A tanárhiányról, tárgyilagosan

Már a státusztörvény belengetése óta folyamatos a számháború a kormány és a pedagógus szakszervezetek között, közben szinte másodlagossá lettek a tragikus tanárhiány  igazi okai mert mindenki szinte csak a számok bűvöletében él. Talán soha nem jöhetett jobbkor a G7 tisztázó cikke.

Tanárhiány, pontokba szedve

• A státusztörvény bevezetése által leginkább érintett 6 hétben mintegy 2500-an mondtak fel az állami szektorban a tankerületeknél. Ez sok, de azt, hogy idén folytatódik-e a felmondások drasztikus növekedésének éves trendje, csak 2024-ben fogjuk látni.
• Emellett a magyar oktatás strukturális problémákkal és tanárhiánnyal küzd, amit mindenféle adat, például a pályára lépők és ott maradók stabilan alacsony szintje évek óta egyértelműen megmutat: ebben az értelemben ha egy tanár hagyja ott a tanári pályát a státusztörvény és a bérrendezés hiánya miatt, az is sok.
• A jelentős – és egyre jelentősebb – nem állami szektorból távozókról nincs adat, pedig enélkül nem lehet a státusztörvény hatását értékelni.
• Ugyanakkor az is tény, hogy jelenleg nincs sztrájk vagy polgári engedetlenségi mozgalom, az oktatás nem mutatja a látványos összeomlás jeleit. De a helyzet ettől még romolhat: ugyan a kormányzati nyilatkozatokból így tűnhet, a tanárhiány nem azt jelenti, hogy minden tanóráról hiányzik minimum egy fél pedagógus, és nem is azt, hogy majdnem minden osztályt összevontak egy másikkal. Hanem azt, hogy az oktatási rendszer időben előrehaladva egyre kevésbé tudja biztosítani a megfelelő szaktanári-tanári ellátottságot.
  Már pedig – ahogy azt Varga Júlia, az ELKH Közgadaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója nemrég megjelent tanulmányában megállapította – az összes képzési formában a budapesti intézményekben nőtt leginkább a szakos képesítés nélkül szaktárgyat tanítók aránya: a fővárosi általános iskolákban például 2010 és 2020 között a szakos tárgyakat megfelelő szakképesítés nélkül tanítók aránya 1 százalékról 6 százalékra nőtt.
• De talán még ennél is fontosabb lenne látni, hogy a felmondások hogyan oszlanak meg az oktatási szintek között. Számos adat mutatta korábban, hogy a státusztörvénnyel szembeni és az oktatásfejlesztés melletti kiállásban a gimnáziumi – és fővárosi – tanárok felülreprezentáltak voltak. Ha a tavalyi és idei több ezres felmondások nagyrészt gimnáziumokat érintenek – a szektorban összesen 18 721 pedagógus dolgozik –, ezek a számok hirtelen sokkal jelentősebbnek látszanának, és nem is lehetne azzal lesöpörni őket, hogy egyszázalékos elenyésző kisebbség.

Kulcsra zárva

Ezeket a részletes adatokat azonban a Belügyminisztérium és a tankerületek nem közlik.

A felmondó tanárok anonim történeteit a Miután felmondtam nevű oldal gyűjti. Jelenleg ez a legutolsó beszámoló:

“Ma megtartottam (lehet, hogy életem utolsó) tesióráját. Csak négyen jöttek oda óra végén, de az nekem többet jelentett, mint 4 bonbon, 10 virág, vagy 6 üveg bor. Megköszönték a jó hangulatot, a változatos órákat és minden jót kívántak a srácok. Na, ezeket a szívből jövő jó kívánságokat viszem magammal és nem a hitegetéseket, halogatásokat, hazugságokat, amiket évek óta hallok…”

-írja a G7.

Friss híreink!