Kerítésen túl
Ítélet a világraszóló dízelbotrány ügyben – Beismerő vallomás fejében enyhe ítélet
Elítélték, Rupert Stadlert, a német Volkswagen csoporthoz (VW) tartozó Audi autógyár igazgatótanácsának volt elnökét a VW dízelbotrányának eddigi legnagyobb szabású büntetőperében.
Felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélte kedden a müncheni tartományi bíróság Rupert Stadlert, a német Volkswagen csoporthoz (VW) tartozó Audi autógyár igazgatótanácsának volt elnökét a VW dízelbotrányának eddigi legnagyobb szabású büntetőperében.
Beismerő vallomás fejében enyhe ítélet
Rupert Stadlert egy év kilenc hónap felfüggesztett szabadságvesztésre és 1,1 millió euró pénzbüntetésre ítélték csalásért. A nem jogerős ítélet megfelel a volt vállalatvezető és a bíróság áprilisban, az ügyészség beleegyezésével kötött szóbeli megállapodásának, miszerint viszonylag enyhe büntetést kap, ha beismerő vallomást tesz.
A májusban tett vallomásban elismerte, hogy bár legkésőbb 2016 júliusában tudomást szerzett az Audi egyes dízelmotortípusainál alkalmazott manipulációról, mégis utasítást adott az érintett gyártmányok forgalmazására, illetve nem akadályozta meg értékesítésüket, amivel csalást követett el. Bűncselekménye mintegy 250 ezer Audit, valamint 71 ezer Volkswagen és 112 ezer Porsche márkájú kocsit érint, amelyekhez az Audi szállította a motort.
A vádlott az első vállalatvezető, akit elítéltek Németországban a VW dízelbotránya miatt. Elítélték két beosztottját is, akik ugyancsak beismerő vallomást tettek, és viszonylag enyhe büntetést kaptak. Wolfgan Hatz, az Audi motorfejlesztési részlegének korábbi vezetője két év felfüggesztett szabadságvesztést és 400 ezer euró pénzbüntetést, Giovanni P. fejlesztőmérnök egy év kilenc hónap felfüggesztett börtönbüntetést és 50 ezer euró pénzbüntetést kapott, amiért részt vettek az Audi, a Volkswagen és a Porsche gyártmányaihoz készült – manipulált – dízelmotorok kifejlesztésében.
A per 2020-ban kezdődött
Rupert Stadlert 2007-ben nevezeték ki a Győrben motorgyárat működtető Audi vezetőjének. Az anyavállalatnál kirobbant dízelbotrány a harmadik évben érte el, 2018-ban vonták eljárás alá, szökés veszélye miatt négy hónapig előzetes letartóztatásban tartották. Az Auditól 2019-ben menesztették, pere 2020-ban kezdődött.
A VW dízelbotránya 2015 szeptemberében robbant ki, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a vállalatcsoportot, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az érintett csaknem 11 millió járműből 8,5 milliót az Európai Unióban adtak el.
A VW az autóipar legnagyobb szereplője, a csoporthoz tartozik a névadó Volkswagen és az Audi mellett a Bentley, a Bugatti, a Cupra, a Lamborghini, a Porsche, a Seat és a Skoda, valamint a Ducati sportmotorkerékpár, és saját márkájú haszonjárművei mellett a Scania és a MAN tehergépjárműveket is a VW gyártja.
Szerző
