Bulvár
Bál, bál hátán: beindult a szezon, alacsonyan szállnak a díjak
A múlt században az előkelő úri osztály kiváltsága volt, hogy vízkereszttől, vagyis január 6-tól hamvazószerdáig, azaz a húsvétot megelőző 40. napig tartó báli szezonban megmutassa magát és egy elegáns, kellemes estét töltsön a legkülönbözőbb helyeken megrendezett bálokban. Manapság a polgári lét megnyilvánulása arra korlátozódik, hogy a regnáló kormány prominensei helyi szinten összegyűlnek, díjat adnak át egy szintén a köreikből kikerülő „fontos embernek”, esznek, isznak, majd „hazamennek a legények” és posztolnak közösségi oldalaikon.
49. gazdászbál Mosonmagyaróváron
„Generációkon átívelő találkozási hely a mosonmagyaróvári gazdászbál, melyre idén is mintegy háromszáz vendég érkezett. Egyre népszerűbb az ünnepi rendezvény, melybe aktívan bekapcsolódnak a kar hallgatói is.”
– írta a kisalfold.hu.
„Az egybegyűlteket Nagy István agrárminiszter mellett Prof. Dr. Friedler Ferenc rektor, tudományos elnökhelyettes köszöntötte, míg dr. Tóth Tamás dékán és Kovács-Csomor Zsolt, az Óvári Gazdászok Szövetsége elnöke ajándékokat és okleveleket adtak át.”
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Nagy István az idei Albert Kázmér Emlékérmes
„Az Óvári Gazdászok Szövetsége munkájának kiemelt anyagi és erkölcsi támogatásáért Albert Kázmér-érem kitüntetésben részesült Nagy István agrárminiszter”
-írta a portál kifelejtve, hogy a fent említett „anyagi támogatást” a mi közös pénzünkből juttatta a közszolga, tehát a díj mindannyiunké. Persze készséggel visszavonjuk e megállapítást, amennyiben Nagy a saját adózott jövedelméből dotálta a szövetséget.
A miniszter közösségi oldalán emlékezett meg az esetről:
„Hatalmas megtiszteltetés és meglepetés ért ma este, amikor is a 49. alkalommal megtartott Gazdászbálon átvehettem az Albert Kázmér Emlékérmet. Hálásan köszönöm mindenkinek!
Jó volt itt lenni, mert olyan jó, hogy van egy közösség, amelyre mindig számíthatunk! Olyan jó, hogy van kit fölhívni, van kihez elmenni, van kivel meginni egy pohár bort.
Örüljünk ma annak, hogy így együtt vagyunk, Óvári Gazdászok, mert ennél erősebb, jobb közösség nincsen a világon! Legyünk büszkék, hogy mindennek részesei vagyunk! Jó szórakozást kívánok mindenkinek!”
Ráadás…
„Református bál Karcagon! A családi, baráti és közösségi találkozások helyszíne volt a Nagykunrefi Bál.”
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Csak úgy….
Beöltözős farsangi bálokat már Mátyás uralkodása alatt is szerveztek szerte Európában, de hagyományos bálokat korábban, már az 1300-as évek végétől is tartottak. Az igazi fellendülés XIV. Lajos Franciaországában indult meg, később a bécsi udvarban is ráéreztek a dolog ízére. A bálozás divatja nem sokkal később Pesten és Budán is elterjedt, bár ezek többnyire zártkörű, egy-egy bizonyos társadalmi rétegnek, esetleg szakma képviselőinek szóló események voltak. A budapesti Operaházban a századforduló idején szinte havonta tartottak Operabált, minden esetben jótékonysági céllal. E bálok legtöbbje azonban nem volt teljes, a nézőteret nem kapcsolták be a tánchelyek közé. Tisza Kálmán méltányolta az intendánsnak a „finomabb ízlésű szórakozás lehetővé tételére” irányuló törekvését, s engedélyezte az operabál szervezését. 1886. március 2-án nyitotta meg kapuit az első Budapesti Operabál, amelynek megtartására az épület minden zegzugát igénybe vették. A nézőtér és a színpad fölé padozatot ácsoltak. A mellékhelyiségek, a lépcsőház, az előcsarnokok díszbe öltöztek és fényárban úsztak, akárcsak a nagyterem. Az oldaltermekben keleti növényeket helyeztek el, ott árulták a frissítőket és a cukrászsüteményeket. Aki komolyabb eledelre vágyott az vörös szőnyegen vonulhatott át az Operaházzal szemben levő Ruscher-féle vendéglőbe. Az első bál ünnepi programja Schumann Carnavalja volt. A vendégek számára ajánlották, de nem tették kötelezővé az álarc és a jelmez viselését. A zenét a főváros legismertebb katonabandái és népi zenekarai szolgáltatták. Az Operabál egyik csillaga az olasz származású Turolla Emma szoprán volt.
A bécsi mintára először az első világháborút követően,
az akkori Budapesti Operabarátok Egyesülete szervezésében a hagyomány újraélesztésével 1934. február 1-jén, a vitéz nagybányai Horthy Miklós fővédnökségével és Lehár Ferenc dirigensi közreműködésével és vezénylésével megtartott bállal próbálkoztak, de a folytatás elmaradt. A második világháború után a Magyar Állami Operaház számos rendezvénynek adott otthont, de közadakozási céllal, a magyar opera anyagi helyzetén segítendő, évtizedeken át nem báloztak.
„Bálok bálja”
Hatvankét évi szünet után, 1996. február 17-én, 62 év szünet után rendeztek ismét Operabált Budapesten, a sztárvendég Montserrat Caballé világhírű spanyol szopránénekesnő volt. A nyitótáncot a hagyomány szerint első bálozó ifjú párok mutatták be, a szórakoztatásról neves hazai és külföldi művészek, az ínyencségekről a vendéglátó szakma világhírű magyar mesterei gondoskodtak. A színpad és a nézőtér 1000 m2-es táncparketté alakított hatalmas területe adott helyet a nyitótáncnak, melyet 80 pár elsőbálozó fiatal kezdett el, ezt követte a Palotás, majd az „Alles Walzer” következett.
2009 végén az operabál a Magyar Állami Operaház tulajdonába került
2011-ben a gazdasági válság miatt elmaradt bál helyett a rászorulók megsegítését célzó jótékonysági gálahangversenyt szerveztek. 2014 óta a dalszínház repertoárjához igazodva tematikus bálokat tartanak. A 2016-os Shakespeare-bált estéllyé alakították, hogy még több helyet biztosítsanak az operaház színpadán először fellépő spanyol sztártenor, Plácido Domingo előadására kíváncsi közönségnek. Az Operabál szervezői minden évben olyan sztárvendéget igyekeznek meghívni, akikre a báli közönség és a sajtóból értesülő közvélemény is kíváncsi, így vendégül láttuk példálul Montserrat Caballé-t, Jevgenyij Nyesztyerenko-t, Walter Berry-t, Heinz Zedniket, Mark Janicello-t, Daniel Munoz-t, Katia Ricciarelli-t, Patrizio Buanne-t, Lasse Sagen-t, továbbá Miklósa Erikát, Rost Andreát, Gregor Józsefet, Ilosfalvi Róbertet, Melis Györgyöt és még sok neves magyar operaénekest. A bál sztárvendége volt Sascha Hehn, Ornella Muti, Katarina Witt, Catherine Deneuve, Gina Lollobrigida, Daryl Hannah és Richard Claydermann is. (forrás)
Dr. Strasser Tibor, a nemrég elhunyt ügyvéd lelkes Operabálozó volt, személyes weboldalán részletesen beszámolt mindegyikről.
