Csák döntött: a lakodalom és három társa szellemi kulturális örökséggé nemesült – A hátranyilazás ezúttal kimaradt….

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottsága javaslatára, Csák János kulturális és innovációs miniszter négy új örökségelem felvételéről döntött. Nem, nincs köztük a lódítás művészete az EU- és a NATO kárára, a karaktergyilok felturbózott mivolta és a hátranyilazás tökélyre gerjesztett űzése, viszont….

Meghatározás

„2023-ban ünnepeljük az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény létrejöttének 20 éves évfordulóját. Az emberi közösségek az élő örökség gazdag sokszínűségét hordozzák, beleértve olyan gyakorlatokat, ábrázolásokat, kifejezésmódokat, ismereteket és készségeket, amelyek még mindig jelentést adnak mindennapi életünknek”

-áll a közleményben.

A „szerencsések”

A lakodalom élő hagyománya Boldogon,

valamint a hozzátartozó népdal, tánc, viselet, a boldogi hímzés és a népszokások a 20. század első harmadában élték virágkorukat. A település máig fellelhető hagyományai a boldogi lakodalmi szokások, a hérész menetben felvonultatott lakodalmi sütemények és a cifrázott menyasszonykalács. Generációkon keresztül öröklődnek a híres boldogi viselet öltözetének darabjai, melyeket jeles ünnepeken napjainkban is magukra öltenek a fiatalabbak is.

Szent Márton tisztelete

az államalapítás óta jelen van Magyarországon. Szülőföldjén, az egykori Savarián (ma Szombathely) jelentős egyházi és vallási hagyományok élnek, melynek fontos részét képezik a Márton-énekek. Gazdag és közismert a Mártonhoz és a Márton-naphoz (november 11.) kötődő hiedelmek és szokások köre, valamint Magyarországon számtalan szervezet viseli Márton nevét, mindegyik céljai között ott szerepel a „mártoni szellemiség” továbbvitele.

A deszki szerb aranyhímzés élő hagyománya

a szerb viseletek jellegzetességét és ékességét, a különböző ruhadarabokon megjelenő arany-ezüst hímzéses díszítést élesztette újra. A különleges díszítőtechnika a modern korra szinte teljesen kihalt, csak a múzeumok és néhány kimentett családi ereklye őrizte ezt az egyedi technikát. Ezt a hagyományt élesztette fel a deszki Bánát Szerb Kulturális Közhasznú Egyesület Arany Kezek Kézműves Műhelye. Saját gyűjteményt hoztak létre régi és újonnan készült darabokból, amelyek mintául szolgálnak a hímző kör számára.

A Szent Vér hagyománya Bátán

egészen a középkorig nyúlik vissza. Báta Magyarországon ma az egyetlen Szent Vér kegyhely. Az 1350-es években eucharisztikus csoda történt a Szent László által alapított bátai bencés apátságban, az átváltoztatott szent ostya vérzett. Az ereklye és az azt őrző kegyhely a török támadások idején, 1539-ben megsemmisült, majd az 1938-as eucharisztikus kongresszus évében a kegyhelyet újjáépítették. A katolikus lakosság körében a népi vallásosság a Szent Vér emléke mellett mondákat, népi szokásokat, rítusokat is megőrzött.