A Kúria szerint nem jogsértő, hogy civil szervezetek a népszavazáson érvénytelen szavazásra buzdítottak, ezért a bíróság megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ezzel ellentétes tartalmú határozatát. A bíróság szerint a civil szervezetek kampányukkal a véleménynyilvánításhoz fűződő alapjogukat gyakorolták.

Nem, vagy mégis?

Az NVB korábban a gyermekvédelmi népszavazáson érvénytelen szavazásra buzdító civil szervezetekkel szembeni kifogások elbírálásakor jutott arra, hogy a népszavazási kampány nem irányulhat az érvénytelen szavazásra való buzdításra,

„mert az nemcsak szétfeszíti, hanem át is töri a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos célját és a mögötte meghúzódó jogalkotói akaratot”.

A testület szerint az érvénytelen szavazásra buzdítás ezért visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül. Ezek alapján megállapította az NVB, hogy

• az Amnesty International Magyarország (AI),
• az Artemisszió Alapítvány,
• a Szivárvány Misszió Alapítvány,
• a Háttér Társaság,
• a Labrisz Leszbikus Egyesület,
• a Magyar Aszexuális Közösség,
• a Magyar Helsinki Bizottság,
• az Atlasz Leszbikus, Meleg, Biszexuális Transznemű és Queer Sportegyesület,
• a Patent Patriarchátust Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesület,
• az Ökotárs Alapítvány,
• a noÁr mi vagyunk! Nonprofit Kft.,
• a Prizma Transznemű Közösség,
• a Szimpozion Egyesület,
• a Szivárványcsaládokért Alapítvány,
• a Társaság a Szabadságjogokért
• és a Transvanilla Transznemű Egyesület

megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, amikor érvénytelen szavazásra buzdított a népszavazáson.

Az NVB a jogsértőket egyenként 176 400 forint bírság megfizetésére kötelezte. Az NVB az Amnesty International Magyarországot és a Háttér Társaságot ugyanezért – más kifogások elbírálásakor – további három-hárommillió forint bírság megfizetésére kötelezte.

Amnesty: szavazzunk érvénytelenül a kormány kiközösítő népszavazásán!

A Kúria szerdán a Háttér Társaság felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította,

mert a kérelmező szervezet nem adott elő érdemi érvelést, miért volt jogsértő az NVB határozata. Pénteken azonban a bíróság érdemben bírálta el az Amnesty International Magyarország, valamint a 15 civil szervezet felülvizsgálati kérelmeit,

megváltoztatta az NVB marasztaló határozatait és a kifogásokat elutasította.

A Kúria a két, pénteken közzétett határozatában – az egyiket az AI nyújtotta be a hárommillió forintos bírság miatt, a másikat a 15 civil szervezet közösen – arra jutott, hogy

a civil szervezetek a kampányban a véleménynyilvánításhoz fűződő jogukat gyakorolták.

A 15 civil szervezet jogorvoslatát elbíráló határozatában a Kúria azt írta,

a népszavazáson való részvétel a választópolgárok számára nem kötelezettség, hanem alapjog, amellyel a választópolgár élhet úgy, hogy a népszavazáson nem vesz részt, részt vesz és szavaz érvényes vagy érvénytelen szavazat leadásával.

Érvénytelen szavazat leadása nem valósít meg jogsértést, kifejezi a választópolgár azon akaratát, hogy a feltett kérdésekkel kapcsolatban ily módon az érdemi döntéstől tartózkodik

– írta a bíróság.

A Kúria szerint bár az érvénytelen szavazásra való felhívás ellentétes lehetne a népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával, de a szólásszabadság, a közügyeket érintő véleménynyilvánítás – a kormány által kezdeményezett népszavazás kapcsán is – különös védelmet érdemel, korlátozása csak alkotmányos, törvényes okból lehetséges.

A bíróság közölte: nincs olyan jogszabályhely, amely az érvénytelen szavazat kampányüzenetét tiltaná.

Az Amnesty International felülvizsgálati kérelmének elbírálásakor pedig a Kúria azt írta:

a civil szervezet kampánytevékenysége közéleti témát érintő véleménynyilvánítás volt, a szólásszabadság pedig különös védelmet élvez a kampányban.

