Nem kifizetődő dolog felkerülni Juszt László célszemélyeinek listájára. Ha valaki beküzdi magát a névsorba, biztos lehet afelől, hogy az egykori televíziós mindig rajta tartja a szemét, és azonnal reagál, ahogy tette ezt most is. Jöjjenek a keddi „Jusztságok”!

„Egy lépésre vagyunk a teljes foglalkoztatottságtól” – hazudta Orbán a szezonnyitó parlamenti felszólalásban

Bár a KSH hűen szolgálja ki a főnökét és szállít egy semmivel nem igazolható 3,6 %-os adatot, de a számok kegyetlenek.

Ha az állásvesztőket nem az inaktívak közé soroljuk, hanem azonnal a munkanélküliek táborába, akkor ugyanezen felmérés szerint jelenleg 280 ezer munkanélküli lenne Magyarországon. Ez pedig már csaknem 6%-os munkanélküliségi rátát jelent. Miközben nem minden állásvesztő regisztrál – ez is növeli a valódi munkanélküliek számát. Ha a közmunkások nem létező állásait is levonjuk, akkor máris jóval 6% felett járunk.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet adatai is azt mutatták, hogy 6,5% az álláskeresők aránya még most is.

Ehhez a 6,5 %-hoz jönnek még az u.n. “alulfoglalkoztatottak”, akik nem saját jósszántukból dolgoznak részmunkaidőben. Például az autógyárak beszállítói, akik mostanában havi 2-3 napot dolgoznak. És persze – igen érdekes meggondolással – munkavállalóként tartja nyilván a KSH azokat is, – akik nem lévén itthon munkájuk – kénytelenek voltak külföldre menni, s ott munkát vállalni. Miközben itthon a munkanélküliek táborát gyarapítanák. Ők se kevesen vannak. Úgy négyszáz ezren.

Mindezt egybe vetve a munkanélküliség az Orbán által hazudott 3,6 % helyett igen szolidan számolva 10 % felett van.

Bármilyen cáfolatot szívesen olvasnék.”

(forrás)

Orbán ismét a Parlamentben! - Élőben az Országgyűlés őszi ülésszakának első napjáról

Tovább is van….

Nem értünk a virológiához, nem értünk a gazdaságpolitikához, nem értünk a válságkommunikációhoz, s végképp nem értünk ahhoz, miként kellene kezelnie a kormánynak a koronavírus-járványt. Hülyék viszont nem vagyunk, és mindezzel kapcsolatban akadnak aggályaink. Ha a kérdéseink egy korábbi nemzeti konzultációra emlékeztetnek, az nem a véletlen műve.

Vannak, akik úgy gondolják,

hogy a magyar gazdaság növekedési üteme a járvány miatt lassul, és emiatt az idén a GDP legfeljebb két-három százalékkal nőhet. Mások nem így vélik, mert a kormány három százalékos recesszióval számol. A kettő közötti különbség óvatosan becsülve is 2500 milliárd forintnyi kiesés. Csak hogy jobban értsük, ez mit jelent: „békeidőszakban” az egészségbiztosítási alapból a betegek ellátására nagyjából kétezer milliárd jut.

