Kerítésen innen
Róna Péter: Orbán gazdaságvédelmi terve Mészáros és Tibocz érdekeit figyelembe véve készülhetett
Róna Péter professzor a kormány gazdaságvédelmi tervéről a Népszavának adott interjút. Most, amikor más a Húsvét, mint az eddigiek, úgy gondoljuk az ünnepet is „színesíthetik” azok a gondolatai a közgazdásznak, melyet szemlénkben kiemelünk.
… a „fekete nulla” százalék
Róna Péter szerint az az ember érzése, a magyar kormány nem mérte fel reálisan, hogy mire számíthatunk. Mintha nem foglalkoztak volna azzal, hogy ha tegyük fel, nem lenne ez a csomag, akkor nélküle milyen mutatókat teljesítene a magyar gazdaság:
„Az a benyomásom, hogy nem fogalmazódott meg az sem, hogy kormányzati körök milyen hosszú válságos időszakra számítanak, mennyi idő alatt áll helyre a magyar gazdaság a járvány előtti időszak szintjére. A bejelentésekből az tűnik ki, hogy mindössze két negyedévvel számolnak, s az év végéig mindössze a GDP 2-3 százalékos visszaesésével. Ha így lenne, akkor Varga Mihály pénzügyminiszter egy héttel ezelőtti kijelentésére utalva a gazdaság egy „fekete nulla” százalékkal vészelné át ezt az időszakot. Ha ez reális lenne, akkor 2,5-3 százalék lett volna az ide növekedés válságmentesen.”
A turizmus a „kiemelt”?
Hangsúlyozta, hogy a támogatandó területek listáját feltehetően a lobbiérdekekre támaszkodva állították össze. A kormánytagok számos ilyen tárgyaláson lehetnek túl:
„A turizmusra szánt 600 milliárd forintnál nem nehéz észrevenni, hogy a kormányfőhöz közelálló Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekei jelentős szerepet játszottak ebben a döntésben.
Ugyanakkor kétségtelen, hogy ez az ágazat napjainkban szinte teljesen összeomlott, és az újjárendeződés hosszú időt vehet igénybe. A turizmusból- vendéglátásból élő cégekből számosan lesznek olyanok, amelyek fizetésképtelenné válnak. Ezért is elgondolkodtató, hogy ilyen mértékű gyors segítségre éppen a turizmusnak volt-e szüksége?”
…a mindent központosítani akaró szándékról…
Az önkormányzatok megsarcolásáról úgy gondolja, ez az orbáni, mindent központosítani akaró szándék megnyilvánulása. A kiszervezések elutasítása:
„Németországban – mégpedig sikeresen – éppen ellenkező gyakorlatot lehet tapasztalni. Az ottani alkotmányos szerkezet ugyanis decentralizált. Az az elvük, hogy a helyben jelentkező problémákat ott is kell megoldani. Egy sor dologra nem lehet általános megoldást találni.
A helyi döntésekhez, pedig helyi források szükségesek. „
A szociálisan érzéketlen kormányzati tervről….
Osztotta azok véleményét, akik szerint, annak ellenére, hogy az állásukat megtartó, de csökkentett jövedelemhez jutók kapnak némi állami támogatást, a kormányzati tervekről nem mondható el, hogy szociálisan érzékenyek lennének:
„A magyar kormány az állásukat elvesztettek iránt valóban érzéketlen, a csak 3 hónapra járó álláskeresési járadék összege egyértelműen meg kellene hosszabbítani, különösen ilyen válságos időszakban. Az Egyesült Államokban, ahol természetesen egészen más a gazdaság struktúrája, például az egyéni vállalkozókat is beemelték a munkanélküli segélyre jogosultak közé, és felemelték annak összegét. Az az álláspontjuk, hogy a piac majd eldönti, hogy mikor, kinek a munkájára lesz szükség. Vagyis nem a már meglévő munkát támogatják, hanem azt, hogy az állásukat elvesztőknek minél kisebbek legyenek a szociális gondjai.”
A türk és kínai barátságról….
Az üzletember úgy látja, Magyarországnak súlyos nehézséget okoz majd, hogy ha a kormány minden integrációs törekvésből ki kíván maradni:
„Különösen bosszantó, hogy a még le nem kötött támogatásokat nem csoportosítják át a járvány elleni küzdelemre, illetve a válság terheit könnyítő célokra, holott ezt az Európai Bizottság kifejezetten engedélyezte. ” /…… / „Ezért erre figyelnie kellene a magyar kormánynak, amikor az eddigieknél is nagyobb mértékben kívánná a külgazdasági kapcsolatait a keleti nyitásra építeni. A kínai és közép-ázsiai szállítmányok túldicséréséből, igaz, a minőségi kifogások említése nélkül, legalábbis erre lehet következtetni.”
