Banánköztársaság
A Bankszövetség egy bűzlő ….kupac
Nem trágárkodni akarok, csak kerestem a megfelelő kifejezést a Bankszövetség jellemzéséhez, és a bűzlő ürülékkupac tűnik a legpontosabb megfogalmazásnak. Az, hogy a magyar bankszövetség lényegében az összes magyar bankot képviseli, önmagában is csoportot jelent.
Még mindig a devizahitel
Ez az egylet azonban még sincs olyan szervezettségű, hogy egy jogilag is alátámasztható álláspontra jusson a napjainkban újra felforrósodott kérdésben, azaz hogy tisztességes volt-e ez a negyedszázadot átölelő devizahiteles műveletük, avagy sem? Ennek okán tehát csak egy random létező, egymás hegyén-hátán látszólag versengő pénzintézetek alkalmi galerijéről beszélhetünk. Eddig a kupac. Az ürülék pedig onnan adódik, hogy ami pénzt eddig felemésztettek, annak sarát most hazugság formájában ki is lökték magukból. A tétova magabiztosságuk szerint azonban ők is érzik a büdöset.
Ám kezdjük az elején!
A devizahitelek történetének delelőjén, amikor egyesek már aggodalmukat fejezték ki, hogy t.i. “Jézusom, mi lesz ebből?”, akkor 2006 január 31-é a Bankszövetség egy hetyke nyilatkozatot adott ki az MTI-n keresztül, miszerint
“Mivel a devizahitelek túlnyomó többsége hosszabb lejáratú (lakás- és gépkocsi-finanszírozási) hitel, az esetleges néhány napos nagyobb árfolyamingadozások a törlesztési terheket érdemben nem változtatják meg. Nem kell tehát attól félni, hogy az árfolyamkockázat miatt a devizában hitelt felvevő háztartásokat súlyos veszteségek érhetik.”
Biztatás volt ez a javából, mondhatnánk közös banki reklám, és a lakosság ennek megtelően olyan vad devizás hitelfelvételbe fogott, mintha nem lett volna holnap. De lett. Jött ugyanis a 2008-as pénzügyi világválság, aminek következtében a svájci frank bemutatta a “menekülő-valuta” jellegét, s ennek megfelelően jól felszökött az árfolyama.
A Bajnai-kormány ekkor, azaz 2009-ben kipofozott a bankokból egy ún. Magatartási Kódexet, ami viszont annyira egyértelművé tette a sunyiságukat, hogy onnantól kezdve az ügyfelek elkezdtek menekülni ettől a formától, majd az Orbán-kormány 2011-ben egyenesen be is tiltotta a lakossági deviza-alapú hitelezést.
Ekkorra már azonban benne voltunk a pöcegödörben a hatalmas devizahitel-állomány folytán.
Forintosítás
A rettenet közepette azonban volt egy hatalmas mázli is, ugyanis a kormány 2015. január 1-től forintosította a főleg svájci frank alapú hiteleket, nagyjából két héttel az addig elképzelhetetlen művelet előtt, amikor is a svájci jegybank az egész világ döbbent ámulatára eleresztette a frank árfolyamát.
Ha a forintosítás csak egy hónap múltára lett volna időzítve, azt a tragédiát így utólag is hadd ne képzeljük el!
Az ezt követő, tehát máig ható 10 évben új drámák már nem keletkeztek, viszont az addigiak fokozott erővel nyomták agyon a lakosság érintett részét, alighanem 2 milliónál is több embert. Elárverezett házak és lakások, tönkrement házasságok, megnyomorított gyermekkorok, meg még sok minden halmozódott fel úgy hogy egyesek az elképesztő léptékű törlesztéseik dacára még 15 év múltával is többel tartoznak forintban, mint amennyit felvettek.
A devizahitelek ügyét Horvátországban tisztességesen, Lengyelországban felemásan, Magyarországon pedig galád módon rendezték
A horvát és lengyel rendezések lényege a “Vissza a babaruhát!” koncepció, ami annyit jelent, hogy a hitelfelvevő csak annyi kunával, vagy zlotyval tartozik, amennyit felvett, s az árfolyamváltozásokból fakadó kockázatokat és egyéb csalafintaságokat pedig vigyék el a bankok! A horvát pénzintézetek, köztük a helyi Erste stb. eleinte prüszköltek, majd a nyugati “anyukáik” nyomására visszavonták a tiltakozásaikat és fizettek. Bizony, az “anyuka” nélküli OTP is fizetett, mint a katonatiszt, testületileg beismerve, hogy tisztességtelenül jártak el.
Előállt tehát az a helyzet, hogy azok a bankok, amelyek Horvátországban kapituláltak, kitartanak amellett, hogy ugyanazon devizahiteleik Magyarországon tisztességesek. Mintha mondjuk ugyanaz az üdítőital Horvátországban mérgező, Magyarországon pedig kristálytiszta forrásvíz lenne.
Van már ítélet
Márpedig az Európai Bíróság 2025. április 30-án hozott egy jogértelmező ítéletet C-630/25 számon, ami a devizahitelek mindegyikét tisztességtelennek minősíti azon egyszerű oknál fogva, hogy az a kockázat amit a bank (kereskedő) nem tud felbecsülni, az nem is hárítható át a hitelfelvevőre (fogyasztóra), illetve ha mégis, az tisztességtelen. Ennek értelmében az adósok csak a kapott tőkével tartoznak, míg az árfolyam-különbözet és a kamatok terhét a pénzintézeteknek kell viselniük! Minthogy a devizahitelek utólag, visszamenőleg és el nem évülő jelleggel semmisek.
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, és a Google hírei között is! >>>
Ki a hülye: én vagy Te?
Mit értett meg ebből a Bankszövetség? Gyakorlatilag semmit. Sőt, egyenesen a hülyét játszák. Bizonyítja ezt az alábbi friss közleményük, hogy t.i.
“Szakértői vélemények alapján a bankok és leányvállalataik által nyújtott tájékoztatások és szerződések tisztességesek és érvényesek.”
Jellemző a jellemtelenségre, hogy a Bankszövetség azt meri állítani, hogy az ő szakértőinek a véleménye felülírja az Európai Bíróság ítéletét.
Égbekiáltó a pofátlanság. Jobb helyeken az ilyenekért több év börtön jár.
A magyar Bankszövetség tagjainak bűnös engedetlensége, kiegészülve a magyar kormány, illetve a bíróságok korruptságával és tétlenségével most azzal a kockázattal jár, hogy ezek a pénzintézetek ki lesznek hajítva az EU pénzügyi piacairól. Vagyunk egy páran, akik – jobb híján – ezen fogunk dolgozni.
Szerző