• Vannak, akik úgy gondolják, hogy a gazdaságvédelmi akciótervvel megoldották a munkahelyek megőrzését, hiszen a kormány – sajátos magyar megoldásként – három hónapig átvállalja a bér hetven százalékát rövidített munkaidő bevezetése esetén
• Más vélemények szerint ez durva csúsztatás, hiszen a bérkiegészítés – szemben több más uniós tagállam gyakorlatával – nem a teljes munkaidőre, hanem csak a munkaidő meghatározott idejére jár. Vagyis: ahol a nyolc helyett csak hat órában foglalkoztatnak valakit, a cég nálunk mindössze két órányi állami támogatásra számíthat.
• Vannak, akik úgy gondolják, hogy a munkavállalóikat megtartó cégek számára technológiafejlesztésre, környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházásra összesen több százmilliárd forintnyi keretösszeggel jelennek meg pályázatok, és ez így rendben van. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, hiszen más vélemények szerint a munkavállalóikat megőrző cégek számára csak kifejezetten technológiafejlesztésre, környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházásra jut ennyi pályázati forrás. És a többiekkel mi van? Ja, a Fideszhez közeli turisztikai cégeknek adnak még hatszázmilliárdot.
• Vannak, akik úgy gondolják, hogy a járvány miatt állásukat elvesztett munkavállalók helyzetére megoldást jelent az átképzések tandíjának 95 százalékos állami átvállalása, illetve az álláskeresők számára ígért kamatmentes felnőttképzési diákhitel biztosítása.
• Mások erről nem így vélekednek, mert akik már elveszíttették a munkahelyüket, szinte semmilyen segítségre nem számíthatnak, hiszen továbbra is érvényben marad a legfeljebb három hónapig terjedő, amúgy nem nagy összegű álláskeresési támogatás, utána meg az állástalanok magukra maradnak. Ha az emberek vállalják is az államilag támogatott átképzést, abból mikor lesz – és lesz-e ténylegesen – állásuk? Addig pedig miből fognak megélni?
• Vannak, akik úgy gondolják, hogy kizárólag a főpolgármester tehet a Pesti úti idősek otthonának lakóit különösen sújtó koronavírus-járványról. Az ő véleményük szerint Karácsony Gergely emiatt alkalmatlan a posztjára.
• Mások úgy vélekednek, veszélyhelyzetben a kormány feladata lenne, hogy biztosítsa: egyetlen idős beteget se küldjenek vissza a koronavírussal fertőzöttség vizsgálata nélkül egy életkoruk és egyéb betegségeik okán különösen veszélyeztetett zárt közösség tagjai közé.
• Vannak, akik úgy gondolják, hogy a kormány fokozatosan visszavezeti a 13. havi nyugdíjat.
• Mások erről azt tartják, hogy egy nagy átverés az egész, hiszen jövő februárban, illetve az utána következő három évben a nyugdíjasok egy-egy heti plusz ellátást kapnak, vagyis négy év alatt jön ki a négy heti, vagyis nem egészen egyetlen évre vonatkozó 13. havi nyugdíj.
• Vannak, akik úgy gondolják, a járványveszély miatt eljött a teljes nemzeti összefogás ideje.
• Mások – ugyanazok, akik az együttműködésről papolnak – a veszélyhelyzetben is kizárólag a politikai haszonszerzés lehetőségét látják.

És még lennének kérdéseink, de itt már csak terjedelmi okból is befejezzük

Miközben érdekes lenne tudni, hogy a válsághelyzetben nagyjából teljhatalommal rendelkező Orbán Viktor nemzetvezető miért csak a nagypénteket megelőző csütörtök késő este döntött úgy, hogy az önkormányzatokra lőcsöli annak felelősségét, hogy a húsvéti ünnepek idején hozzanak az általános kijárási korlátozásokhoz kepést is szigorúbb intézkedéseket?

És persze az is felvetődik,

miért haltak meg tavaly több mint félezren kórházi fertőzés miatt, s miért haladja meg a 15 ezret a nyilvántartott esetek száma. Állami intézményekről van szó, ezért ha akarjuk, a felelősség a miniszterelnököt terheli. Ahogyan a kormányoldal szerint Karácsony Gergelyt a Pesti úti betegek miatt, aki viszont időben szólt, hogy baj lesz. De Orbánt nem támadják, pedig tőle keveset hallottunk az állami kórházakban uralkodó gyakran lehetetlen állapotokról. így a főpolgármestert is békén kellene hagyni.

Ez most nem a pártpolitikai viták ideje, hanem a túlélés a tét

Ezt jó lenne mindenkinek tudomásul vennie. A felvetéseinkre pedig természetesen nem várunk választ, hanem az olvasóinkra bízzuk, hogy maguk döntsék el, miként vélekednek minderről.

Forrás

Karácsony Gergely: öntsünk tiszta vizet a pohárba! - dokumentumok az idősotthonban terjedő járványról

Róna Péter: Orbán gazdaságvédelmi terve Mészáros és Tibocz érdekeit figyelembe véve készülhetett

Vélemény és javaslat az Orbán-kormány válságkezelő programjáról

Amennyiben a kormány nem kezeli megfelelően a koronavírus-járványt, és a kibontakozó gazdasági válságban emberek százezreit magára hagyja, nem is kell hozzá ellenzék, mert magától megbukik. Örvendetesek az eddig meghozott intézkedések, de ha a kabinet nem nyúl mélyebben a zsebébe, illetve hosszú ideig halogatja az intézkedéseket, sokak kerülhetnek reménytelen helyzetbe.

