Budapesti hétköznapok
Áldozatsegítési kormányprogram – Megelőzés és érdekvédelem
Az áldozatsegítés a kormány, illetve az Igazságügyi Minisztérium számára nemcsak törvény által előírt feladat, hanem erkölcsi kötelesség is – mondta a tárca parlamenti államtitkára a Nemzeti Áldozatsegítési Koordináló Mechanizmus létrehozásáról szóló megállapodás aláírása alkalmából pénteken Budapesten.
Az áldozatsegítés a kormány, illetve az Igazságügyi Minisztérium számára nemcsak törvény által előírt feladat, hanem erkölcsi kötelesség is – mondta a tárca parlamenti államtitkára a Nemzeti Áldozatsegítési Koordináló Mechanizmus létrehozásáról szóló megállapodás aláírása alkalmából pénteken Budapesten.
Megelőzés és érdekvédelem
Répássy Róbert kiemelte, négy minisztérium és három állami szerv e területen felismerte az együttműködés fontosságát; a cél az áldozatok jogainak maradéktalan érvényre juttatása és az áldozattá válás megelőzése.
„Jó néhány olyan feladat van, amelyben szükség van erre az együttműködésre annak érdekében, hogy az áldozatok minél hatékonyabb segítséget kapjanak”
– fűzte hozzá.
Országos hálózat
Az Igazságügyi Minisztériumnak van egy általános áldozatsegítési feladata, és ennek keretében mára az áldozatsegítő koordinációs központokat országos hálózattá bővítik; ez a munka már közvetlenül a befejezés előtt áll. A most létrehozott koordináló mechanizmus az áldozatvédelem újabb mérföldköve – hangsúlyozta az államtitkár.
Elmondta, egyfajta egyszerűsített, úgynevezett egyablakos rendszert szeretnének létrehozni annak érdekében, hogy a bűncselekmények áldozatainak ne kelljen sokáig keresniük azt, hogy hol kaphatnak segítséget, mindig egyértelmű legyen számukra, hogy melyik az a szerv, amelyikhez fordulhatnak.
Fő cél a hatékonyság növelése
„A megállapodásban lefektetjük, hogy milyen területeken és hogyan működünk együtt, illetve azt is, hogy ez a koordináció állandó lesz ezen szervezetek között”
– közölte Répássy Róbert, aki fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács részvételével az áldozattá válás megelőzése is az együttműködés hangsúlyos eleme lesz.
Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára elmondta, az együttműködés azt szolgálja, hogy hatékonyan tudják segíteni azokat az embereket, akik valóban bajban vannak, és erre szükségük van; a legfontosabb, hogy az akut krízishelyzetbe kerülő ember azonnali és hatékony segítséget kaphasson.
Családon belüli erőszak
A családügyi ágazat elsősorban a családon belüli erőszakkal szembeni fellépésért felelős, és 2010 óta ezen a területen is hatalmas előrelépések történtek – mondta Hornung Ágnes, kiemelve, hogy ez idő alatt háromszorosára nőtt a krízisközpontokban lévő férőhelyek száma.
A családon belüli erőszakot elszenvedők a menedékházakban teljes körű ellátást kapnak, beleértve a pszichológiai segítséget is, működnek az ambulanciák, illetve egy kampány is, mely azt a célt szolgálja, hogy az áldozatok tudomására hozzák az igénybe vehető lehetőségeket, illetve az áldozatok környezete könnyebben felismerje a bántalmazásra utaló jeleket – sorolta.
Szoros koordináció
A megállapodást Hornung Ágnes és Répássy Róbert mellett a Miniszterelnökség képviseletében György István területi közigazgatásért felelős államtitkár, a Belügyminisztériumtól Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár, valamint Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke, Jenei Zoltán országos kórházfőigazgató és Balogh János országos rendőrfőkapitány látta el kézjegyével. A családokért felelős államtitkárság a megállapodás mellé kiadott háttéranyagban azt írta,
az Igazságügyi Minisztérium a különböző bűncselekmények áldozatainak nyújt szolgáltatásokat, a Belügyminisztérium koordinálja az emberkereskedelem elleni kormányzati fellépést, nyomon követi az emberkereskedelem áldozatait segítő munkát és ehhez a tárcához tartozik a gyermekvédelem is, míg a Kulturális és Innovációs Minisztérium célzottan a kapcsolati erőszak áldozatait segítő, differenciált ellátórendszert tart fenn.
20 krízisközpont, 8 titkos menedékház, 20 „félutas ház”
A családügyi államtitkárság beszámolója szerint jelenleg 20 krízisközpont, 8 titkos menedékház, 20 „félutas ház” és hét kríziskezelő ambulancia segíti az áldozatokat.
Az ellátórendszer bővülésének köszönhetően jelenleg mindig van a rendszerben olyan üres szoba, amely akár az éjszaka közepén is elfoglalható, nincs olyan helyzet, amikor egy menekítés a férőhely hiánya miatt hiúsul meg.
Kitértek arra, hogy míg a krízisközpontokba és titkos menedékházakba kerülő áldozatok túlnyomó többsége alacsony társadalmi státuszú, addig az ambulanciákat felkeresők 80 százaléka közép- és felsőosztálybeli.
A menekített évi 1200-1300 áldozatból 10 főnél mindig kevesebb a férfi áldozatok száma, az ambulanciáknál a férfi bántalmazottak aránya 10-15 százalék.
Az államtitkárság az ambulanciák számának növelését tervezi és ezeknek az áldozatsegítés mellett komoly szerepük lesz a megelőzésben is.
A prevenció azért is kiemelten fontos, mert például az a gyermek, aki bántalmazó családi környezetben nő fel, felnőttként nagyobb valószínűséggel válik bántalmazottá vagy bántalmazóvá. Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) a kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatait segíti.
A „kapcsoljegybol” nevű, 2020 óta elérhető applikáció külön a felnőtteknek és külön a gyerekeknek nyújt hasznos információkat a témában – ismertette a családokért felelős államtitkárság.
Szerző