A bíróság szerint a civil szervezet nem visszaélésszerűen, hanem – alkotmányos jogával élve – közéleti véleménye kifejezéseként buzdította közösségi honlapja látogatóit érvénytelen szavazat leadására, így nem sértette meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás népszavazási eljárási alapelvet.

A Kúria ezért az NVB határozatait megváltoztatta és a kifogásokat elutasította; a bíróság határozatai jogerősek.

Forrás

Lassacskán nyakunkon vannak a választások, a napló nem feledkezhet meg az ehhez kötődő fontos események megörökítéséről az utókor számára. A Törvény Keretei Között Mérsékelten Haladók Pártja (TKKMHP) csütörtökön megtartotta II. (felkészülési) Kongresszusát, amelyen a párt demokratikus szellemiségének megfelelően bárki részt vehetett, aki az esemény idejében áldozatos munkával vállalta törzshelyünkön a sör minőségének ellenőrzését.

Miután a kongresszus egyhangúlag megerősített elnöki tisztemben, (mindkét, szavazásra jogosult törzstag, hitvesem, s jómagam szavazatát megkaptam) nekiláttunk a programalkotásnak. Miután az már korábban eldőlt, hogy pártunk nem kandidál jelölteket a választásra, úgy határoztunk, a magunk szerény módján csupán magvas javaslatokkal szolgálunk az ellenzéki koalíció közös programjának gazdagításához, hátha tudunk olyat nyújtani, ami nekik nem jut eszükbe. A pultos javaslatára a választási programot három fejezetre tagoltuk:

• ami van;
•  ami lesz az első napon;
•  ami lesz a következő évben.

1./ Ami van

Rendes program kidolgozásához az első lépés a helyzetfelmérés. A programalkotók-nak legalább vázlatosan képet kell adni az ország állapotáról és a regnáló kormány tevékenységéről – a párt rövid és hosszú távú politikai programjának, nemkülönben a választás követelményeinek és esélyeinek tükrében. A TKKMHP programja eddig nem terjeszkedett túl a forgalmazott sör minőségének ellenőrzésén, a bővítésre éppen most tettünk kísérletet. De a párt politikai alapállására így is világosan jellemző, hogy mentes minden ideológiai elhajlástól, amennyiben a szabadelvű, demokratikus jogállam megteremtését pártolja akképpen, ahogyan azt az Európai Unió alapszerződése, a ‚90-es évek magyar alkotmánya és Kornai János a valahai Népszabadság hasábjain megfogalmazta. Mármost e szempontok szűrőjén vizsgálva mindazt, ami éppen van – a helyzet borzasztó.

Pusztít a járvány, s amit a kormány ez ellen tesz, az nem egyszerűen kevés és alig hatékony, hanem egyenesen azt a benyomást kelti, hogy a Fidesz számára annál jobb, minél rosszabb, mert elképzelhető, hogy előnyös lenne számukra a választás elhalasztása, amire jó ürügy lehet a tomboló járvány.

Az sem kizárt ugyanis, hogy a pandémia nyomán elmarad a gazdaság várt növekedése, (például mert naponta sokezer ember esik ki a termelésből), nem lesz fedezet a már megígért jövő évi nagy választási osztogatásra.

A kormány újabb glaszékesztyűs megszorításai - Fontos, de közel sem elégséges + Müller Cecília szégyenletes videója

Orbán Viktor nosza új hitelt vesz majd fel,

de már az államháztartás jelenlegi hiánya és a növekvő államadósság tovább fékezi a gazdasági gyarapodást, sőt szinte a tönk szélére sodorta az országot, újabb hitelek a választási pénzszórás érdekében már esetleg csődbe vinnék Orbán Viktor kormányát, s vele a hazát. (Hogy ez túlzás? Lehet. De képzeljük el, ha még a választások előtt vissza kellene hívni a Nemzetközi Valuta Alapot, mily szörnyű presztízsveszteség lenne Orbánnak!)

Pedig ez is lehetséges, ha az EU a kormány ismétlődő jogsértései miatt végleg megtagadná a támogatások folyósítását.