Az év végéig nem kell törleszteniük a cégeknek

és a magánszemély hiteleseknek az esedékes részleteket és a kamatokat – jelentette be a járványhelyzetre tekintettel a miniszterelnök. Ez sokak számára valóban segítséget jelenthet, ám rövid időn belül százezrek kerülhetnek utcára, és hatékony intézkedések nélkül számos ember reménytelen helyzetbe kerülhet, miután a népesség jelentős részének még néhány hónapra elég tartaléka sincs.

Úgy tűnik, most a társadalmi szolidaritás működik,

és a szomszédok segítik egymást akar a gyermekek felügyeletében, akár az idősek bevásárlásainak intézésében, de ez a pillanatnyi helyzetben kevés. Egy sor kérdésre csak a kormány találhat megoldást, és mélyen a költségvetés zsebébe kell nyúlni, ami nem halasztható!

Szerencsére van miből, hiszen a propagandára elkülönített 150 milliárdot teljes egészében átcsoportosíthatnák, lemondhatnának az újabb nemzeti konzultációról – ami a reklámköltségekkel együtt több milliárdos tétel –, leállíthatnának felesleges presztízsberuházásokat, és talán számíthatunk az uniótól is pár száz százmilliárd forintra, mert az Európai Bizottság 25 milliárd eurót különített el a járvány hatásainak mérséklésére.

A költségvetés jelentős tartalékaira is figyelemmel forrás tehát bőven rendelkezésre áll,

így csak politikai szándék kérdése, hogy a kormány ezúttal ne csak az általa kivételezetten kezelt középosztály, illetve a Fideszhez közeli cégek – például a turisztikai vállalkozások –, hanem valamennyi magyar polgár túlélését segítse. Ennek egyik első lépése a munkanélkülieket ellátó rendszer újragondolása, hiszen az állástalanok támogatása Európában egyedülálló módon szűkmarkú: az álláskeresési járadék mindössze három hónapig vehető igénybe.

Aki elveszíti a munkahelyét,

annak bizonyára segítség a hitel-visszafizetési moratórium, de meg is kellene élni valamiből. Néhány autóipari multi már bejelentette, hogy átmenetileg szünetelteti a termelést és a dolgozókat kényszerszabadságra küldi. Ők tehát egyelőre kapnak fizetést, csakhogy a szabadság egyszer csak elfogy.

A kis- és közepes vállalkozások körében pedig félő,

hogy azonnali leépítések következnek. Ha a szórakozóhelyek éppen a délutáni és esti csúcsidőben nem nyithatnak ki, bár egyébként sincs turista, bevétel híján vendéglők és szálláshelyek zárhatnak be. A multik kisebb hazai beszállítói is gyorsan csődközeli helyzetbe kerülhetnek, és az átmenetileg feleslegessé váló dolgozókat jobbik esetben fizetésnélküli szabadságra küldik, rosszabb esetben felmondanak nekik. Egy kisvárdai kft. éppen csütörtökön rúgott ki négyszáz embert.

Akár sok százezren kerülhetnek tehát gyorsan utcára,

bár a miniszterelnök kedvenc fordulata szerint senkit nem hagyunk az út szélén. A szomszédos Ausztriában hétfőn egyetlen nap alatt 16 ezer új állástalant regisztráltak, miközben hasonló adatokkal egyelőre az illetékes magyar hatóságok nem szolgálnak. Pedig jó lenne tudni, mennyien vannak, akikkel azonnal kezdeni kell valamit. Például eljött az ideje annak, hogy a „rezsicsökkentést” – ami egy nagy átverés volt, mert az energiahordozók világpiaci árának mérséklődése sokkal nagyvonalúbb intézkedéseket is lehetővé tett volna – most érdemben megvalósítsák. Igazítsák a hazai gázárakat legalább a nemzetközi trendekhez, és ezzel máris a jelképesnél több pénzt hagynának az emberek zsebében.

A sort még folytathatnánk:

a bölcsődék, az óvodák és az iskolák bezárása miatt lehetetlen helyzetbe került családokkal is kellene foglalkozni. Az biztosan nem megoldás, hogy a háziorvosokra bízzák, jóindulatból – ráadásul nem szabályosan – táppénzre veszik-e valamelyik szülőt. A kabinetnek ezzel dolga lenne, hiszen rendeleti kormányzás lépett életbe, s azonnal intézkedéseket tehetnek.

