Bernie, a forradalmár!

Február 19-én Bernie Sanders vermonti szenátor hivatalosan is bejelentette, hogy jelölteti magát a 2020-as elnökválasztáson.

Az előzmény:

a 2016-os elnökválasztási kampányban a Demokrata Pártban a korábbi First Lady és külügyminiszter Hillary Clinton és Bernie Sanders küzdött meg a párt elnökjelöltségéért. A felemás előválasztásokon nem volt egyértelmű, hogy Clinton asszony a jobb jelölt, sőt. Például New Hampshire-ben Sanders fölényes győzelmet aratott, ám az úgynevezett demokrata párti szuperdelegáltak 6-1 arányban Hillary Clinton mellé álltak. A többi már történelem.

Miközben a Fehér Házban regnáló Donald Trump természetesen a hagyomány szerint újrajelölteti magát. Ilyenkor pártjának a republikánusoknak nincs más választásuk támogatniuk kell a regnáló elnököt. Rendszerint a hivatalban lévő elnökök, így például a legutóbbi három president Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama is megnyerte az újraválasztást. A legutóbbi regnáló elnök, aki nem tudott nyerni a Fehér Házból idősebb George Bush volt, akit 1992-ben Bill Clinton hatalmas fölénnyel győzött le.

A két nagy párt uralma óta arra is kevés példa van, hogy harmadik, független elnökjelölt is ringbe lépjen. Legutóbb 1968-ban fordult elő olyan eset, hogy a harmadik, független jelölt elektori voksokat is szerzett. Az alabamai George Wallace 9,9 millió szavazattal (popular vote) 46 elektori voksot szerzett. 1992-ben a texasi milliárdos Ross Perot több, mint 19 millió szavazatot szerzett, de ezzel egyetlen elektori voksot sem kapott.

A legutóbbi voksoláson Clinton asszony országosan hiába szerzett 2,87 millió szavazattal többet, az elektori rendszerben Donald Trump fölényesen győzött.

Az amerikai elnökválasztási kampányra jellemző,

hogy már a félidős választások után ringbe kell szállniuk a lehetséges jelölteknek, hogy a hosszú előválasztási csatározások után megszerezzék pártjuk támogatását. Ez esetben a Demokrata Párt keresi Trump kihívóját és ennek megfelelően sorra jelentik be az jelölt-jelöltek indulásukat.

John Delany annyira korán ébredt, hogy már 2017. július 28-án bejelentette indulását a demokrata elnökjelöltségért. Szintén 2017-ben jelentette be 2020-as elnökjelölti kampányát Andrew Yang, az ázsiai-amerikai üzletember fő program pontja, hogy minden 18. évet betöltött amerikai állampolgár havi 1000 dolláros feltétel nélküli jövedelmet kapjon az államtól.

A komoly jelöltek idén szálltak ringbe

A sort az Amerikai Szamoa-i Tulsi Gabbard nyitotta, majd őt követte a texasi latino Julian Castro, a New York-i szenátor Kirsten Gillibrand, a kaliforniai szenátor Kamala Harris, és South Bend (Indiana) meleg polgármestere Pete Buttigieg. Feliratkozott a listára Elizabeth Warren és Amy Kloubchar szenátorasszony is.

A nagy bejelentés azonban Bernie Sanders ismételt ringbeszállása volt, hiszen ő potenciális kihívója és legyőzője lehet a hivatalban lévő elnöknek. Utána még a washingtoni és a koloradói kormányzó Jay Inslee és John Hickenlooper jelentette be elnökjelölti kampányát.

Szóval óriási a mezőny a demokrata oldalon,

ám Hillary Clinton bejelentése után, miszerint ő nem jelölteti magát ismét, úgy tűnik Sanders a fő esélyes, hogy megszerezze pártja támogatását. Annak ellenére, hogy ő nem tipikus „pártkatona”, legalább annyira bírálja a demokratákat is, főleg a felső vezetést, mint amennyire támadja a republikánusokat.