(Orbán Viktor, – bármit mond is -, ha hatalmon marad, mindenképpen kifelé tartana az EU-ból, – minden egyéb mellett – jelzi ezt Lázár János agyalágyult, felújított javaslata az élelmiszer-kereskedelem magyarosításáról, ami nyilvánvalóan durva, uniós jog elleni lépés, egyébként pedig gazdasági szempontból is ostoba próbálkozás lenne.)

Láz(ár)álom, vagy piszkos munka?

Mármost az MNB elnöke vészjeleket küld a kormánynak és döcögősen emeli az alapkamatot,

de Matolcsy azért csak ellátja pénzzel a kormányt és a piacot is, a forint drágul, az infláció gyorsul, a növekedés üteme csökken, habár (egyelőre?) még mindig magas. Az orvosi kamara szerint karácsonyra tömegével halnak majd az emberek, ha nem lesznek járványügyi korlátozások. De a Fidesz kongresszusán megállapították, hogy a dolgaink rendben vannak, csak az EU, Amerika, Soros, a semmirekellő ellenzék, a migránshad, és az oltásellene-sek okozhatnak bajt (ez utóbbi végre igaz is), különben pedig minden rendben van, a fideszes jövő fényesen csillog – a messzeségben.

Amint idáig jutottam az elnöki beszámolóban, a hátsó, sötét asztal mellől megszólalt az örök elégedetlen kültag:

Mindezt tudjuk már. Lopnak, csalnak, hazudoznak, rágalmaznak, maffiamódon és rosszul kormányoznak. A fideszes nagykutya gazdagodik, a szegény, akár ellenzéki, akár fideszes, és a pártatlan, aki nem szavaz, tovább nyeli az éhkoppot. Nem lesz hiány az ellenzék lejáratásában, választási csalásokban és ügyeskedésekben, sőt akár durva erőszakban sem – ha egyáltalán lesz választás. Talán mindezt már az ellenzék is tudja, és számít arra, ami várható a Fidesztől, sőt ha van egy csöpp eszük, arra is, ami eddig még rémálmaikban sem szerepelt. Arról beszélj, ami vonzóvá teszi az elnyomorodó sokaság számára az ellenzéki koalíciót! Sto gyelaty?! – Szkazal sztarüj Csenyi-sevszkij.

2/ Ami lesz az első napon

Antall József annak idején (valójában csak amúgy jelképesen) száz nap türelmi időt kért kormányzásához, s ezt meg is kapta a nemzettől. Feltéve (és megengedve) hogy az ellenzéki koalíció a Fidesz minden választási előnye, manipulációja ellenére többséget szerez az új parlamentben, egy perc türelmi időt sem kap, pedig az első nap, és az első száz nap szükségképp tűzoltással telik el. Erre az időszakra az ellenzéknek alighanem kétféle programmal kell felkészülni:

• Ha a jó szerencse és a választói akarat (valamint sajátos módon a torz választási rendszer) kétharmados többséghez segíti, akkor meddő jogviták nélkül meg lehet kezdeni a jogállam újraépítését, a demokratikus alkotmányozást és Orbán förtelmes pereputtyának kihajítását a hatalmi pozíciókból. És meg lehet kezdeni a már tetten ért, és a jelenleg is hatályos törvények alapján elmarasztalható tolvajok bíróság elé állítását, és az elrabolt közvagyon visszaszerzését. Senkinek ne legyenek illúziói, ez a munka kétharmados többséggel sem lesz egyszerű mutatvány.
• Ugyanez a teendő egyszerű többség megszerzése esetén, de akkor a IV. Köztársaság megszületéséhez nem lesz elegendő sem egy, sem száz nap, sem az egész négy éves ciklus. Különösen akkor nem, ha az ellenzék soraiban belső viták is nehezítik majd a haladást, amire én azért számítanék, mert sem a személyes, sem a pártpolitikai ambíciók nem vesznek ki a közéletből akkor sem, ha az ellenzék kormányzó erővé emelkedik. Az ellenzéknek célszerű lenne (az etikai szabályzaton túl) saját törvényévé emelni, hogy a belső viták nem rombolhatják szét a kormányzás egységét, mert az ilyen áskálódás már most a Fidesz majdani visszatérését készítené elő a hatalomba. Ennél rosszabb kormányzásra pedig nem készülhet a hatok csoportosulása. (Na erre kíván-csi leszek – szólt morogva az örök elégedetlenkedő a hátsó asztaltól.)