Meg azzal is, hogy a járványhelyzeten, látva a felvásárlási hullámot, egyesek meg akarnak gazdagodni. Van, ahol majdnem háromezer forintot, a szokásos kiskereskedelmi ár kétszeresét kérik egy kiló csirkemellért. Nem hangzik jól, de ha már veszélyhelyzetet hirdettek, el kellene gondolni bizonyos alapvető élelmiszerek esetén a hatósági ár gyors bevezetéséről.

Ugyanez lehet a helyzet a védőfelszerelések esetén is:

a védőmaszkok ára hirtelen a nyolcszorosára emelkedett, amire nemigen van épeszű magyarázat. A kézfertőtlenítő szereket is sokkal drágábban kínálják, és minderre a kormány legalább azzal reagálhatna, hogy elengedi az áfát.

Dicséretes, hogy például a vendéglátásban foglalkoztatottak vagy a taxisok esetében adókedvezményeket vezettek be, de mi lenne, ha az egészségügyben is hoznának hasonló intézkedéseket? Nyilvánvaló az orvoshiány, de ha az eddig elvont összeg egy részét az egészségügyben foglalkoztatottak zsebében hagynák, talán többen vállalnának szükséghelyzetben önkéntes túlmunkát.

Bizonyára lehetne számos ötletet felsorakoztatni a járványhelyzet hatékonyabb kezelésére,

de ez meghaladja a kompetenciánkat. Az viszont valószínű, ha a Fidesz rosszul vizsgázik, az ellenzék sem kell hozzá, hogy elbukjon. Csak emlékeztetünk rá: a korábbi hatalom nem kis részben a 2008-as válság miatt szenvedett súlyos, máig kiheverhetetlennek tűnő vereséget.

Forrás

Hadházy Ákos: Magyarországon nem Orbán-kormány van, hanem folyamatos Orbán-kampány

Karácsony: Orbán szerint van elég felszerelés, de hozzám más információ is eljutott

Cserdiben a falu polgármesterének eddigi történetét sokan példaértékűnek tartják. Bogdán László 2006 óta vezeti a falut, és céljait következetesen igyekszik megvalósítani. Az utóbbi évek eredményei őt igazolják, a település lakóit sikerült összekovácsolni, és meggyőzni őket arról, hogy segítsenek a falut rendbe tenni, és törekedjenek arra is, hogy a náluk rosszabb körülmények között élőket megsegítsék.

A Baranya megyei falu lakóinak hetven százaléka roma származású

A polgármesterrel együtt naponta összegyűlnek, és átbeszélik az aznapi híreket, tudnivalókat. Mint Bogdán László elmondta, nem akar senkire semmit rákényszeríteni, azt szeretné, ha az emberek maguk alakítanák ki véleményüket, és aszerint cselekednének. A kezdet nem volt könnyű, de ma már a faluban élők látják, hogy van értelme az erőfeszítéseiknek.

Megszűnt a bűnözés és a munkanélküliség

A polgármester szerint az itt élők kezdik megérezni a munka fontosságát és értékét, és nem kéregetni akarnak, hanem tenni. A polgármester szerint áprilistól szeptemberig nekik mindig van friss zöldség. Úgy fogalmazott:

„Nem akarnak a cserdiek egy tál pörköltes emberek lenni, többnek érzik magukat annál, hogy ezeket a címkéket, stigmákat rájuk akasszuk.”

Most épül egy logisztikai központ, ők fogják ellátni a budapesti éttermeket zöldségekkel

Hűtőkocsival felszállítják a primőr terményeket, szóval tovább kell lépni-mondja. A tervek szerint a központot ebben az évben adják adják át. Ez újabb távlatokat nyithat meg a faluban élők számára. A faluban komoly munka folyik. Megtanulták a zöldség- és növénytermesztést, fóliában, szabadföldön termelnek maguknak, és jut belőle a rászorulóknak is.

Nekik hétköznapi cselekedet, ha segítenek magukon és másokon

Nem hivatali autóval, kamerák előtt adják át az élelmiszert a mélyszegénységben élőknek, hanem naponta igyekeznek jót tenni. Az adományozás része az életüknek. Mint a polgármester mondta, van, akinek egy szem krumpli is hatalmas segítség. De tudni kell, hogy csak az tud adni, akinek van miből. Náluk pedig van miből, és akarat is van arra, hogy az adományozás gesztusa a mindennapjaik részévé váljon. A cserdiek példája követésre méltó. Látszik, hogy ha egy közösség ki akar törni a nyomorból, nem segélyből akar megélni, akkor erre van lehetőség. Persze ehhez kellett Bogdán László, aki 13 éve rengeteget tett azért, hogy a kis település lakói értelmes munkából tudjanak megélni, családjuk számára tisztes jövőt biztosítani.

