Boldog újévet! L’Sana Tova 5780!

A zsidó újév, Ros Hasana, vasárnap, szeptember 29-én este köszönt be a zsidó időszámítás szerinti 5780. év.

A Tóra az Emlékezés Napja, illetve Sófárfúvás Napja néven említi ezt a napot. Az önvizsgálat és bűnbánat tíznapos időszakának első napja, amelyet Jom Kippur, az Engesztelés Napja zár le. Az évek számítása az ünnep, egyben tisri hónap első napjával kezdődik. Innen a Ros Hasana, újév elnevezés. Kiemelkedő bibliai előírása a sófárfújás: az ünnepi istentiszteletek során összesen száz sófárhangot kell hallani.

Ez a világ teremtésének évfordulója.

Kevéssé ismert, hogy a zsinagógai újesztendő még a héber jom harat olám (= a világ születésnapja) nevet is viseli a hagyományban. Ez abból a kissé tréfás elképzelésből táplálkozik, hogy ha ezzel a nappal kezdődik az újév, akkor nyilván a teremtés (az egész világ időszámítása) is hajdan ezen a napon zajlott le…

Az Ö’való, a világ ura, ezen a napon ítéletet hoz teremtményei felett. A hagyomány szerint ezen a napon az Örökkévaló előtt három könyv áll nyitva, a jók, a gonoszok és a közepesek könyve, amelyekből az egyikbe beíratik az ember. Annak függvényében, hogy mit tett az illető az elmúlt évben, aszerint kap jutalmat vagy büntetést, azaz írják be életre vagy halálra. Ezért szoktak ekkor egymásnak a hívek így köszönni:

„L’sana tova tikátévu – Jó évre legyetek beírva!”

Galériánk a Zsidó Múzeum anyagából készült

A Ros Hasana speciális ételei

között van a méz és a gránátalma, illetve a kerek bárhesz. A Ros Hasana ünnepi vacsorájánál kerek barheszt szelnek fel, ami az év teljességét szimbolizálja, és só helyett mézbe mártják, hogy az ünnep és az azt követő egész év édes legyen.

Újévi képeslapok

Az első hivatalos levelezőlapot 1869. október 1-jén készítette az osztrák posta. Ez az újdonság végigsöpört Európán, és kialakultak a helyi igényeknek megfelelő változatai. Az európai zsidó közösségeket egyszerre jellemezte az egység és a sokszínűség, ezért sokáig megmaradt az egységes piac a Monarchiában, hiszen a zsidóság alkalmai ugyanolyan igényeket támasztottak mindenhol.

A legfontosabb alkalom, amikor képeslapot „kellett” írni, a Ros Hasana, azaz a zsidó újév volt. A képeslapok abban a szinte egyedülálló történelmi helyzetben váltak az önkifejezés és a kommunikáció legdivatosabb médiumává, amikor az európai zsidó közösségek az emancipáció birtokában a társadalmi beilleszkedés soha korábban el nem ért sikereit ünnepelték. Az asszimilálódó európai zsidó közösségekben új szokás alakult ki, amely az újévvel kapcsolatos családi szokások közé, a tradicionális ételek és a kerek barhesz fogyasztása mellé emelte a képeslapküldést. Ez érthető: szinte minden családnak voltak hozzátartozói más városokban, más országokban és más kontinensen is.

Galériánk a Zsidó Múzeum anyagából készült

Jom Kippur, Szukkot

Az újév vezeti be az őszi ünnepeket, Ros Hasana után tíz nappal Jom Kippur, az engesztelés napja lesz, melynek legfontosabb célja, hogy megtérésre ösztönözzön a huszonöt órás böjtöttel. Ezt a sátoros ünnep, a Szukkot követi, amikor hét napig a sátorban „laknak” a zsidók. Természetesen hazánkban – az éghajlat miatt – ez leginkább csak az étkezésre vonatkozik.

Az újévi képeslapok a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből valók. Kohn Vilmos pesti papírkereskedő gyűjtése. A képeslapokat, a boltban árult képeslapok közül válogatta, majd négy albumba rendezve ajándékozta a Zsidó Múzeumnak. Néhány darabot később, kiegészítésképpen adott át. Érdemes nézelődni közöttük!

Minden kedves olvasónknak, egyáltalán, mindenkinek:

L’Sana Tova tikátévu – Jó évre legyetek beírva.

Vendégszerző: Prinner Gábor Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár