Kerítésen innen
Ceglédi: mit sem szeretne jobban Orbán Viktor, mint felbattyogni a Citadellára és személyesen kiglancolni a frissen föltett keresztet?
Az elmúlt hetekben komoly politikai és társadalmi vitát váltott ki a Nemzeti Hauszmann Program bejelentése, miszerint egy keresztet helyeznek el a Citadella talapzatán, ahol korábban a szovjet katona szobra állt. Nem úgy, mint a valóban életünkbe vágó kórházi állapotok, a milliárdjainkat még mindig össze-vissza szóró kormány önkénye…., hiába, ami fontos, az fontos….
Bencsik, a „különvéleményes”
„Keresztények vagyunk, de tiszteljük a művészet szent érinthetetlenségét (…) Nem kell oda a kereszt!”
– írta ki Bencsik András, a kormánypárti Demokrata főszerkesztője szerdán a Facebookra. Bencsik szerint a Gellért-hegyi Citadella előtt álló Szabadság-szobor
„úgy tökéletes, ahogy van”,
„tilos”.
Ceglédi Zoltán szerint…
Ceglédi Zoltán politikai elemző Facebook-bejegyzésében fejtette ki véleményét az ügyről. Szerinte a Citadellára tervezett kereszt nem bír sem történelmi, sem kulturális kontextussal, így nehezen indokolható, miért pont oda kerülne. Hozzáteszi: a helynek nincs szakralitása, és egy kereszt felállítása sem teremti meg azt. Különösen problémásnak tartja azt a hozzáállást, hogy
„Magyarország keresztény ország, ezért bárhol helye van a keresztnek”.
Véleménye szerint ez az érv nem állja meg a helyét, és pont a vallásgyakorló keresztények számára kellene a leginkább zavarónak lennie.
„No, de mindeközben Orbán Viktor ennek a vitának szerintem örül”
– fogalmaz Ceglédi, majd meg is magyarázza, miért gondolja így. A Nyugat-Európában tapasztalható keresztényellenes támadások és terrortámadások fényében a kereszt felállítása a Citadellán szimbolikus jelentőséget kap, amelyet a miniszterelnök kihasználhat politikai céljaira.
„Mit sem szeretne jobban Orbán Viktor, mint mindeme előkészítést követően felbattyogni a Citadellára, és személyesen kiglancolni a frissen föltett keresztet?”.
…és az ellenzék….
Az ellenzék viszont ismét egy olyan ügybe szállt bele, amely szerinte nem prioritás, és amely eltereli a figyelmet az igazán fontos problémákról.
„Szerintem elsőként azt a kérdést kéne föltennünk magunknak, hogy mennyire fontos ez az ügy egyáltalán. Lehántva róla a kötelező orbánellenes hisztibevonatot, hogy tudniillik minden fontos, amivel a kormányellenes indulatok korbácsolhatók, és minden egyes kérdésben hangosan kiabálva kell tiltakozni, hátha ott visszük be a döntő ütést (ez paralel azzal, hogy az utolsó féltehetségű gazemberből is ellenzéki celebet csinálunk, ha jó otrombán kormányellenes). Mennyire fontos ez? Ja, ja, ha engem kérdeznének, én se tenném oda, de ha csinálok egy listát a száz legfontosabb problémáról, nincs a listán a citadellás kereszt”
– szögezi le. Az elemző szerint a NER egyik legnagyobb ereje „a kettős leosztás”, mindaddig, amíg a másik Magyarországot nem mesélik el.
„És nem, nem, értsük már meg, hogy az nem az Európai Ügyészséghez csatlakozás meg vegyük el az uniós pénzt meg birkanépezés meg „ne legyen kereszt”, ez tényleg csak pár ember mániája, hanem például az, hogy egy család az utolsó nyári hétvégén hova-hogyan megy kirándulni, például a Citadellára, mire van pénze, igénye és módja, az élet, a fene egye már meg, ami itt körülöttünk van, Liget, Balaton, mandulaműtét meg esküvő, kotyogós kávéfőző meg másoddiploma, dolgok, amelyek tényleg léteznek, nem egy nyomorult Facebook-látványterv, hogy lenne ott fönn egy kereszt. Legyen kereszt, vagy ne legyen, nem érdekel, lapozunk, beszéljünk helyette a fontos dolgokról”
– írja.
Szerző