Ezen túl a feles többséggel kormányzó kabinet első teendőinek egyike lesz: ki kell békülni az Európai Unióval, a parlamenttel és az Európai Bizottsággal, hogy Magyarország hozzá juthasson a helyreállítási támogatás és hitel milliárdjaihoz, mert e nélkül (valószínűleg) elkerülhetetlen lesz a pénzügyi csőd.

A Fidesz a látszat szerint pillanatnyilag a csődre játszik

A következő (bármelyik) kormány az államkasszában jobbára adósleveleket talál majd, ami Orbán Viktornak, ha hatalmon marad, nem lesz meglepetés, de bárki másnak felér majd egy bunkócsapással, ha az eddig már nyilvánosságra került tartozások mellett még felfedezi Paks II, a Budapest-Belgrád vasútvonal, a Fudan egyetem és más fideszes szélhámosságok költségvetési vonzatait.

Bármely demokratikusan működő kormány már ebbe a feladatba belebukhatna – annál is inkább, mert közben

• útilaput kell kötni az államapparátusban egy sor hűséges fidesznyik (potenciális szabotőr) talpára, s
• meg kell szüntetni hivatalokat, intézményeket,
• működőképessé kell tenni az egészségügyet,
• vissza kell adni a köz- és a felsőoktatás szervezeti és szakmai önállóságát, s
• újra kell építeni, át kell formálni a külkapcsolatokat mind a baráti, mind a nem igazán baráti országokkal.
• Fel kell szabadítani a civil világot és nagy hatáskörrel felruházott környezetvédelmi hatóságot kell létre hozni!
• És már az első kormányzati napon nagytakarítást kell végre hajtani a közszolgálati tömegtájékoztatásban, tévében, rádióban, megyei lapoknál, és ezzel elejét venni a további fideszes-kormányzati hazudozásnak! Mert ez a közélet általános rothadásának, a válasz-tók tájékozatlanságának (egyik) legjelentősebb forrása.

Ekkor ismét megszólalt a búsmagyar hang a terem hátsó asztalánál:

• Elnök úr! beszéljünk végre a lényegről! Mennyi lesz a kereset?!
• Annyival lesz több – válaszoltam – amennyivel a következő kormány kevesebbet lop majd mint a különösen kedveltek jelenlegi társulata, a közismert, kirúgott adóügyi szakember becslése szerint ez kb évente 1000 milliárd forint.
• Helyes! – mondta a közbeszóló. – Erre adjon garanciát majd az új kormány!

3./ Ami lesz a következő évben

A kongresszus itt most szünetet tartott, mert a jelenlevők figyelme lassan elkalandozott. Végül mi, küldöttek, abban állapodtunk meg, hogy a TKKMHP hosszú távú stratégiai programjának kidolgozását a választási győzelem utánra halasztjuk, mert az is lehet, hogy ami eddig itt szóba került, máris meghaladja a majdan kormányzóképes ellenzék tényleges lehetőségeit.

Ám két politikai-társadalmi cél elérése alapvetően, mondhatni elengedhetetlenül fontos az új kormány, pontosabban az ország sikere, a IV. Köztársaság megszületése szempontjából: a járvány felszámolása, s ezzel egy időben Orbán Viktor és a Fidesz belső körének megfékezése. E kettő nélkül hatalomváltás, rendszerváltás, demokrácia és jogállam – mind csak remélt, (alig) írott malaszt marad.

Napló Hungarikum 11. A járványminiszter észjárása - Ódon hírek - felfrissítve - Soros György sorstalansága

Napló Hungarikum 10. - A demokrácia működik - A gazdaság működik - És Demeter Szilárd?

Két beadvány is érkezett a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) az érdi polgármester, T. Mészáros András kampányolós levelei miatt. Az egyiket az MSZP adta be. A polgármester – mint ahogy arról a Városi Kurir is beszámolt – a város első szavazóit Érd logójával ellátott borítékon, illetve levélpapíron kérte arra, hogy szavazzanak a Fidesz-KDNP-re.

Közpénzből kampányolt

Az NVB vasárnap esti ülésén tárgyalta az ügyet. Itt az MSZP által delegált tag, Litresits András azt kifogásolta, hogy a logós borítékban postázott küldeményt ezek szerint közpénzből küldték ki.

A szocialistákkal közös EP-listát állító Párbeszéd delegáltja, Fazekas Tamás szerint is teljesen egyértelmű, hogy a fejléces, polgármester által aláírt levél nem választható szét, az fideszes kampánynak tűnik.

Így az NVB a fellebbezés szerint megállapította a jogsértést az ellenzéki tagok szavazatával, és megkeresik a NAIH-ot, hogy vizsgálják ki az esetet.

(Forrás: HVG)

Kapcsolódó

Hanyas vagy? Érdi, 2001-es? Akkor polgármesteri agymosás várható!

Az uniós menekültkvótákról szóló, kötelező jellegű határozat végre nem hajtása miatt Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal szemben megindított kötelezettségszegési eljárásokról tárgyalt szerdán az Európai Bíróság.

Elfogadhatatlanok az érintett tagállamok kormányainak jogi érvei

A luxembourgi meghallgatás az Európai Bizottság álláspontjának ismertetésével kezdődött, amely szerint elfogadhatatlanok a tagállamok kormányainak jogi érvei.

A brüsszeli testületet képviselő Zuzana Maluskova perbeszédében kiemelte, hogy a precedens nélküli migrációs válsághelyzetre reagálva az uniós belügyminiszterek által létrehozott szolidaritási mechanizmus jogszerűségét már korábban megállapították, az nem vita tárgya.

Aláhúzta, hogy az érintett tagállamok érvelése nem elfogadható, miszerint a tanácsi határozat végrehajtása veszélyt jelentett volna a nemzetbiztonságra, ugyanis gondosan figyelembe vették a biztonsági aggályokat. A helyi hatóságok megfelelő indoklással megtagadhatták volna az egyes jelöltek áthelyezését.

A kötelezettségeknek eleget kell tenni

Hozzátette, elutasítják azt az érvet, amelynek alapja, hogy a kérdéses intézkedés már nem volt végrehajtható a kötelezettségszegési eljárások megindítása után a határozat korlátozott, kétéves határideje miatt.

Rendkívül fontos, hogy az ítélet megerősítse azt az elvet, hogy a kötelezettségeknek eleget kell tenni, ez a közösségi jog érvényesülésének sarokköve. Ellenkező esetben a verdikt hátrányosan érintené az uniós alapjogok tiszteletben tartását – mondta Maluskova, az Európai Unió alapját jelentő szolidaritás fontosságát említve.

Fehér Miklós Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője a magyar kormány képviseletében leszögezte, hogy elfogadhatatlan és megalapozatlan az Európai Bizottság keresete.

Mint mondta, önkényesen, politikai megfontolások alapján, jogsértő módon kezdeményeztek eljárást az érintettek ellen, miközben más tagországok sem tettek eleget kötelezettségeiknek.

A magyar kormány szerint a kereset elfogadhatatlan

Vannak olyan államok, amelyek a számukra előírt áthelyezéseknek mindössze 1-2 százalékát teljesítették, mégsem kerültek bíróság elé – mutatott rá.

Kiemelte: amennyiben a törvényszék mégis elfogadhatónak ítéli a keresetet, az a magyar kormány álláspontja szerint akkor is megalapozatlan, mivel úgy véli, hogy a tagállamoknak jogukban áll elutasítani vagy korlátozni relokációs kötelezettségeiket, ha azok veszélyt jelentenek a belső biztonságra és a közrendre.

Az alapszerződés értelmében a nemzetbiztonság megőrzése az egyes tagországok kizárólagos feladata, másodlagos uniós jogi aktus nem vonhatja el ezt a hatáskört – jelentette ki a főosztályvezető.