Egy biztos a 77 éves professzor óriási elánnal vágott bele 2020-as kampányába, amely igazán hosszú menetelésnek ígérkezik. Március elején első kampányrendezvényét Brooklynban tartotta, néhány háztömbnyire attól a bérháztól, ahol gyerekkorát töltötte, azon a kampuszon ahol egyetemi tanulmányait végezte.

Itt beszélt arról is, hogy édesapja lengyel zsidóként az üldöztetés elől menekült el Európából, amikor Amerikába érkezett egyetlen penny sem volt a zsebében és egyetlen szót sem tudott angolul.

Bernie Sanders a következő héten Ohióban (Des Moines) és New Hampshire-ben folytatta kampánykörútját. Nyolcvan százalékban ugyanazt mondja el ezekben a beszédekben, ám minden helyszínen volt mondanivalója a helyieknek, így Brooklynban az egyetemistáknak és bérházakban élőknek, míg Des Moines-ben a mezőgazdaságból élőknek.

Sanders egy teljesen új politikai formációt, rendszert ígér

Többször használt fogalma az ország politikai és gazdasági átalakítása (transform) és a „politikai forradalom” kifejezése.

„Ennek a kampánynak nem csak az a célja, hogy megnyerjem a demokrata párt elnökjelöltségét, nem csak az a cél, hogy legyőzzük Donald Trumpot, aki a valaha volt legveszélyesebb elnök az Egyesült Államok történetében, hanem az, hogy ennek a folyamatnak a végén átformáljuk az országot. Kialakítsunk egy olyan gazdasági környezetet és kormányzati rendszert, ami mindannyiunkat szolgál, nem csak a kiváltságos egy százalékot.”

Ez visszatérő motívum Sanders beszédeiben, aki vehemensen támadja a biztosító társaságokat, a gyógyszeripari nagy cégeket, a gyorsétterem-hálózatokat és a katonai beszállító cégeket i

De menjünk sorjában.

A néha „popsztárként” ünnepelt Bernie egyaránt népszerű a fiatalok, a munkások, a nyugdíjasok és magasan képzettek között is. Világosan, egyszerűen beszél. Sok tényt, adatot sorol fel, de azokat olyan egyszerűen rendszerezi, hogy bárki számára megérthető.

Sanders többször felemlítette már, hogy évekkel ezelőtt szinte valamennyi ötletére és reformjára azt mondták, hogy:

„Bernie, ezek túl radikálisak. Nem lehet őket megvalósítani!”

Ám, Sanders legyint minderre és mindjárt felhozza az első példáját. Évek óta azt követeli, hogy az alacsony fizetésért foglalkoztatottak körében, így például a nagy áruházláncokban és gyorsétterem-hálózatokban is határozzák meg 15 dollárban a minimum órabért, amely biztosítja az életszínvonal minimális fenntartását. Erre is azt mondták, hogy „túl radikális, megvalósíthatatlan”.

„Azt mondtam három évvel ezelőtt, hogy 15 dolláros minimum órabére van szükség és ma már van öt állam, ahol ezt bevezették, de ez nem elég szövetségi törvényben kell ezt a minimum bért garantálni, hogy az emberek meg tudjanak élni és ki tudják fizetni a számláikat.”

Sanders világosan beszél, amikor azt mondja, hogy az Egyesült Államok gazdasági ereje megengedi, hogy minden állampolgárnak alanyi jogon járjon az egészségügyi ellátás, sőt még a fogászat is egyéni biztosítás, befizetés által. Itt nagyon fontos kitétel, hogy rendszerint akár még név szerint is megemlíti azokat a biztosító társaságokat és vezetőiket, akik több száz milliós profitot tesznek zsebre évről évre.

Bernie Sanders vehemensen támadja azt a milliárdos 1 százalékot; személyeket és cégeket, akikhez az évente megtermelt amerikai GDP 46 százaléka vándorol.

