A „nemzeti összetartozás” ostoba és aljas hazugsága

A „parlament” a héten „megtárgyalja” és nyilván el is fogadja a gyalázatos „törvényjavaslatot”.

Végül is miért ne…

Annyi mocskos „törvényt” fogadtak már el: eggyel több vagy kevesebb, mit se számít.

1. „2020 a nemzeti összetartozás éve” lesz a benyújtott „törvényjavaslat” szerint. Ez a javaslat fölösleges, ostoba, provokatív, hazug és aljas. A téma kapcsán is megkérdezhető: mit keres Molnár Zsolt (MSZP) a „nemzeti összetartozás” bizoccságában..? Vajon mi az istenről „tárgyalhat”, „egyeztethet”..? Bizonyára lesz „kisebbségi véleménye” – vagy még az se..?
2. Miféle „nemzeti összetartozásról” hazudik ez az aljas iromány és a „kormány(párt)” ? Bűnszervezettel semmiféle „összetartozás” sem lehetséges, „nemzeti”alapon se. Az a tény, hogy a bűnszervezet tagjainak magyarságát senki sem vitatja el, még nem alapoz meg semmilyen „összetartozást”.
3. Bár valamit hadovál a „törvényjavaslat” a térség népeinek együttműködéséről, az egész szöveg az elkülönülés nyilvánvaló és provokatív szándékát mutatja. Nyelvezete olyan, mintha a Horthy-korszakban született volna.
4. „A nemzeti összetartozás” legföljebb pillanatokra létezett, és „nemzeti egységnek” hívták. Válságos idők terméke, nagyon egyértelmű kérdésre adott egységes válasz. A „pillanat” múltán ez az egység szertefoszlott, helyet adva a modern társadalmak érdek- és értéktagoltságának.
5. Maga a gondolat és igény a Horthy-kor hazugságát idézi. Az Orbán-kormány a határokon belüli magyar lakosság nagyjából felének támogatását bírja, a másik fele élesen szemben áll vele. Nincs semmilyen okunk azt gondolni, hogy a határokon túli magyarság esetében egészen más volna a helyzet: az a tény, hogy manapság szinte kizárólag Orbán csatlósainak, cselédeinek hangja hallatszik, nem ok semmilyen „összetartozás” föltételezésére. Sőt, inkább az ellenkezőjére: ha az orbáni hatalom elismerné az övéitől különböző nézeteket vallók létezésének jogát, inkább beszélhetnénk a különbözőségek tudomásul vételén alapuló, ha tetszik, „nemzeti” egységről. De így csak a magyarság jó felének kitagadásáról van, lehet szó. Manapság „nemzeti összetartozást” legföljebb zagyválni, hazudozni lehet: még a Kádár-féle „létező szocializmusban” is több ok volt valami ilyesmiről, legalábbis a beletörődésből származó „nemzeti összetartozásról”, „nemzeti egységről” beszélni, mint manapság. A Fidesznek tehát – ahogy valóban nemzeti ügyekben általában – a „nemzeti összetartozás” dolgában is csak cinkelt lapjai vannak. Igazán pofátlan hamiskártyás banda..!
6. Nem csupán ez a mocskos kis „törvényjavaslat”, ez a gyalázatos leendő „törvény” mutatja a rezsim szándékát az ország visszakergetésére a meghaladni remélt múltba: zajlik a Belváros átépítése, a lakosság közönye és/vagy tehetetlensége közepette. Az ellenzéknek, ha egyáltalán el tudja képzelni, hogy hatalomra kerül, közölnie kell: legalábbis a Szabadság téri megszállási „emlékművet” és a Vértanúk terére szánt horthysta, keresztény kurzusos, kirekesztő és esztétikailag értékelhetetlen ocsmányságot el fogja bontani.

El kellene hagyni a „nemzeti összetartozás bizoccságát”

A magyar társadalomnak és a határon túli magyar közösségeknek semmilyen valóságos érdekét sem szolgálja a maffia trianonozása!

Mást nem is nagyon kellene mondani: el kellene hagyni a „nemzeti összetartozás bizoccságát” és a „parlamentet” is. Más módon nem nyilvánulhat meg az országot elbitorló maffiahatalommal való totális szembenállás.  

Mert csakis a teljes szembeszegülésnek van, lehet értelme. Különben az ellenzék „legitimálni” fogja az Akadémia meghódoltatását is, és minden más, ma még talán nem sejtett gyalázatosságot.