesség lélekszáma kicsiny, előfizetők révén sajtó-orgánumokat fenntartani nemigen lehet. Kell a hirdetők pénze vagy/és az állam támogatása. Ami a hirdetőket illeti, normális piaci viszonyok mellett a sajtó és a hirdetők kölcsönös függésben élnek egymással, mert a cégek ott helyeznek el reklámokat, ahol sok az olvasó és a néző; nagy nézettséget és olvasottságot viszont csak a jó, hírszolgáltatásában hiteles orgánumok érnek el – kivéve a bulvárpiacot. Nálunk azonban az állam a legnagyobb hirdető, ráadásul a sajtóval fenntartott kapcsolatokat illetően a cégekre, vállalkozókra is nyomást gyakorol. A köztévének, közrádiónak becézett valamik ráadásul nyilvánvalóan a kormány kiszolgálói, már-már nem is sajtóorgánumok, hanem a Fidesz propaganda-építményének részei – közpénzből. Pedig erre is van jogszabály, úgy nevezik: sajtótörvény. A 24.hu rákérdezett erre is:

A fideszes szerkesztői szabadság

„A közmédiában alig, a Médiatanács felügyelete alatt álló MTI-ben törvényességi szempontból is aggályos módon nem szerepelt az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztás. Az ügyről hivatalos panaszbeadvány érkezett önökhöz, de nem léptek fel a gyakorlattal szemben. Itt sincs dolga a hatóságnak?

K.A.: A médiahatóságnak össze kellene állítani az aznapi fontos események listáját, és meghatározni, miről kell beszámolni a médiában? Ez olyan mértékű beavatkozás lenne a szerkesztői szabadságba, ami egyszerűen nem tartható. A joggyakorlat ezt a kezdeti megközelítést amúgy is gyorsan meghaladta, ma már kizárólag a közzétett tartalom vizsgálata engedhető meg.

Amiről a média nem számol be, az ebből a szempontból nem vizsgálható….Isten óvjon attól, hogy egy hatóság döntsön arról, miről kell a médiának beszámolnia és miről nem! …Amúgy sincs ember ma Magyarországon, aki kiegyensúlyozott tájékoztatást várna el az egyes médiumoktól.”

Jakab Péter sze@uális élete nem közügy, de a kormánymédia arcátlan mélysége igen! - Ne engedjük rettegtetni magunkat!

Van ám sajtótörvény is

Márpedig van. Például az olvasó, a hallgató, a néző. Rajtuk kívül még ilyen ember volt egykoron a jogalkotó. Kukkantsunk bele a sajtótörvénybe:

• 10. §*Mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről.
• 11. §*Magyarországon közszolgálati médiaszolgáltatás működik a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a nemzeti, családi, etnikai, vallási közösségek megőrzése és megerősítése, a magyar és a nemzetiségi nyelvek és kultúra ápolása, gazdagítása, az állampolgárok tájékozódási és kulturális igényeinek kielégítése céljából.
• 13. §*A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg.

Fidesz-celeb hatalmas buktája - Linkelünk, linkelgetünk?

Tisztesség kellene, de az nincs!

No persze a jogalkalmazónak ezt is mint minden jogszabályt, értelmeznie kell. De ebből az interjúból számomra az derül ki, hogy a médiahatóság új elnöke nem nagyon olvasgatta a munkakörét érintő legfontosabb törvényeket, s ha ezt mégis megtette, avatott jogászként munkaadói tetszése szerint értelmezi azokat, és a médiavilágot úgy vezérli, hogy annak működése nekik tessék. Ma már Magyarországon még a bátor fideszes 133-ak (és elődeik) által alkotott törvény is csak papírrongy. A közszolgálati, valamint a kormányközeli médiumok sokasága a tényektől függetlenül, de a Fidesztől függésben hazudozhat, rágalmazhat, félrevezetheti a közvéleményt, hiszen „senki nem vár tőlük kiegyensúlyozott tájékoztatást”. Egyébként pedig Koltay úr szerint ez a szerkesztői szabadság maga, amelybe a hatóság nem avatkozhat be – bármit követelne is az Alaptörvény vagy a sajtótörvény, vagy egyszerűen csak a hírlapírói-szerkesztői tisztesség. (Ellenzéki vagy valóban független orgánumokat persze olykor vétkesnek talál ez a nagyon objektív, be nem avatkozó médiahatóság, és akkor jókora büntetéseket ró ki a „tettesekre”.)

A háborús vészhírek, választási hírek elvonják a közfigyelmet a médiahatóság működéséről, pedig napjainkban ott tartunk, hogy a média világában a kormánypárti sajtó már-már elviselhetetlen túlsúlya miatt a közönség mind a nagypolitikáról, mind a választásról, mind a mindennapi életet közvetlenül érintő ügyekről is csak hézagosan, fals módon, a kormány és a Fidesz érdekei szerint értesül. Koltay András pedig ezt nevezi szerkesztői szabadságnak.

Lehet persze, hogy ebben is van valami! Valami visszataszító!

Kapcsolódó

Radnóti Zoltán: bemutatom a „bumerángújságírás”-nak nevezett technika egy kifejlett példányát

A független magyar sajtó tragédiája