Banánköztársaság
Gábor György: nem az a különbség Jézus és az írástudók között – ahogy azt Orbán magyarázza
Gábor György vallásfilozófus, akinek Orbánnal ellentétben tényleg szakmája a gondolkodás, a tusványosi beszédről.
Mi is sokat füstölögtünk már Orbán Viktor tusványosi beszédének tartalma miatt, most azonban lássuk, mit emelt ki belőle Gábor György vallásfilozófus, akinek Orbánnal ellentétben tényleg szakmája a gondolkodás.
A tusványosi beszédét követően Orbán néhány „spontán” kérdésre válaszolt papírból
Az utolsó válaszának első része így hangzott: „Az én felfogásomban a hatalom az a közös cselekvés képessége. És a fölfogásom szerint ennek van biblikus alapja. Van az a rész az írásban, hogy úgy beszélt, mint akinek hatalma van és nem úgy, mint az írástudók. Ha ezt lefordítom a saját szakmám nyelvére, ez azt jelenti, hogy képes volt arra, hogy közös cselekvést idézzen elő, anélkül, hogy mint az írástudók, valami jogszabállyal rákényszerítse az embereket a cselekvésre. Tehát előidézni közös cselekvés képességét külső kényszer nélkül, belső lelki hatásokkal. Ezt tekintem én hatalomnak. És ez az én szakmám, amivel foglalkoznom kell. Ez a filozófiai megközelítés.”
Máté 7.29.
A bibliai rész, amire Orbán utal, csak épp nem jutott az eszébe, hogy honnan is az idézet, közvetlenül Jézus hegyi beszéde után található:
„Mert úgy tanítja őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.” (Máté 7,29)
Csakhogy a bibliai szövegben a görög szó (ἐξουσία – lehetőség, képesség, hatalom) Jézus vonatkozásában azt jelenti, hogy nem egyszerűen jelentős szónokként beszélt, hanem úgy, ahogy ember nem tud beszélni, ugyanis beszédében a transzcendens, azaz az isteni hatalom érződött, s ezért is írja a szöveg, hogy megdöbbentek (ἐξεπλήσσοντο) az emberek. Vagyis nem az a különbség Jézus és az írástudók között – ahogy azt Orbán magyarázza –, hogy Jézus külső kényszer nélkül, belső hatásokkal tanít, míg az írástudók „valami jogszabállyal” kényszerítik rá az embereket a cselekvésre, hanem az, hogy Jézus beszédében az isteni hatalom érződött. Az értelmezések szinte kivétel nélkül azt hangsúlyozzák, hogy igenis Jézus törvényt adott, a legnagyobbat és a legjelentősebbet, törvényt, ami Isten országának perspektíváját nyitja meg.
„Ez az én szakmám, amivel foglalkoznom kell”
Vagyis Orbán Viktor kellő visszafogottsággal önmagát Jézushoz hasonlította, szerény személyét a keresztény Megváltóval állítva párhuzamba:
„ez az én szakmám, amivel foglalkoznom kell.”
Ezt a kérdést bizonyára elintézi majd orvosával, gyógyszerészével. De ha Jézus az Isten országának perspektíváját vetíti előre, Magyarországot jelen állapotában, s a jelen állapotából kikövetkeztethető perspektíváját tekintve nem tűnik célszerűnek és főként nem objektívnek Isten országával azonosítani.
Szerző
Friss
- Politikusok egymás közt 2025 Magyarországán: ‘annyira ócska válasz lett ez, hogy az még Önhöz is méltatlan – pedig ez a léc eleve nincs túl magasan’
- Lázár György: Palladino USA-ügyvivő már be is nyújtotta a számlát…? – Trump azt követeli, hogy….
- Feketelista infó: 517 ezerre nőtt a bankoknak hosszasan tartozók száma
- Parlamenti államtitkár: ‘Brüsszel Péter’ és Kollár Kinga küldte ide a LIBE bizottságot – Lánczi Tamás ráerősítésével
- Nem csak Bohár ‘lódít’, Orbán Viktortól sem áll távol a ‘nagyotmondás’ – most sem….
- A legerősebb demokrácia, avagy mi már Trump voltunk, amikor Trump még nem is volt
- Ha járna-kelne, vagy vásárolgatna a hosszú hétvégén – Húsvéti erősítéssel készül a MÁV-csoport
- Magyar Péter Bohár Dánielnek: vége van, elvtársak. Vége van
- Lemondott a Hadházy-féle hídfoglalást engedélyező kúriai bíró – Sztálin elvtárs kéjesen nyújtózik egyet odalent
- Billegő időjárás előrejelzés húsvétra