Sokan irigykedve beszélnek a Cserdi „csodáról”

Pedig nincs semmi „csoda”, hanem kemény, kitartó munka, a polgármester és a falu lakói közös hullámhosszra kerülése. Napjainkban nagyon sok kistelepülésen szinte csak a közmunka–ami nem más, mint a rabszolgatartás 21. századi formája–, biztosítja, hogy ne haljanak éhen. Sok-sok Bogdán Lászlóra lenne szüksége hazánknak, ahhoz, hogy a jobb életre vágyó magyar emberek számára felcsillanjon a reménye a szegénységből való kitörésre.

Bogdán László: a cigány emberek nem vágynak másra, csak egy kis megbecsülésre, ne emlékeztessék őket arra, hogy csak cigányok!

Bogdán László: more, mi lesz velünk?

Hajdú-Bihar megye abban a bizonyos fejlesztési tornasorban igencsak hátul kullog. Amennyiben Debrecent külön nézzük, akkor a helyzet egyenesen aggasztó.

Városaink zömében is volt fejlődés az elmúlt években,

-tegyük hozzá- hogy döntően Orbán Viktor által hanyatlónak titulált nyugat pénzéből. Az uniós források nélkül megyénk lemaradása az ország fejlettebb nyugati részétől még látványosabb lett volna.

Ugyanakkor a falvaink egy részében a nyomor teljesít jobban

Aki dagasztotta a sarat a szélfútta tetejű házakkal teli utcákban, tudja miről beszélek. Itt a Fidesz csodafegyverének mondott rezsicsökkentés egy fabatkát sem ér. A lakosok többségének még áramra sem telik, gázról talán hallottak. Télen a nagy hidegben az erdőkből hazahúzott fával tüzelnek, ha az elfogy mindent ami a „ház” körül akad felhasználnak, hogy egy kis melegséghez jussanak. A 12 ezer forintos fűtés támogatás egyrészt csak ideig -óráig elég, másrészt sokan még azt sem kapják meg.

Hajdú-Bihar járásai közül a Derecske-Létavértesi járás az országban is a legszegényebbek közé tartozik, erős versenyben a berettyóújfalui járással

Ezekben a térségben élők közül sokan csak vegetálnak, nyomorfalvakban élnek. Szakértők szerint ezeken a településeken két és félszer kisebb az egy lakosra jutó nettó jövedelem, mint a gazdagabb térségekben. Többen elmondták,hogy akadnak olyan családok, amelyeknél gyakorta előfordul, hogy a dögkútból (verem elhullott állatok tetemének) szerzik be az ebédre, vacsorára valót.

A Fidesz kormány azzal ámítja az országot, hogy milyen alacsony a munkanélküliség

Ez biztos igaz a fejlettebb régiókban, a mi megyénk több térségében, településén jóval 10 százalék feletti a munkanélküliség. Sokak szerint van olyan település, ahol akár a 20 százalékhoz is közelít ez a mutató.

A közutak állapota miatt, az infrastruktúra elmaradottsága miatt ezeken a területeken esély sem volt arra az elmúlt közel 10 évben, hogy új munkahelyek jöjjenek létre. A nyomor mélységes bugyrával találkozunk megyénk egyes térségeiben. Mielőtt bárki elkezdene cigányozni, szeretném hozzátenni, hogy a kilátástalan helyzetben levők között szép számmal vannak nem romák is.

Térségünkben egyre több olyan település van,

ahol semmiféle munkalehetőség nincs, se cigánynak, se magyarnak. Ráadásul a kutatások szerint e térségekben a romák többet dolgoznak, mint mások – csak leginkább feketén alkalmazzák őket.Így elmondhatjuk, nem sokkal jobb a nem roma magyar szegények helyzete sem. Többségük ugyanazokban a lemaradó térségekben él, mint a cigányok, sokuk ugyancsak gettósodó környezetben lakik, igen gyakran középkori viszonyok között.

/A fotók A fotók az Igazgyöngy Alapítvány honlapjáról valók, illusztrációk, de a térségben készültek./