Bosszútörvény, avagy milyen lesz a pedagógusok új életpályája?

A gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülésének javítása a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslat célja, amelynek tárgyalását pénteken délután kezdte el az Országgyűlés.

Előterjesztő: cél, hogy javuljon a gyermekeket oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése

Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára expozéjában elmondta: az új életpályamodell célja, hogy a gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése is javuljon. Ismertette: a törvényjavaslat létrehozza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt. Az új szabályok minden, a köznevelésben foglalkoztatottra ki fognak terjedni.

Az államtitkár a javaslat legfontosabb elemeként beszélt az új, teljesítményalapú bérrendszerről. Közölte, az új bérrendszer megtartja a korábbi, ötfokozatú előmeneteli rendszert, azokhoz azonban széles bérsávot rendel. Az életkor nem lesz meghatározó elem ebben – mondta.

Maruzsa Zoltán azt mondta, a sávos bérstruktúra azért is fontos, mert – az Európai Bizottsággal kötött megállapodás szerint is – a következő időszakban több lépcsőben jelentős béremelés lesz, ennek végrehajtásában a kormány indikátorokat vállalt, a teljesítéshez szükség van a rugalmasságra.

Közölte, a béremelést elindították, januártól 10 százalékos emelést előlegeztek meg a költségvetésből, a javaslat elfogadása után, július 1-től ismét biztosítják a többletet a költségvetésből addig, amíg Magyarország hozzáfér a neki jogosan járó uniós forrásokhoz.

Az előterjesztés kiemelkedő elemeként beszélt arról, hogy a kedvezményezett, felzárkózó településen lévő köznevelési intézményben dolgozó pedagógusok az alapbérük 20 százalékának megfelelő többletjuttatásra lesznek jogosultak.

Az államtitkár közölte: a jövőben a jubileumi jutalom minden pedagógusnak jár

Mint mondta, fontos eleme a javaslatnak a teljesítményértékelési rendszer is, amelynek bevezetésével jelentősen csökken a pedagógusok adminisztratív terhe. A pedagógusok szabadsága egységesen ötven napra emelkedik, ebből 15 felett rendelkezhet az igazgató.

A munkaköröknél alapszabály marad a pályáztatás, ez alól tankerületi intézményben kizárólag beosztott pedagógusnál lehet kivételt tenni. Hozzátette: a próba- és lemondási idő egységesen három hónap lesz, a felmondási idő a munkatapasztalat hosszától függ, annak ideje 2-8 hónap, a rendkívüli felmentésre 15 nap lesz.

Az államtitkár elmondta, hogy a heti óraszám 22-26 óra, de ezen a téren további lehetőségeket is mérlegelnek. Veszélyhelyzeti szabálynak nevezte a tanév meghosszabbításának lehetőségét egy hónappal.

A pedagógusok átirányítását lehetségesnek tartotta az államtitkár, aki szerint a változás az lesz, hogy egy tanévre is ki lehet rendelni a pedagógust más iskolába, de csak a járáson belül, és meghatározott élethelyzetekben a pedagógus hozzájárulására is szükség van.

Az államtitkár cáfolt szerinte téves állításokat. A pedagógusok számáról azt mondta, Magyarországon is idősödik a pedagógustársadalom, ezért fokozott erőfeszítéseket kell tenni a fiatalok bevonzására, de Magyarországon kevesebb gyermek jut egy pedagógusra, mint Európa számos más régiójában. Szólt a pedagógusképzésben tanulók számáról és úgy értékelt, a pedagógusképzés továbbra is népszerű, lesz utánpótlás.

Maruzsa Zoltán elmondta, a tankerületi rendszer létrehozásával megszűnt az a világ, hogy gazdag településnek jó iskolája, szegénynek pedig csak gyenge iskolája lehet

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a magyar diákok jó teljesítményt nyújtanak a világ legrangosabb megmérettetésein, a TIMSS- és PISA-méréseken, és az adatok azt mutatják, a családi háttér iskolai teljesítményre gyakorolt hatása is csökkent.

Beszámolt arról is, hogy a javaslat benyújtását „minden idők talán legátfogóbb egyeztetése” előzte meg. Érdemi és tartalmi egyeztetés volt, az 58 témakörből 34 területen változott jelentős mértékben az előterjesztés szövege – közölte.

Dunai Mónika (Fidesz) alapkérdésnek nevezte, hogy a parlamenti frakcióknak sikerül-e egyetértési pontokat találniuk. Hangsúlyozta, minden politikai frakciónak színt kell vallania arról, hogy mit tart fontosabbnak: a megoldások keresését vagy a kaméleonpolitikát, amikor a baloldali politikusok itthon a pedagógusok béremeléséért tüntetnek, Brüsszelben pedig mindent megtesznek azért, hogy a Magyarországnak járó pénzek ne érkezzenek meg.

A javaslat pozitívumai közül kiemelte, hogy az életkor helyett nagyobb hangsúlyt kap a minőségi oktatás, az alapszabadság 46-ról 50 napra emelkedik.

A törvénytervezetet a frakció támogatásáról biztosítva jelezte: képviselőcsoportjuk is több módosító indítvánnyal él, köztük a heti óraszámot 24 órában rögzítenék.

A javaslat a munkaidővel összefüggésben azt rögzíti, hogy 22-26 órát kellene kötelezően tanítani. Ugyanakkor az ezzel kapcsolatban érkezett kérést, azaz a kötelező óraszám 24 órában való rögzítését lehet tárgyalási alapnak tekinteni.