Budapesti hétköznapok
A Szent István-napi rendezvények indíthatja újra a gazdaságot
Július közepén lehet kormányzati döntés a nagyrendezvények megtartásáról, amelyre augusztus 15-ig nincs lehetőség – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a kormányinfón.
Ha a járványhelyzet megengedi és a kormány döntése ezt lehetővé teszi,
akkor az augusztus 20-ai Szent István-napi rendezvények megtartására már lesz lehetőség – mondta, jelezve, hogy ez a gazdaság újraindításának is része lenne, hiszen a szolgáltató- és zeneipar, valamint a rendezvényszervezés szenvedte el a legnagyobb veszteségeket a koronavírus-járvány miatt.
Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a munkavállalók számának csökkenésével kapcsolatban a „kevésbé pesszimista” forgatókönyv vált valóra:
120-130 ezer ember veszthette el az állását a vírus miatt
A kormány célja továbbra is az, hogy annyi munkahelyet sikerüljön teremteni, amennyi a vírus miatt megszűnt – közölte.
Jövőre változnak a kisadózó vállalkozások tételes adójára (kata) vonatkozó szabályok.
Gulyás Gergely elmondta: módosító javaslatot nyújtanak be a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslathoz, miszerint ha valaki katázik, akkor hárommillió forint feletti számlák esetén – ha ugyanaz a számlák kibocsátója -, 40 százalékos adót kell fizetni a hárommillió forint feletti részre.
Az a céljuk, hogy a katával történő visszaélések, a bújtatott foglalkoztatás megszűnjön
A kormány megfontolta az iparkamara és más gazdasági szereplők javaslatait, ezért kezdeményezi a módosítást, de idén nem változnak a kata szabályai. Olyan adórendszerre van szükség, amely nem ad okot visszaélésekre.
Gulyás Gergely hozzátette: az iparkamara véleménye is az volt, hogy a kisvállalkozóknak adott adókedvezményekkel a nagyvállalkozások élnek vissza, ezt pedig meg kell szüntetni és eredeti rendeltetésének megfelelően kell alkalmazni a katát.
Megjegyezte, több száz vagy akár tízezer fős foglalkoztatotti létszámot meghaladó cégek is a katát vették igénybe, ami azzal is járt, hogy a munkavállalók munkaügyi védelme is megszűnt.
A 2020-as költségvetést jövő pénteken fogadhatja el az Országgyűlés
A büdzsé a gazdaságvédelem költségvetése, amely olyan fontos előrelépéseket is tartalmaz, mint a 13. havi nyugdíj „visszaépítése” – mondta.
A 13. havi nyugdíj első negyedét a jövő évben az idősek már visszakaphatják, az ehhez szükséges források a 2020-as költségvetésben rendelkezésre állnak.
Gulyás Gergely megerősítette azt is, hogy 2021. július 1-jétől a gyermek születése utáni első hat hónapra járó csecsemőgondozás díj (csed) a korábbi jövedelem száz százaléka lesz és azután csak személyi jövedelemadót kell fizetni.
Mindig is az volt a magyar családpolitika célja, hogy a gyerekvállalása ne jelentse a szegénység vállalást
Példaként hozta fel, hogy 350 ezer forintos átlagjövedelem esetén eddig egy anya nettó 232 ezer forint keresett, a jövőben a kedvezőbb adószabályok miatt 297 ezer forint lesz a csed.
A világban a járványhelyzet rossz, de Közép-Európában az aktív fertőzöttek száma csökken – mondta, reményét fejezve ki, hogy Magyarországon az aktív fertőzöttek száma – a jelenlegi 906-ról – a hétvégére 900 alá csökken.
Arról is kérdezték, hogy kell-e várhatóan egész nyáron a tömegközlekedésben és az üzletekben maszkot viselni.
Gulyás Gergely elmondta: az operatív törzs heti rendszerességgel vizsgálja felül a védelmi intézkedéseket, a következő héten még biztos minden így marad.
Sem teszteket, sem eszközöket nem lehetett könnyen beszerezni a járvány során, és mindenki onnan vásárolta meg, ahonnan tudta. Ha ezt balliberális gazdasági köröktől szerezte be a főváros, az nem meglepő. Ebben, függetlenül attól, hogy ellenzéki vagy kormánypárti vezetésű az adott önkormányzat, megértő – tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy járványügyi készültség van Magyarországon, és a törvényi szabályozásban azt rögzítették, hogy emiatt ugyan van lehetőség rendezvények megtiltására, de a gyülekezési jogot ez nem korlátozhatja.
Általánosságban kijelenthető, hogy ma elegendő az orvoslétszám, de jogos a kritika, hogy vannak olyan szakterületek, ahol hiány van
A lélegeztetőgépek beszerzéséről közölte: indokolt volt a nem invazív gépek beszerzése is, mert a betegek jelentős részénél alkalmazható volt.
Az elmúlt hónapokban a piacon mindenki örült, ha tudott rendelni lélegeztetőgépet, de nem volt garancia, hogy a rendelés meg is érkezik. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tapasztalatai alapján a piacon most is jelentős az érdeklődés, mert az új fertőzöttek száma nagyon magas – mondta Gulyás Gergely. Hozzátette: a cél az, hogy amire nincs szükség, azt adják el.
