Bosszútörvény, avagy milyen lesz a pedagógusok új életpályája?

Szabó Szabolcs (Momentum) szerint jogos bosszútörvénynek nevezni a tárgyalt tervezetet, hiszen tanárok, diákok és szülők hónapokig tiltakoztak az ágazat tarthatatlan helyzete miatt, „a problémák megoldása helyett azonban csak a bosszút kapták”. Ez az egész egy színjáték, ez az egész csak arról szól, hogy egy nagyot rúgjanak a pedagógusokba – jelentette ki. Hangsúlyozta, az ágazat egyik leglátványosabb problémája a pedagógusok alacsony bére. Szerinte béremelés sem oldaná meg a helyzetet, csak időt adna a rendezésre, hiszen túlterheltek a pedagógusok és a diákok, nincsen szakmai autonómia, „az alaptanterv ezer sebből vérzik”, a fenntartói rendszer rossz és ezekből ez a javaslat szinte semmit nem old meg. A képviselő szerint nem a jogszabályok miatt nem emelték meg a szektorban a béreket, hanem mert azt a kormányzat nem akarta, és más területre fordított forrásokat. Arról beszélt: „egészen döbbenetes pedagógushiány” uralkodik, egyre több a pályaelhagyó, mind kevesebb a tanári szakokra felvételiző, és ezek zöme sem tanárnak áll diplomázás után. Döbbenetes azt látni, hogy pár év alatt miként veszítjük el az egész 21. századot az „önök tesze-toszasága” miatt – jelentette ki, a törvényjavaslat visszavonását sürgetve.

MSZP: fekete nap a mai

A magyar közoktatás és az egész társadalom fekete napjának nevezte a mait Kunhalmi Ágnes (MSZP), aki szerint „a Fidesznek biztos, hogy az oktatás nem szakmai kérdés”, a miniszterelnök „csak hatalompolitikai kérdésként tekint rá”, nem érdekli, mennyi a funkcionális analfabéta vagy hányan kerülnek ki érdemi tudás nélkül a rendszerből.

A képviselő hazugsággal vádolta a kormányzatot, mint mondta: „az egész kormányzásuk és ez a státusztörvény is hazugságra épül”, majd arról beszélt, maga a miniszterelnök vonta vissza azt az ígéretet, hogy a minimálbérhez kötik a pedagógusok javadalmazását. A politikus hangsúlyozta: ha megtették volna ezt a lépést, a fizetésük közel kétszer annyi lehetne, mint napjainkban.

Kunhalmi Ágnes szerint ez törvényjavaslat „az elmúlt évek megkoronázása” az iskolák „államosítása”, az egyentankönyv-rendszer bevezetése, a „megtaníthatatlan” nemzeti alaptanterv bevezetése és a sztrájkjog elvonása után.

Hangsúlyozta: szemben a kormányzati ígéretekkel, nem ilyen törvényekkel teszik vonzóvá a pedagóguspályát, növelik annak presztízsét. A törvény nem ad megoldást az ágazat problémáira, például a létszámhiányra – mondta.

Mindenre van pénz ebben a kormányban, de a pedagógusok jutalmazására, béremelésére, a gyerekek jutalmazására nincs? – tette fel a kérdést az MSZP politikusa, aki szerint nem brüsszeli forrásra kellene várni a pedagógusok béremeléséhez, hanem költségvetési forrást kellene átcsoportosítani erre a célra.

Kunhalmi Ágnes annak a véleményének adott hangot: ez a jogszabály lesz a következő, amit Brüsszel kifogásolni fog, majd azt hangoztatta, „képmutatás és álságos dolog” az unióra mutogatni egy olyan kérdésben, mint a pedagógusok bérének emelése, miközben az oktatásügy nemzeti hatáskörbe tartozik.

Hozzátette: „régi trükk” összekeverni az egyeztetések mennyiségét azok minőségével, majd azt emelte ki: az ellenzék országképe és oktatásképe is demokratikus, de itt „egy autoriter, hatalmi állam” működik, mert a kormányzatnak nem a jó tanulmányi eredmény, a társadalmi különbségek csökkentése a célja, az oktatást pusztán hatalmi kérdésként kezeli.

Az MSZP ezt az egész törvényt elutasítja, részleteiben és egészében is – közölte