A fantasztikus négyes: Magyarország visszatér az űrbe!

A HUNOR – Magyar Űrhajós Program egy orvossal és három mérnökkel kezdi meg a kétéves kiképzését Magyarország újonnan felállított hivatásos űrhajósállományának.

A kutatóűrhajós program keddi sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozták a négy jelölt személyét

Cserényi Gyula, Kapu Tibor, Schlégl Ádám és Szakály András alkotják azt a magot, akik közül egy valaki közel egy hónapos tudományos küldetésen vesz majd részt a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.

Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a megnyitó beszédében kiemelte:

„Magyarország visszatér az űrbe”

Az alapján, hogy 1980-ban – a sajtótájékoztatón vendégként jelen lévő – Farkas Bertalan űrrepülése milyen erős katalizátorként hatott a magyar tudományos életre, igen megalapozott a mostani űrhajós program legfőbb célkitűzése, hogy hosszan tartó, felívelő pályára állítsa a magyar tudományt és high-tech ipart – foglalta össze a program hosszútávú törekvéseit.

Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) elnöke elmondta: a kormány a legjelentősebb hazai űrkutatási és űrtechnológiai műhelyt, az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriumát jelölte ki ennek az összetett programnak a koordinációjára, végrehajtására, valamint szakmai vezetésére. A HUNOR Programmal az űrhajós-válogatás, -kiképzés és a Nemzetközi Űrállomáson folytatott kísérletezés is felkerült a ELKH-ban fellelhető képességek széles palettájára.

Magyari Gábor, a HUNOR Program űrhajósválogatásáért és kiképzéséért felelős szakmai vezetője közölte, hogy a beérkezett 240 érvényes jelentkezést az Európai Űrügynökség, a NASA, a Nemzetközi Űrállomás és a program magánipari partnerének, az Axiom Spacenek követelményeivel összhangban szűkítették a bemutatott négy kiképzendő űrhajósra. A csaknem egyéves válogatási folyamaton tesztelték a versenyben lévők szellemi teljesítőképességét, a testük teherbírását, a személyiségük stabilitását, tudományos munkaszínvonalát és hogy képesek-e csapatban ugyanúgy együttműködni, mint ahogyan vezetni is, amikor kell – tájékoztatott a szakember.

A négy kiválasztott jelölt között van Cserényi Gyula 33 éves erősáramú villamosmérnök; Kapu Tibor 31 éves űripari fejlesztőmérnök; Schlégl Ádám klinikai ortopédsebész és Szakály András 40 éves repülőipari-tervezőmérnök.

Szakály András bizakodva emelte ki a HUNOR Program potenciálját, hogy a beinduló technológiai és tudományos fejlesztések kiváló magyar mérnökök egyre nagyobb számban találjanak a képességeiknek megfelelő szakmai kihívásokat itthon. 

Schlégl Ádám a távgyógyítással kapcsolatos tudományos előrelépések miatt várja azt, hogy a programban annál is több emberi életért tud tenni, mint eddig nap mint nap a műtőkben. 

Cserényi Gyula azzal a bizalommal fordul az űrállomás veszélyeihez, mint a munkájával korábban is járó döntési helyzetekhez. 

Kapu Tibor kijelentette: elszántan néznek szembe a következő két év kihívásaival.

A HUNOR Magyar Űrhajós Program célja egy magyar kutatóűrhajós feljuttatása a Nemzetközi Űrállomásra, ahol csaknem egy hónapon át döntően magyar fejlesztésű tudományos kísérleteket fog végrehajtani.

A fantasztikus négyes

Már csak az a kérdés, hogy miért éppen négyen maradtak a jelöltek? És miért nincs egyetlen nő sincs köztük? Akár azt is meghatározhatták volna a kiválasztás során, hogy a végére két-két férfi és nő maradjon. De nem így tettek.

Persze, jól tudom még mindeddig nagyon kevés nő járt az űrben. Bár, igaz a Szovjetunió ebben élen járt, hiszen Valentyina Tyereskova már 1963-ben részt vett űrrepülésen, azonban a következő női űrhajósra közel 20 évet kellett várni. Szvetlana Szavickaja 1982-ben volt az első nő a Szaljut-7 űrállomáson, majd két évvel később ő volt az első nő, aki „űrsétát” tett.

Az első amerikai űrhajósnő Sally Ride 1983-ban volt a Challenger legénységének a tagja. Egy évvel később Anna Lee Fisher volt az első édesanya az űrben.

Amúgy Ferencz Orsolyáék várhattak volna egy hónapot és akkor a „Mercury Seven” bemutatásának 64. évfordulóján mutathatták volna be a magyar szenzációs négyest.

1959. április 9-én a NASA egy washingtoni sajtókonferencián mutatták be az Original Seven (Eredeti Hét) vagy Astronaut Group 1 (1. Űrhajóscsoport). Az űrhajósok a Mercury-program, a Gemini-program és az Apollo-program repülésein vettek részt.

Ők heten: Scott Carpenter, Gordon Cooper, John Glenn, Virgil Grissom, Walter Schirra, Alan Shepard és Donald Slayton.

Deke Slaytonnál az ellenőrző orvosi vizsgálat pitvarfibrillációt (enyhe szívritmuszavar) jelzett, ezért eltiltották a repüléstől. Ő így évekig nem repülhetett, majd egy kockázatos szívműtét után engedélyt kapott az űrrepülésre. Végül Deke Slayton 1975-ben a Szojuz-Apollo porgramban vett részt.

John Glenn pedig, mint a világ legidősebb űrhajósa 1998-ban a Discovery amerikai űrrepülőgép STS–95 jelű repülésén vett részt.

HUNOR, magyar űrhajós kiválasztás: huszonhatan maradtak!