Kitért arra, hogy elindult a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos nemzeti konzultáció.
„A konzultációval lehet vitatkozni, egyet nem érteni, de a konzultációs ívek eltulajdonítása, összegyűjtése bűncselekmény, személyes adattal visszaélés.”
Szeretnék, ha a főváros felújítaná a hidat
Gulyás Gergely a Lánchíd felújítására vonatkozó kérdésekre elmondta: szeretnék, ha a főváros felújítaná a hidat, ehhez ugyanolyan mértékű támogatást ajánlott a kormány, mint korábban Tarlós Istvánnak.
A főváros azonban a kommunikáción kívül semmit nem tett a felújítás érdekében az elmúlt időben, miközben hatszor annyi pénz van a számláján, mint amennyi a felújításhoz szükséges, de az új közbeszerzés még mindig nem jelent meg – mutatott rá.
Gulyás megjegyezte: statikai problémák vannak a híddal, törmelékdarabok eshetnek le róla, ezt el kellene kerülni, ezért azt kérik, mielőbb írják ki a közbeszerzést és újítsák fel a hidat, mert erre minden forrás rendelkezésre áll.
A fővárosi parkolási díjak emeléséről úgy vélekedett, az semmit sem old meg, és a főváros az elmúlt időben olyan intézkedéseket hozott, amelyek jelentős forgalmi dugókat okoztak, ami környezetvédelmi szempontból sem jó.
A parkolási díjak már most az elviselhető határán vannak, további emelést nem támogatnak – mondta a miniszter.
A Tarlós-érát vizsgáló bizottság felállítására úgy reagált: bárki bármit nyugodtan vizsgálhat, és sok sikert kívánt.
„ha harc, akkor legyen harc”
Gyurcsány Ferenc volt kormányfő fővárost érintő Facebook-bejegyzéséről, amelyben úgy fogalmazott, „ha harc, akkor legyen harc”, azt mondta: Gyurcsány Ferenc kormányzása a rendszerváltozást követően a legsikertelenebb, legkárosabb, leghaszontalanabb időszak volt Magyarországon.
2010-ben 85 százalékos államadóssággal, gyakorlatilag csődben lévő országban, szétvert államigazgatás, elképzelhetetlen mértékben meggyalázott nemzetpolitika mellett kezdték meg a kormányzást – mutatott rá Gulyás Gergely.
Ehhez képest Tarlós István főpolgármester úgy adta át a hivatalát, hogy a főváros éves költségvetésének mintegy 70 százaléka tartalékként rendelkezésre állt. Ezek után felettébb arcátlannak tűnik a volt miniszterelnök bármilyen megjegyzése – mondta.
Arról, hogy mikor lesz a fővárosi közfejlesztések tanácsának következő ülése, azt mondta: korábban már volt napirend is, amikor Karácsony Gergely meglátogatta és azt kérte, egyelőre halasszák el az ülést.
A kormány nem zárkózott el a párbeszédtől, ha a főváros indokoltnak látja, és nem a vitákat keresi, hanem az együttműködés lehetőségét, akkor szeptemberben folytathatják – közölte Gulyás Gergely. A dél-pesti kerékpárút megépítésének elhalasztásáról azt mondta: azt várják, hogy a főváros gondolja meg magát, és remélik nem politikai bosszú áll a döntés mögött. Megjegyezte: azt látják, hogy előkészített, megtervezett, részben uniós forrásokból megvalósuló értelmes projekteket húzott ki a főváros az elmúlt hetekben.
A piaci verseny pártján állunk a sörben is
Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő sör- és üdítőgyártó cégekre vonatkozó, a magyarországi gyártókat segítő javaslatát a kormány támogatja, a miniszter úgy fogalmazott: „a piaci verseny pártján állunk a sörben is”.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a migrációról kifejtette: a kormány továbbra sem fogadja el, hogy a bevándorlásról ne nemzeti hatáskörben döntsenek, továbbá elutasítja a migrációt.
Magyarországon ki lehet mondani, hogy van kapcsolat a terrorizmus és a migráció között
Amíg az a demokratikus döntés, hogy a Fidesz-KDNP által vezetett többség alakíthat kormányt, elutasítják a migrációt, és az európai szerződések világosak abban a tekintetben, hogy ez a kérdés nemzeti hatáskörbe tartozik – jelentette ki.
Az Index körüli helyzetről, és arra a felvetésre, hogy a kormány szájkosarat rakna a szerkesztőségre, azt mondta: a sajtószabadság biztosításához van csak köze a magyar államnak, amelyet a jogszabályok, az alkotmány és a médiatörvény biztosít.
Ezen túl a magyar kormány sajtóügyekbe nem avatkozhat bele, épp az lenne a sajtószabadság megsértése – közölte a miniszter.
Kiemelte: a sokszínű tájékoztatás fontos és értékes.
Szerinte Nyugat-Európában hasonlóan sokszínű tájékoztatás és tájékozódási lehetőség nincs
Forrás: kormany.hu/MTI
