Kultúra
Cannes – Bemutatták A tanú eredeti, cenzúrázatlan változatát
Bacsó Péter legendás filmjének eredeti, cenzúrázatlan, felújított változatát – 50 évvel a cannes-i premiert követően – a Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezésére tűzte műsorra a 72. cannes-i filmfesztiválon, a Cannes Classics, a világ egyik legjelentősebb filmfesztiváljának filmtörténeti klasszikusokat felvonultató programja, amelyben idén 23 alkotás előtt tisztelegnek.
A tanú a leváltott szocialista diktatúra szimbólumává vált
Jancsó Miklós Szegénylegények, Makk Károly Szerelem és Fábri Zoltán Körhinta című alkotásait követően idén már negyedik alkalommal válogatott be a Magyar Nemzeti Filmalap által restaurált magyar filmklasszikust a cannes-i filmfesztivál Cannes Classics című hivatalos programja.
Bacsó Péter A tanú című 1969-ben forgatott filmjével a magyar rendszerváltás után 30 évvel egy olyan film kerülhetett vetítésre, amely a leváltott szocialista diktatúra szimbólumává vált. Az elkészítése után tíz évre dobozba zárt alkotást 1981-ben vetítették először Cannes-ban, az Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű válogatásban, és ezután 32 országban mutatták be.
A nemzetközi közönség értette a poénokat
A filmet 1981-hez hasonlóan most is elkísérte Cannes-ba a 2009-ben elhunyt rendező özvegye, Hudák Ilona, aki a vetítés előtt a közönségnek felidézte, hogy a bemutató előtt néhány nappal Bacsó Péter Budapesten eltörte a lábát, így gipszben és gépkocsival érkezett a cannes-i vetítésre, ami kiválóan érzékeltette az akkori magyar filmgyártás és elsősorban A tanú helyzetét.
Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója a vetítést követően az MTI-nek elmondta: nagyon jól sikerült a film francia és angol nyelvű felirata, a nemzetközi közönség – beleértve a japánokat is – értette a poénokat, Bacsó Péter szatirikus hangvétele ma is működik, a nézők sokat nevettek.
A fennmaradt egyetlen cenzúrázatlan korabeli kópia alapján a digitális technika segítségével most lehetővé vált az eredeti változat rekonstrukciója. A kivágott részeket – amelyek közül többnek az eredeti negatívja a Mafilm raktárából került elő hosszú kutatómunka során – a Filmlabor hiánytalanul be tudta illeszteni filmbe, és „hozzáfényelni” a mindenki által ismert verzió restaurált anyagához. Ennek köszönhetően kiváló minőségben látható a cenzúrázatlan változat, amelyet június 1-jén mutatnak be a magyar mozikban.
Évente 25-30 magyar klasszikus film teljes körű restaurálása készül el
Az eredeti verzióban látható a Rajk Lászlóra utaló sötétzárka-jelenet, és az a beszélgetés is bővebb, ahol az egyház ezeréves stabilitását állítják szembe az éppen csak megszületett kommunista rendszerrel. Ebben a változatban nem szerepelt a forgalmazott változatot záró, több évvel később játszódó villamosjelenet, amelyet a rendező a cenzúra utasítására illesztett a film végére 1969-ben.
A film teljes körű, 4K felbontású restaurálása a Filmalap igazgatóságaiként működő Filmarchívum és Filmlabor közös munkája. 30 szakember részvételével és a Magyar Operatőrök Társasága közreműködésével valósult meg. A Filmalap kezdeményezéseként 2017-ben indított hosszú távú filmfelújítási programnak köszönhetően, évente 25-30 magyar klasszikus film teljes körű restaurálása készül el.
(Forrás: MTI)
A magyar versenyfilm nyerte Cannes-ban a kritikusok különdíját
Szerző
Friss
- A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
- Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
- 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
- Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek
- Lebukott a hárommilliárdos számlagyár
- Orbán Viktor: Nem elég már oldalvizezni
- Elfüstölt egy villamos – Óriási közlekedési káosz Budapesten
- Orbán és Matolcsy, „két férfi egyeset”
- A horoszkóp ígérete szerint…
- (Nagyon)kisnyugdíjasunk felveszi a kesztyűt: a Mikulásgyár jár a gyerekeknek