Kerítésen innen
A református egyház nagy üzlete a kegyelmi botrány farvizén
Mélyen, csöndben, kitartóan kellett imádkozni, hogy Isten megmutassa a veszteségben a gonoszt jóra fordító szeretetének erejét – mondta Balog Zoltán püspök az újra felépített Ráday utcai református felsőoktatási kollégium 2022. októberi átadása előtti istentiszteleten.
Az épület elődjét három évvel korábban tűz emésztette el:
fiatalok tréfából felgyújtottak egy matracot, a továbbterjedő lángok pedig a szabálytalanul tárolt éghető anyagok miatt katasztrófához vezettek, a kollégium leégett, egy férfi életét vesztette. A gyújtogatókra idén februárban kért börtönt az ügyészség, az egyház felelősségét nem firtatták.
A megújult intézményben a diákotthon mellett a Balog vezette egyházkerület püspöki hivatala, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) hittudományi kara és a Bibliamúzeum is otthonra talált. Hamarosan pedig újabb komplexummal bővülhet az egyházi jelenlét a Ferencvárosban: a KRE új campusa a Ráday utca és az Üllői út közötti területen épül fel.
Ennek lesz része
az a Kinizsi utcai tömb is, amely korábban a Ferencvárosi Dohánygyár, majd később a Skála áruház raktáraként funkcionált, és amelyet a református egyház az OTP tulajdonában lévő Bank Center Kft.-vel cserélt el egy XII. kerületi telekre. Utóbbi ügy nagy port vert fel, amikor Kovács Gergely, a Hegyvidék kutyapárti polgármestere idén márciusban nyilvánosságra hozta:
a reformátusok magánkézbe adták a Szilágyi Erzsébet fasor és a Virányos út között fekvő, több mint 50 ezer négyzetméteres területet.
Az egyház kisvártatva reagált, hangsúlyozva, hogy
a budai telket „egyenértékű csereszerződést” követően szerezte meg az OTP. Reakciójukból ugyanakkor kimaradt a lényeg, nevezetesen a csereüzlet másik fele: a Kinizsi utcai raktárépület. Talán nem véletlenül.
További részleteket a Magyar Hang oldalára kattintva talál:
- Hogyan került az egyház tulajdonába a budai telek?
- Mennyire becsülték a virányosi területet és mennyit érhet a ferencvárosi raktár?
- Miért kapta meg az egyház az egykori Központi Zálogházat, és miért nem lett semmi a tervekből?
- Miért jött jól a csere az OTP-nek?
- Miért okoz problémát az egyháznak a látványos állami támogatás?
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetéssel, vagy a Magyar Hang hetilap április 10-ig kapható 2025/14. számában.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Csak úgy…
Kovács Gergely a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult:
a református egyháznak adott az állam egy nagyjából 50.000 négyzetméteres területet a Virányos út és a Szilágyi Erzsébet fasor között, megnövelték a beépíthetőséget és engedélyezték a lakófunkciót. Zöldfelület is kevesebb kell, az épületek is magasabbak lehetnek.
Az érintett terület a Kútvölgyi-Virányos utak és a Szilágyi Erzsébet fasor között terület, közvetlenül a félbehagyott lakópark (amire egyébként az ÉTDR szerint nemrég fennmaradási engedélyt kértek.) A terület a Honvédelmi Minisztériumhoz (Védelemgazdasági Hivatal Kutatás-fejlesztési, Minőségbiztosítási és Biztonsági Beruházási Igazgatóság) tartozott.
2023 februárjában Kocsis Máté és Gulyás Gergely egy saláta törvényjavaslatot nyújtott be, ebben meghatározzák azt, hogy az érintett területet átadják a Református Egyháznak, so called hitéleti, oktatási, felsőoktatási célok elősegítése érdekében. Aztán ’23 decemberében ehhez kapcsolódóan módosították a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásos kormányrendeletet, és annak 127. sorába illesztették be a területet.
Ebben ezek lettek a főbb pontok:
- 1. településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni;
- 2. a) a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció nem kötelező,
- b) közterület alakítási terv készítésének és alkalmazásának nincs helye;
- 3. rövidebb határidők;
- 4. lakó- és kiszolgáló épületek építhetők;
- 5. sajátos beépítési szabályok:
- a) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke legfeljebb 12 méter (most 7.5 méter)
- b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke terepszint felett 20% (jelenleg 10%)
- c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke terepszint alatt 40% (most 20%)
- d) a kötelezően kialakítandó zöldfelület minimális mértéke 50%; (jelenleg 75%)
- e) az általános szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke 0,5 m2/m2 (most 0.3)
6. A rendelet szerint immár lakóépületek helyezhetők el a területen. Tehát a beépíthetőség drasztikusan nő.
A nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam által ingyenesen átadott ingatlant 15 évig nem idegeníthetik el, ugyanakkor ez alól az utóbbi években számtalan felmentést adott a 12. kerületben is.
Egyszóval van egy jelenleg viszonylag kedvező zöld területi mutatókkal bíró terület, amelyen lehetővé teszik a sokkal durvább beépítést, úgy, hogy gyakorlatilag 15 év múlva biztosan, de szándék esetén akár hamarabb is eladhatja azt az egyház egy beruházónak.
Szerző
