„Az zsákutca, hogy kiváló alapkutatókból (…) rossz alkalmazott kutatókat csinálunk…”

„Tudok olyat – ERC- és Lendület-nyertes a srác –, akinek nyolc állásajánlat van egyszerre a kezében külföldről. Mégis, mit gondolnak, meddig maradnak Magyarországon ezek az emberek, ha bizonytalanná válik a támogatási rendszer? Egy hónapig? Egy évig?” – ezzel a példával érzékelteti az Indexnek adott interjúban Szathmáry Eörs nemzetközi hírű evolúcióbiológus, hogy mit fog okozni a kormány terve a Magyar Tudományos Akadémia megregulázására és a kutatási pénzek feletti ellenőrzés megkaparintására.

Több tudós hátba szúrásként élte meg a PBK elnökének írását

Szathmáry volt az egyik, aki kilépett a Professzorok Battyhány Köréből (PBK), miután a szervezet képtelen volt kipréselni magából egy olyan állásfoglalást, amelyben leírták volna, mi a baj a kormány tervével. Ellenben a PBK elnöke publicisztikát írt, amit több tudós is az MTA hátba szúrásaként élt meg.

Ha külföldre megy a kutató, vele utazik az uniós pénz is

A Széchenyi-díjas nemzetközi szaktekintély szerint a legkiválóbbak és a legmozgékonyabbak fogják elhagyni Magyarországot az alapkutatást végzők közül, ha kiszárad, bizonytalanná válik az alaptudomány finanszírozása idehaza. Ráadásul mivel a legfőbb EU-támogatások személyhez kötöttek, ezért az adott kutató külföldre távozása esetén a pénzeket is viszi magával.

Ismerethiány és félreértés van a mostani ügy mögött Szathmáry szerint. Sokan nem értik – köztük a miniszter, Palkovics László sem –, hogyan működik az alapkutatás.

Hasznos, ha Michelangelo széklábakat farag?

Az alapkutatás és az alkalmazott kutatás másfajta beállítódást és tehetséget igényel. Az zsákutca, hogy kiváló alapkutatókból az innováció nevében rossz alkalmazott kutatókat csinálunk – ez csődhelyzetet generál. És mit érünk azzal, ha csinálunk egy madáchi falansztert, ahol Michelangelónak széklábakat kell faragnia? Hasznos dolog a székláb, de biztos akkor használjuk ki jól a tehetséget, ha Michelangelóval széklábakat faragtatunk?

Arra is hoz példákat, hogy próbáltak nyugati országokban politikusok beavatkozni a kutatói rendszerbe, miként sikerült őket meggyőzni arról, hogy milyen ostobaságot követnének el ezzel, és azt is elmagyarázza a híres evolúcióbiológus, hogyan működik az alapkutatás, miért nem lehet előre látni és számon kérni, hogy csak később, konkrétumokra, új találmányokra is lefordítható kutatást végezzenek az emberek. Érdemes a teljes interjút elolvasni.

(Forrás: index.hu))