„Az Egyesült Államoknak garantálnia kell minden állampolgára számára az egészségbiztosítást és az egészségügyi ellátást. A biztosítók és a gyógyszercégek jelenleg több száz millió dolláros profitot tesznek zsebre. Minőségi egészségügyi ellátás kell mindenkinek.”

Sanders országos, egyetemes gyermekvédelmi programot is meghirdetett, hogy

egyetlen amerikai fiatal se legyen kénytelen nélkülözni

„A republikánusok meg akarják vágni a szociális kiadásokat, de nem hagyjuk.”

Igazságügyi-reformot hirdetett, mert szerinte tűrhetetlen, hogy az Egyesült Államokban van a legtöbb bebörtönzött ember. Véget kell vetni a magánbörtönök profitérdekeltségének.

„Több tízezren csak azért kerülnek be a rendszerbe (criminal records) mert marihuánát birtokoltak, de a gazdasági válságért felelős wall street-i bűnözőknek a haja szála sem görbült.”

Bernie Sanders azt ígéri, hogy véget fognak vetni az óriásvállatok adóelkerülésének. Itt külön kiemelte az Amazont, mondván az egyik legértékesebb vállalat tavaly egyetlen dollárt sem adózott az Egyesült Államokban.

„Évente 700 milliárd dollárt költünk el katonai kiadásokra, ami több, mint az USA-t követő 10 ország kiadása összesen. Nem kérünk a soha véget nem érő háborúkból.”

Sanders arról beszél, hogy a katonai kiadások csökkentésével és átcsoportosításával a közoktatást lehet minél magasabb szintűre fejleszteni.

15 millió új állami támogatású munkahelyet teremtene

Bernie Sanders egyfajta XXI. századi „New Deal” programja azt ígéri, hogy az ország teljes infrastruktúráját meg kell újítani, újjá kell építeni. Ez 15 millió új állami támogatású munkahelyet teremtene.

„Trump hazudik, a klímaváltozás nem egy hoax, hanem a legfontosabb veszély az országunkra és az egész bolygóra. Erkölcsi felelősségünk, hogy gyermekeinkre és unokáinkra egy egészséges és élhető bolygót hagyjunk hátra.”

Azt ígéri, hogy adminisztrációja mindenben a Trump-kormányzat ellenkezőjét fogja csinálni.

Sanders kiáll az afro-amerikaiak, latinók, ázsiaiak, indiánok (native americans), a fiatalok és öregek, a heterók és a melegek egysége mellett. Külön kiemelte, hogy meg kell újítani a bevándorlási szabályokat és lehetővé kell tenni annak a másfél millió fiatalnak az állampolgársághoz való jutását, akik most papírok nélkül élnek az Egyesült Államokban.

Mivel Sanders szinte valamennyi erős érdekcsoportnak nekiment,

így esélye sincs, hogy ezek a lobbik támogassák elnöki kampányát, de természetesen nem is kér belőle. New Hampshire-ben bejelentette, hogy már 1,1 millióan biztosították támogatásukról és több, mint tízmillió dollár jött össze a kampányra.

Bernie Sanders arról beszél, hogy létre kell hozniuk az amerikai történelem legerősebb alulról szerveződő politikai koalícióját, amely sikerrel veheti be a Fehér Házat. Sanders szerint nem azt kell nézni, hogy melyik állam kék vagy vörös, hanem azt, hogy mindenhol, minden államban az emberek ugyanazokkal a gondokkal küzdenek és mindenkinek esélyt kell adni a felemelkedésre.

Végezetül ismét arról a bizonyos 1 %-ról szólva elmondta, hogy bár az ő kezükben van a hatalom és a szinte kifogyhatatlan pénzügyi forrás. De mi nincs nekik? Emberek. Az emberek 99%-a velük szemben és éppen ezért nyerésre áll.