„A kormány úgy látja, hogy a biztonsági és közrendi kérdések kezelése a konkrét időszakban kizárólag a határozat végrehajtásának mellőzésével volt lehetséges” – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte egy esetleges elmarasztaló ítélet már csak a határozat időbeli hatályának lejárta miatt sem lenne értelmezhető.

Hasonló érvelést adott elő a lengyel kormány képviselője is, aki főként a biztonsági dimenzióról beszélt. Mint elmondta, országa kísérletet tett a végrehajtásra, de kiderült, ez esetben a hatóságok nem tudnák megfelelően garantálni a közrend és a belső biztonság megőrzésére vonatkozó feladataik ellátását, mivel az áthelyezésre váró menedékkérők személyazonosságát nehéz volt megállapítani.Gyakran hamisított okmányokkal rendelkeztek, vagy még azzal sem, így nem voltak kizárhatók bizonyos kockázatok.

Bennfentes források szerint Eleanor Sharpston, az illetékes brit főtanácsnok akár már nyáron közzéteheti indítványát az ügyben. Ezt követi majd az ítélet.

Az Európai Bizottság 2017 júniusában indított jogsértési eljárást a három ország ellen,

amiért nem hajtották végre az eredetileg még 120 ezer, később mintegy 98 ezer Görögországban és Olaszországban tartózkodó menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus létrehozásáról szóló döntést.

A határozatot minősített többséggel – mások mellett Magyarország és Szlovákia tiltakozása ellenére – fogadták el az uniós belügyminiszterek 2015 szeptemberében.

Völner Pál: Magyarország továbbra sem fogadja el a migránskvótát, a magyar emberek erről már döntöttek

Felháborító, hogy Brüsszel még mindig ránk akarja kényszeríteni a betelepítési kvótát. Magyarország továbbra sem fogadja el a kívülről kényszerített menekültkvótát, és erre az álláspontra kötelezi a kormányt a magyar emberek döntése is – mondta Völner Pár, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az MTI-nek.

A kormány képviselője hozzátette: a kényszerbetelepítésről szóló per diszkriminatív, hiszen alig van tagország, amely teljesítette az elvárt számú migráns befogadását, de Brüsszel csak a bevándorlást elvi alapon ellenző országokat büntetné az eljárással.

Az államtitkár elmondása szerint a magyar fél újra elmondta jogi érveit a kvótákkal szemben: álláspontjuk szerint joguk volt a migráció kérdésben elutasítani a végrehajtást, mert annak a belső biztonságra, közrendre gyakorolt hatásait negatívnak tartják. A szükségesség és arányosság pedig ebben az esetben nem vizsgálható, mert irreguláris migrációról van szó – tette hozzá.

Az államtitkár közölte továbbá: diszkriminatív a per,

mert több olyan országgal szemben sem indult kötelezettségszegési eljárás, amelyek nem teljesítették a vállalt kvótát.

Völner Pál elmondása szerint a főtanácsnoki vélemény július 29-ére készül és az ősszel várható bírósági döntés az ügyben. Ennek kimenetelével kapcsolatban Völner Pál biztatónak nevezte, hogy a bíróság kérdései jogértelmezéssel kapcsolatosak, ami azt jelzi, érdemben foglalkoznak a magyar fél indokaival.

Mint mondta, felháborítónak tartja, hogy Brüsszel még mindig a tagállamokra akarja kényszeríteni a betelepítési kvótát. Felidézte, hogy rendre felmerülnek olyan tervek az uniós intézményekben, amelyek célja a kényszerbetelepítés, és ezeket az elképzeléseket a hazai, bevándorláspárti ellenzék is támogatja, ha csak módja van rá.

„Meggyőződésünk, hogy az egyszeri kvóta csak a kezdet lenne, a bevándorláspártiak valódi célja az, hogy állandó, felső korlát nélküli, automatikus kötelező kvótát, vagy más néven áttelepítési mechanizmust vezessenek be” – mondta Völner Pál, és hozzátette, a kvóta elleni küzdelemben a pernél is fontosabb, hogy a május 26-i európai parlamenti választáson Magyarország egyértelmű üzenetet küldjön Brüsszelnek: a bevándorlást meg kell állítani.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó

Orbán hablatyol, Magyarország szív – Ez nemcsak gáz, de veszélyes is

Eljárást indított a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) az MTVA egyes munkavállalóiról készült képfelvételek közösségi médiában történő közzététele miatt.

