Csapás a dzsihádra! – Rajtaütések Belgiumban

A belga hatóságok őrizetbe vettek tizenhárom embert kedd reggel Antwerpenben egy dzsihadista terroristacsoport elleni nyomozás keretében – közölte a belga szövetségi ügyészség.

Nem történt incidens

A házkutatásokkal járó akció folyamán, amelyben a szövetségi igazságügyi rendészet mintegy száz ügynöke vett részt, nem történt incidens. Az ügyészség szerint a művelet célja az volt, „hogy jobban be tudják azonosítani egy, a városban kialakult dzsihadista szalafista csoport tevékenységét”.
A gyanúsítottaknak kedden kell megjelenniük az ügyészség előtt, amely még a nap folyamán dönt letartóztatásba helyezésükről.

Dzsihadista toborzás Belgiumban

A flandriai Antwerpen már korábban is a nemzetközi iszlamizmus egyik európai bázisa volt. Ebben a kikötővárosban alakult meg a Sharia4Belgium csoport, amelyet 2015-ben terrorista szervezetnek minősítettek az illetékes hatóságok. Korábbi szellemi vezetőjét, a marokkói származású Fouad Belkacemet ugyanebben az évben a belga bíróság 12 év börtönbüntetésre ítélte, egyebek között amiatt, hogy Belgiumban harcosokat toborzott a Szíriában küzdők soraiba. A férfit 2018-ban megfosztották belga állampolgárságtól.

Dzsihád

Az iszlám jog megkülönbözteti a támadó és védekező dzsihádot is. A támadó megváltható helyettesekkel vagy anyagi javakkal, a védekező  azonban, mely az iszlám fennhatósága alá eső területek védelmét szolgálja, azonban minden muszlim megtagadhatatlan kötelessége. Ez utóbbi elv szolgált alapul Oszáma bin Láden ideológiájának kialakításához is Bin Laden szerint azzal, hogy az Amerikai Egyesült Államok megtámadta Irakot, az iszlám államokat védekezésre késztette. Szent háborút csak az imám vezethet. Ez a lehetőség az utolsó imám elrejtőzésével megszűnt, így a síiták csak védekező dzsihádot értelmeznek. Kötelező harcot kell vívni a hitetlenek, hitehagyottak, a lázadók és a banditák ellen, azonban csak az első két esetben szabad dzsihádról beszélni.
A mártír jutalma, hogy a Paradicsomba kerül, azonban mártíromságot csak ellenséggel vívott harcban lehet elszenvedni. Az öngyilkos merénylő fogalma kifejezetten 20. századi fejlemény, sem a Korán, sem a jog, sem a hagyomány nem írja elő, sőt nem is említi.

(Ezekről írtunk eddig ma!)