Bosszútörvény, avagy milyen lesz a pedagógusok új életpályája?

DK: méltatlan körülmények között a hazai oktatás

Az oktatás „21. századhoz méltatlan hazai körülményeit” bírálta felszólalásában Barkóczi Balázs, a DK vezérszónoka, aki „bosszútörvénynek” és „tervszerű jogfosztásnak” nevezte a tárgyalt dokumentumot.

Kifogásolta, hogy Pintér Sándor, a közoktatás ügyeiben illetékes belügyi tárca vezetője „sem vette magának a bátorságot”, hogy vitatkozzon a javaslatról az Országgyűlésben; a képviselő szerint mindez megmutatja, mit gondolnak a közoktatás szereplőiről, mennyire érdekli a kormányoldalt a pedagógusok helyzete.

Barkóczi Balázs szerint az elmúlt 13 évben semmit nem tett a kormányzat a közoktatás mind súlyosabb problémáinak orvoslása érdekében, eközben pedig „a siralmastól a tragikuson keresztül tarthatatlanná vált” a helyzet.

Arról beszélt: előbb tavaly januárban elvették a tanárok sztrájkjogát, fenyegették és elbocsátották az ez ellen tiltakozókat, majd rendőri erővel, fizikai erőszakkal próbálták megállítani a diákok jogos tiltakozását „a győztesek, akik maguk is tudják, hogy a történelem vesztesei lesznek”.

A DK politikusa kiemelte: napjainkban 16 ezer tanár és 14 ezer segítő hiányzik a rendszerből, az pedig, hogy a nyugdíjas pedagógusok külön kormányzati engedély nélkül visszamehetnek tanítani, rövid távon sem orvosolja a problémákat.

Hozzátette: 50 év feletti a hazai pedagógustársadalom 45 százaléka, mind kevesebb a fiatal, aminek a képviselő szerint a fő oka az alacsonyan tartott fizetés. Soha ilyen mértékben nem menekültek el a magyar fiatalok a pedagóguspályáról, mint napjainkban – fogalmazott.

Kifogásolta, hogy 2015 óta nem változott a pedagógusbér kiszámításához használt vetítési alap, egy magyar tanár a pályán töltött 42 év után érheti el a legmagasabb fizetési kategóriát, miközben az uniós átlag 25 esztendő.

Barkóczi Balázs annak a véleményének adott hangot: az ágazati béremelést lehetne állni az extra áfa-bevételekből vagy a szükségtelen állami beruházások leállításából.

A képviselő szerint ebben a formában a valódi béremelés esélye nélkül növelik a terheket, veszik el a közalkalmazotti státuszt, miközben a pedagógusoknak saját iskolájuk ügyeibe sem lesz beleszólásuk.

Barkóczi Balázs hangsúlyozta: pártja és annak árnyékkormánya az oktatási esélyegyenlőségért dolgozik, a céljuk az, hogy visszaadják az intézményi autonómiát, a tanszabadságot és önálló oktatási minisztériumot hoznak létre.

Momentum: a pedagógusok nem lesznek hálásak ezért a törvényért

 Tóth Endre (Momentum) azt mondta, hogy a kormánypártok bosszút akarnak állni a pedagógusokon az elmúlt másfél év tiltakozásai miatt. Hogyan lehetne másként érteni, hogy ahelyett, hogy teljesítenék a tiltakozó pedagógusok követeléseit, csak tovább rontják a helyzetüket, hogyan lehetne másként érteni a törvénybe foglalt fegyelmi eljárás és hathavi pénzbüntetés lehetőségét? – tette fel a kérdést.

Az ellenzéki képviselő a kormánypártokra utalva kijelentette, a „kicsinyes bosszújuk” az egész ország jövőjét fenyegeti, mert 4976 pedagógus tervezi beadni a felmondását, amennyiben elfogadják a törvényjavaslatot. Hozzátette, egy mozdulattal sikerül húszezer fölé növelni a pedagógushiányt.

Tóth Endre arról beszélt, hogy az indítvány rengeteg pedagógust „tölt el végtelen szorongással”, mert érzik, hogy „könyörtelenül elveszik” a munkavállalói jogaikat, minden tanár kiszolgáltatottá válik a tankerületi és iskolai vezetőknek. A pedagógusok jogait, autonómiáját rengeteg ponton sérti a javaslat – mondta.

Ha valóban fontos önöknek a nemzet jövője, akkor itt az ideje, hogy máshogy viszonyuljanak az oktatáshoz és a pedagógusokhoz – fogalmazott. A kormánypárti padsorokban 37 olyan képviselő található, aki maga is pedagógus volt – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, ha ők nem szavazzák meg az indítványt, akkor az nem fog átmenni.

A javaslat nem tartalmaz garanciát arra, hogy valóban minden pedagógus jövedelme emelkedik majd – érvelt. A törvényben rögzíteni kívánt minimumok egy kezdő számára mindössze bruttó kilencezer forintos emelést jelentenek, egy húsz éve a pályán lévő számára azonban akár bércsökkenést – tette hozzá.

A teljesítménybért úgy akarják bevezetni, hogy senki nem ismeri a pontos kritériumokat – jelentette ki a képviselő. A pedagógusok nem lesznek hálásak ezért a törvényért – foglalta össze véleményét Tóth Endre.

Végül külföldi példákat említve arról beszélt, hogy Romániában mindössze három hét sztrájk után sikerült megegyeznie a kormánynak a szakszervezetekkel a béremelésről, Csehországban pedig nemrég szavazta meg a parlament, hogy a tanárok fizetése emelkedjen az átlagbér legalább 130 százalékára.