A NAIH elnöke csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte:

a hatóság elítéli mindazokat a tevékenységeket, amelyek arra irányulnak, hogy másokat – akár vélelmezett jogsértést megvalósítókat – pellengérre állítsanak.

Péterfalvi Attila azt írta:

a NAIH-hoz panaszbejelentés érkezett az egyes MTVA munkavállalókról készült képfelvételek legnagyobb közösségi oldalon történő,

„negatív értékítéletet közvetítő, feltehetően fenyegetési céllal történő közzétételével kapcsolatban”.

Az érintettek személyes adatainak védelméhez fűződő joga érvényesülésének érdekében felhívta a figyelmet többek között arra, hogy a szabad véleménynyilvánítás joga bárkit, bármely fórumon megillet, de ezen alapjog gyakorlása nem eredményezheti más alapjog megsértését. A személyes adatok kezelésére vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezéseket mindenkinek be kell tartania – szögezte le.

A magánszemélyeknek, az országgyűlési képviselőknek és a sajtónak nem minősülő

szervezeteknek – mint adatkezelőknek – a képfelvételek készítése és felhasználása során be kell tartaniuk az adatkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, így az általános adatvédelmi rendelet (GDPR), az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (Infotv.), valamint a polgári törvénykönyv rendelkezéseit (a sajtó munkatársaira ezek mellett különös szabályok is vonatkoznak).

„A képfelvételek nem személyes célokra történő felhasználásának mint adatkezelésnek a jogszerűségét e jogi rendelkezések számos követelmény teljesítéséhez kötik, így különösen kiemelendő a jogszerű adatkezelési cél és az ehhez kapcsolódó megfelelő jogalap meghatározása”

– hangsúlyozta Péterfalvi Attila.

A feltételezett jogsértést megvalósító, „ellenségnek” tartott személyekről

készült képfelvételek nyilvánosságra hozatala, továbbítása, adatbázisba rendezése nem egyeztethető össze a GDPR és az Infotv. rendelkezéseivel – írta a NAIH elnöke. Hozzátette: az ilyen felvételek közzététele csak akkor nem sért alapvető adatvédelmi követelményeket, ha a felvételeken szereplőket felismerhetetlenné teszik („kikockázzák”) és teljes nevüket sem említik.

Péterfalvi Attila kiemelte: az „ellenségnek” tartottak cselekményeire nem lehet válasz jogsértés megvalósítása, mint például a személyes adatok gyűjtése, továbbítása és jogellenes nyilvánosságra hozatala.

„Egy jogállamban az egyes cselekmények felett érzett felháborodás nem vezethet önbíráskodáshoz” –

fogalmazott.

A jogsérelem orvoslására

mindenkor kizárólag a hatályos jogszabályok által nyújtott jogi lehetőségek keretein belül kerülhet sor – írta a NAIH elnöke. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a hatóság álláspontja szerint a feltételezett jogsértés kivizsgálására indított valamely eljárásban jogszerűen felhasználhatók a képfelvételek bizonyítási eszközként.

A Fidesz az a párt, amelyet a legnagyobb sérelem ért a szavazatok összesítése alapján – mondta Hidvéghi Balázs, a nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója csütörtökön a közmédiának.

Az a fránya boríték!

Kifejtette: a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntése szerint több mint négyezer levélszavazatot nem vettek figyelembe és érvénytelennek nyilvánítottak a voksok összesítésekor arra hivatkozva, hogy azokat hagyományos borítékban küldték vissza, nem pedig az NVI által küldött borítékban.

Hidvéghi Balázs szerint az Alkotmánybíróság csütörtökön kimondta, hogy a Kúria döntése „jogsértő és törvénytelen” volt. Ezzel a Kúria egy, feltehetően a Fidesz által elnyert mandátumot gyakorlatilag elvett a párttól – fűzte hozzá

A Fidesz szerint nyilvánvaló jogsértés történt – közölte Hidvéghi Balázs.

