Az álláspontok és az üléspontok dialektikája -Egymást érik a felkészületlenségtől és/vagy a sunyiságtól hemzsegő cikkek, podcast-ok

Ha nem lennék mániákusan papír- és energiatakarékos ember, akkor könnyedén a szemétdombra kívánnám a hazai sajtó és média részéről az ukrajnai háború kapcsán közzétett szinte valamennyi “alkotást”. Sajnos, se szeri, se száma a felkészületlenségtől és/vagy a sunyiságtól hemzsegő cikkeknek, podcast-oknak és hasonlóknak.

Például olyankor nyílik a zsebemben a bicska,

amikor egyesek Zelenszkij ukrán elnököt következetesen hülye színésznek mutatják be, holott pont színészetet nem tanult, ám végzettségét tekintve igazi jogász. Vagy amikor ugyanezek hosszasan méláznak az ukrán oktatási, valamint nyelvtörvény rettenetei kapcsán, megfeledkezve arról, hogy például az orosz hasonló jogszabályokkal összehasonlítva az ukrán rendelkezések, valamint gyakorlat akár szélsőliberális elhajlásnak is tekinthető. Kétségtelen, a vonatkozó ukrán szabályozás igen távol áll a finnyás nyugati mintáktól, amint Ukrajna általában sem nevezhető a demokrácia bástyájának, arról nem is beszélve, hogy oligarchisztikus gazdasági berendezkedése sajnos közel azonos az orosszal. Az eredmény viszont az erre, vagy arra feltüzelt közvélemény, amely egyébként pont olyan tudatlan, mint az azt formálók.

A botcsinálta “szakértőkön” és “publicistákon” túl

szerencsére akadnak még tudós emberek, felkészült kutatók, akik tényleg a lelküket kiteszik a korrekt és alapos helyzetábrázolásért, az okok megfejtéséért. Javaslom, a médiamegosztókat, leginkább a YouTube-ot átböngészve inkább az akadémiai szintű és tényleg tudományos anyagokból tájékozódjunk, ha érteni akarunk valamit ebből a szörnyű háborúból. Meglepő módon ezek egészen naprakész igénnyel tárják elénk a tényleges tudnivalókat.

Mindamellett örülök annak,

hogy a hülyeségnek a sunyiságtól hemzsegő cikkek és ostobaságnak üzleti alapon terepet adó nagy “social media” platformok, főként a Facebook és a Twitter csillagai mintha leáldozóban lennének, legalább is a forgalmi adataik és tőzsdei értékük immár tartósnak nevezhető zuhanása fényében. Pedig frivol módon, a világ egyik legagresszívebb kaptalistája, Elon Musk most éppen a sajtószabadság nevében rugdalja ki új tulajdonának, a Twitternek a főnökeit és dolgozóit, tehát azokat, akik a platformjukon megszólalók nekik nem tetsző részét rugdalták ki módszeresen, illetve veszi vissza a kirúgók által kirúgottakat. A közéleti, közismereti káosz viszont mégis egyre nagyobb.

Javaslom, ha valaki tényleg a béke pártján áll, az áldozzon annyit, hogy leül, és a sok sunyiságtól hemzsegő cikken túl kikeresi a szenzációs címeken túli hosszabb, akár több órás tanácskozások, előadások videóit. Tanulságos lesz. Például megtudhatjuk, hogy Ukrajnában jelenleg nem azért kisebb az infláció, mint Magyarországon, mert annyira szerencsés lenne, hogy a szomszédjában nem dúl háború.

Szanyi Tibor: áramkabaré - Ha már lúd, legyen rajta hab