„A kormány célja, hogy a műemlékek ne kihasználatlanul és leromlott állapotban álljanak, a törvény elő fogja segíteni a fenntartható és méltó használatukat, értékőrző felújításukat, az épületek közműfejlesztését és lakórendeltetéssel való hasznosítását” – mondta Csepreghy Nándor, Lázár János tárcájának államtitkára a nemzeti örökség kiemelt műemlékeinek „valódi nemzeti terekké” alakítása és a magántőke bevonásával való megőrzése koncepciójának indoklására.
Szia Uram, kell egy kastély?
Már a nyáron elindulhat a várak, kastélyok, kúriák állami elajándékozása. Lista sincs, bármelyik szabadon vihető, a milliárdokért felújítottak is, és csak egy kérelem kell hozzá, amelyet Lázár János bírál el. Tiborcz István és Mészáros Lőrinc nyomába lépve nyilván sok NER-vitéz vágyik saját kastélyra. A még csak nem is piacra dobni, hanem elajándékozni tervezett ingatlanok és műtárgyak könyvi nettó értéke – a vagyon kezelésével megbízott Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési (NÖF) Nonprofit Kft. tavalyi beszámolója szerint – alig 16,5 milliárd forint.
A kormány „új alapokra” kívánja helyezni a műemlékek további fejlesztését és fenntartását azzal, hogy lehetővé teszi azok ingyenes tulajdonba, illet vagyonkezelésbe adását.
A példátlan szabad rablás lehetősége a szintén Lázár János minisztériuma által jegyzett új építészeti törvény márciusban társadalmi vitára bocsátott koncepciójában is felsejlett. Abban szó esett egy újonnan létrehozni kívánt Nemzeti Műemléki Alapról is, amely „főként”, de nem kizárólagosan pályázati rendszerben nyújtana támogatást műemlékek felújításához, megteremtve a kiskaput az egyedi döntéseken alapuló pénzosztásra is.
Új NER-pénzcsap
A Magyar Építész Kamara (MÉK) műemléki tagozata ennél is jobban megrettent a kastélyokkal foglalkozó passzusok miatt. Ahogy különvéleményükben írták:
„a kastélyokkal való kereskedés gondolata túlzottan vállalkozóbarát” és „fennáll a közösségi vagyon megkárosításának veszélye”.
A tagozat szerint ez „nagyon veszélyes tendenciát generálhat”. De ez a legkevésbé sem hatotta meg a jogszabályalkotókat, sőt külön törvényt írtak a nemzeti örökség kiemelt műemlékeinek „valódi nemzeti terekké” alakítására és a magántőke bevonásával való megőrzésére.
Hajt a tatár?
A törvénytervezetet június 2-ig lehetett véleményezni, és a héten már be is nyújtották a parlamentnek. Ha az Országgyűlés elfogadja, 15 napon belül hatályba lép. Így a nagy állami kastélyosztás már a nyáron elkezdődhet. A kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényben már az elején leszögezik, hogy
az állam elismeri a magánszereplők társadalmi értékteremtő szerepét és védeni kívánja „közérdekű erőfeszítéseiket” a szükséges jogszabályi környezettel.
Egy lakcímváltozás bejelentéséhez több a macera!
A saját kastélyra, várra, történelmi parkra vágyó magánszemélynek vagy cégnek csupán egy kérelmet kell benyújtania Lázár János építési miniszternek, aki eldönti, hogy az abban foglaltak megfelelnek-e „a törvényben meghatározott céloknak és alapelveknek”.
A feltételek között szerepel az állagromlás megakadályozása, illetve az épület látogathatóságának biztosítása. Csakhogy ez csak azokra a kastélyokra érvényes, amelyekben a vagyonátadáskor múzeum, könyvtár, közgyűjtemény működött.
A többi örökre magánbirtokká változhat. Az ingatlanokban található bútorok, festmények, ingóságok szintén ingyen kerülnek a jelentkező birtokába.
Az uniós forrásból felújított műemlékek esetén a támogatás felhasználásakor vállalt kötelezettségeket azonban teljesíteni kell.
Mindez igaz azokra azokra az ingatlanokra is, amelyeket nem örökbe, csupán 99 évre szóló vagyonkezelésbe vesznek át a vállalkozó szellemű tehetősök.
Forrás
Szia Uram, kell egy kastély? - Lázárék bútorostól, festményestől ingyen átadnák a felújított kastélyokat