(MTI)

Hivatali visszaélést követett el az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírói álláspályázatokkal összefüggésben – állítja Sándor Zsuzsa, kényszernyugdíjazott büntetőbíró.

Pikáns per

Figyelemre méltó eredményre jutott a Fővárosi Bíróság korábbi szóvivője, aki a bíróságok történetének eddigi legpikánsabb perét elemezte blogján:

„Handó Tünde hivatalos személy. Ehhez nem is férhet kétség. Handó visszaélt a jogával azért, hogy Vasvári ne kaphassa meg az ítélőtáblai állást. Ezzel Vasvári bírónak jogtalan hátrányt okozott. A törvény indokolása szerint „a hátrány lehet akár anyagi, akár erkölcsi, személyi jellegű is”. Ez esetben mindkettő megvalósult.

Egy ítélőtáblán dolgozó bírónak magasabb a fizetése, vagyis akit ettől jogtalanul elzárnak, az anyagi hátrányt szenved. Az erkölcsi hátrányt talán nem is kell magyarázni. Aki képességei, kvalitásai és kollégáinak szakmai véleménye alapján, kétszer is pályázatot nyer, de a döntést hozó személy önkénye alapján, mégsem kaphatja meg az állást, nyilvánvalóan erkölcsi, személyi hátrányt is szenved” – írja Sándor.

Handó Tünde hivatali visszaélést követett el?

Hozzátéve, a konklúzió: az OBH elnökének eljárása alkalmas a Btk. 305. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntettének megállapítására.

Sándor kíváncsian várja, hogy mikor mond le Handó vagy mikor emelnek vádat ellene.

Mint ismert, a közelmúltban mondta ki a Budapest Környéki Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, hogy jogellenes határozatokat hozott Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke. A pert az elismert büntetőbíró, Vasvári Csaba – akit a közelmúltban az Országos Bírói Tanács tagjává is megválasztottak – indította Handó ellen, mondván, önkényesen válogat a bírók között. Ebben egyetértett vele a munkaügyi bíróság is, amely szerint a joggal való visszaélés egyértelműen alátámasztható azoknál az álláspályázatoknál, amelyeket bár papíron „megnyert” Vasvári, mégsem nevezték ki táblabíróvá.

Sok vagy kevés a „mindössze”?

Az Országos Bírósági Hivatalnak mindehhez – azon túl, hogy fellebbeznek az ügyben – csupán annyi hozzáfűznivalója volt, hogy 2017-ben „a pályázati eljárások 95%-a eredményesen végződött. Ezek 96%-ában az ítélőtábla, illetve törvényszék bírói tanácsa rangsorának megfelelő elbírálás történt. Mindössze 4%-ban volt eltérés a bírói tanács rangsorától”.

(Forrás: HVG)

A közszolgálati tévé nem tartotta be a választási eljárással kapcsolatos esélyegyenlőségi elvet; csak fideszes politikusokat szólaltattak meg, ellenzékit egyet sem.

Csak a Fidesz!

Megtárgyalta a Nemzeti Választási Bizottság azt a bejelentést, amely szerint a közszolgálati tévé megsértette a választási eljárás alapelveit azzal, hogy hetekig gyakorlatilag a Fidesz párttévéjeként működött – írja a HírTv.

A választási bizottság ellenzéki tagjai arra hívták fel a figyelmet, hogy 2018. február 28. és máricus 13. között az MTV reggeli műsorából kitiltották az összes ellenzéki párt szereplését. „A meghívottak személyéből, a műsorszám címéből, valamint az egyes műsorszámok tartalmából is megállapítható, hogy gyakorlatilag sem a Jobbikot, sem egyéb ellenzéki politikust nem hívtak be a műsorba, és lehetőséget sem adtak, hogy felszólaljanak” – emelte ki Borbély Andrea, az NVB jobbikos tagja.

A büntetést az adófizetők állják

Az MTV a választási bizottságnak küldött válaszában nem tagadta a jogsértést. Az állami televízióra kiszabott valamivel több mint egymillió forintos bírság a bizottság tagjai szerint csak szimbolikus jelentőségű döntés, hiszen lényegében az adófizetők állják a büntetést.

(Forrás: HVG)